Orbán nekiment a Momentumnak, Brüsszelnek és Soros Györgynek is

"Álomgyilkosság" történt a budapesti olimpiai pályázat ügyében - panaszolta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök értékelése szerint azért kellett a pályázat visszavonását javasolni, "hogy megmentsék Magyarországot a szégyentől." A rádióinterjúban most sem maradt el a menekültkérdés, majd Brüsszel és Soros György szokásos támadása.

Orbán szerint a népszavazás egy magyar ügy, de az olimpiát nem Magyarországon kell megnyerni, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előtt. Itthon még a referendumot akár meg is lehet nyerni, de akkor is csak legfeljebb többség lesz, az olimpia elnyeréséhez viszont nemzetközi szinten nem többség, hanem egység kell - ismételte el a kormány által már felhozott érvet a kormányfő, hozzátéve, hogy ezért is nem rendeznek népszavazást Párizsban és Los Angelesben, a 2024-es játékokra pályázó másik két városban. Megjegyezte, a nyári olimpiák történetében nincs példa arra, hogy olyan város kapta volna meg a rendezés jogát, ahol népszavazás volt.

A Momentum Mozgalom által indított népszavazási kezdeményezést úgy említette meg, hogy a referendum után az olimpiarendezésről szóló szavazáson "ronggyá verték volna" a budapesti pályázatot, kérdés, hogy kapott volna-e egyetlen voksot is, és ennek a veszélynek, "lejáratódásnak" nem lehetett kitenni az országot.

7 milliárd ment el eddig az olimpiai pályázatra

Fürjes Balázs, a budapesti olimpia kormánybiztosa az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy 7 milliárd ment el eddig a pályázatra. Hogy a jövő szerdán visszavonni tervezett olimpiai pályázat eddig is horribilis összeget emészthetett fel, azt jelzi: a kormány által megrendelt PricewaterhouseCoopers (PWC) olimpiai megvalósíthatósági tanulmánya még úgy számolt, hogy összesen 10 milliárd forintba kerül majd a pályázat. Ehhez képest annyi biztosan tudható, hogy a keretösszeget az eredeti 10 milliárdról időközben körülbelül 30 milliárdra emelték, ennek java részét pedig sajtóhírek szerint már elköltötték, lekötötték. Lásd még: Elárulták, hány milliárdot dobtak ki az ablakon

"Vérzik az ember szíve" - folytatta -, mert sok magyarnak volt ez a régi álma, és most "itt történt egy álomgyilkosság".

A Fekete-Győr András vezette, olimpia elleni népszavazáshoz aláírást gyűjtő Momentum Mozgalomnak azzal vágott vissza a kormányfő: "Van egy politikai szervezet, amelyik nem is titkolta el, hogy őt nem az olimpia érdekli igazából, hanem párttá akar alakulni, és be akar lépni a politikai élet színpadára, és ezért nem drágállotta azt sem, hogy álomgyilkossá váljon" - fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán ezután a Momentum Mozgalmat egy új SZDSZ-nek minősítette. "Azt is tudjuk, mi következik, mert ezt is átéltük már: kis lökdösődés az MSZP-vel, aztán MSZP-SZDSZ-koalíció, erre kell felkészülnünk" - mondta. Arra a kérdésre, hogy szerinte az ő politikai pályafutásában lesz-e Magyarországon olimpia, a miniszterelnök azt felelte: a modern orvostudomány állása szerint az emberi élet határai kitolódnak, tehát "jó esélyem van erre".

Reagált a Momentum

Nem a Momentum kezdte az SZDSZ ifitagozataként a politikai karrierjét, hanem a Fidesz. Nem a Momentumnak voltak az SZDSZ-szel közös jelöltjei, hanem a Fidesznek - reagált tömören Orbán Viktor új SZDSZ-es hasonlatára Soproni Tamás, a Momentum Mozgalom alelnöke.

Újabb sorosozás

Orbán Viktor ismét sorosozott egyet, amikor a civil szervezetnek nevezett, de valójában a magyar közéletet befolyásolni próbáló fizetett aktivistákból álló, "elsősorban Soros Györgyhöz tapadó szervezeteket" támadta, amiknek a működését szerinte az elmúlt több mint húsz évben "elviseltük", de a migráció ügyében tanúsított magatartásuk már sok - fogalmazott. "Magyarország nem engedheti meg magának, hogy olyan szervezetek, amelyek az ismeretlenség homályában maradnak - nem vallják be, kitől kapják a pénzt és miért -, azok közben folyamatosan arra buzdítsák a migránsokat, sértsék meg a magyar jogszabályokat, és valahogy jussanak be Magyarországra".

Az unió terve "egy agyrém"

A miniszterelnök a rádióinterjúban bírálta az Európai Unió által tervezett úgynevezett szisztematikus határellenőrzési rendszert is, amely szerinte "agyrém", az EU-s állampolgárok "vegzálását" jelentené, és ez a teljes útlevél-ellenőrzési folyamat nyaranta akár 8-10 órás várakozást is eredményezhet a horvát-magyar, illetve a román-magyar határon. Miközben az illegális migránsokat folyamatosan beengedik az EU-ba, aközben az útlevéllel rendelkező, törvénytisztelő uniós állampolgároktól teljes ellenőrzést követelnének - mutatott rá, elemi érdeknek nevezve, hogy Brüsszelt jobb belátásra bírják a kérdésben. A rezsicsökkentés ügyében Orbán Viktor megismételte: álláspontja szerint a jövőben is Magyarországon kell dönteni a rezsidíjakról, nem pedig Brüsszelben, amely viszont magához akarja vonni ezt a jogot.

Rezsicsökkentés nincs, de megvédnék

Németh Szilárd a napokban megismételte körülbelül három hónapja használt szlogenjüket, miszerint az EU "betiltaná a rezsicsökkentést". A valóság ezzel szemben: az Európai Bizottság - ha a tagállamok is hozzájárulnak - azt szeretné, hogy több mint hat éves átmenet után a tagállamok lakossági áramárait ne a helyi kormányok, hanem a többi termékhez hasonlóan a verseny határozza meg. Ez a legkevésbé se zárja ki az árcsökkenést. Olyannyira, hogy ebből kiindulva az elmúlt három év nemzetközi olajárzuhanása okán nálunk is csökkenteni kellett volna. Mivel a rezsi szinten maradt, az így képződő haszon az energiaiparnál csapódik le. Ráadásul a gázárakat Brüsszel még nem szabályozná. A Fidesz-alelnök állítása tehát nem nevezhető igaznak.

Úgyszintén elővezette: 2013-ban azzal védték meg a rezsicsökkentést, hogy 2,5 millió ember kiállt emellett. Ezzel szemben a valóság az, hogy a jóhiszemű Fidesz-hívek aláírásainak a Kubatov-féle adatbázis-frissítésen túl nem volt jelentősége. Az Orbán-kabinet ugyanis a mindenkori magyar kormányokhoz hasonlóan teljhatalommal bír a lakossági áram- és gázárak megállapításában. Az EU - legalábbis áramfronton - pont ennek lassú megszüntetését kezdeményezné.

A brüsszeli bürokraták szerinte folyamatosan azon mesterkednek, hogy egyre több döntési jog átkerüljön a nemzetállamoktól hozzájuk. Az EU "nem a mennyei béke birodalma, hanem egy harci közeg", ahol folyamatosan meg kell küzdeni a bürokratákkal, hogy ne vegyék el a magyar hatásköröket - fogalmazott.

A Brexitről úgy nyilatkozott: Magyarország nem akarja megbüntetni a briteket, akik "a józan ész talaján állnak", és a magyar kormány szerint az EU-nak a brit kilépés után sem kellene rossz viszonyt kialakítania Nagy-Britanniával. Magyarország ezért "fair Brexitet" akar, nem pedig azt, hogy "kis hörcsögként" megsértődjünk - tette hozzá.

Kitért arra az uniós tervre is, amely az adójogszabályok egységesítésére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: Nyugat-Európával szemben Közép-Európa versenyképes, ezért sok nyugati cég úgy látja, ebben a térségben - az adórendszer miatt is - jobb gyárat létrehozni, mint otthon, ahol viszont ez nagy vitát vált ki. Ez egy verseny a beruházásokért, ami helyes, és nem kell betiltani - foglalt állást. A kormányfő kijelentette, hogy az adóverseny ügyében Magyarország kész vétózni, ha kell.

Ausztria sem úszta meg

Azt is nyomatékosította, hogy a munkaerő és a tőke áramlásának szabadsága össze van kötve az EU-ban. Így az nem megy, hogy például az osztrákok azt szeretnék, az ő tőkéjük szabadon áramolhasson Magyarországra, közben viszont a magyar munkavállalókból nem kérnek - hívta fel a figyelmet, közölve: ha Ausztria büntetni akarja a magyarokat, "mi büntetni fogjuk a osztrák tőkét". Azt az osztrák elképzelést is bírálta, hogy egy ott dolgozó, adót fizető magyar csak akkor kapja meg az osztrákokat megillető családi ellátást, ha a gyermeke is ott van vele.

"Kis részletszabályokban sunyi módon próbálnak változtatgatni", és "amikor már tíz részletszabály megváltozik, akkor hirtelen az egész kérdés megváltozik". Ez a lopakodó hatáskörelvonás és európai alapszerződés-módosítás, amelyet Magyarország nem fogad el - mondta, azt szorgalmazva, hogy az alapszerződés módosításáról ne "sunyi módon", hanem nyíltan tárgyaljanak.

Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy az EU ma azért szenved válságjelenségektől, mert sehol nem tartják be a szabályokat. Megengedték a németeknek és a franciáknak, hogy túllépjék a költségvetési szabályokat, megengedték a görögöknek, hogy ne tartsák be a pénzügyi szabályokat, azután megengedték a görögöknek és az olaszoknak, hogy ne tartsák be a schengeni szabályokat, majd a németek maguk is felrúgták a schengeni előírásokat - sorolta.

Marad a közmunka

A munkahelyvédelmi támogatásokra rátérve Orbán Viktor azt mondta, hogy próbálják korlátozni ezeknek a lehetőségét is, és most erősödnek a támadások. Ezzel összefüggésben szólt a közfoglalkoztatásról, amelynek ügyében világossá tette: mindig vannak olyanok, akik nem tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni, és nekik is munkát kell kínálni. Ezért közfoglalkoztatásra mindig szükség lesz, de az a jó, ha csak azok vesznek részt benne, akik valóban nem találnak munkát máshol - mondta.