Filmek szemléje független zsűri nélkül

Publikálás dátuma
2017.02.25 06:47
Szerelmesek közös álma: szarvasok Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotásában FORGALMAZÓ MOZINET
Enyedi Ildikó Berlinben Arany Medve-díjat nyert Testről és lélekről című filmjével kezdődik holnap este a 3. Magyar filmhét. Az Urániában rendezett ünnepi nyitást követően február 27. és március 5. között Budapesten kívül az ország tizenegy nagyvárosában látható a versenyprogram. A Magyar Filmakadémia Egyesület tagjainak szavazatai alapján került be az öt kategória alkotásaiból az az 5-5 film, amely a 23 díjért versenyez. A filmhét díjkiosztással zárul ugyancsak a filmakadémiai tagok szavazatai alapján március 5-én.

Idén sem változott a Magyar Filmhét utánjátszó jellege. Miután most is a tavaly január 1. és december 31. között moziban és televízióban bemutatott alkotásokkal lehetett nevezni a nagyjáték-, kisjáték-, tévé-játék-, dokumentum- és animációs film kategóriába, a filmhét közönsége továbbra is azokkal a művekkel találkozik, amelyeket már bemutattak a mozik, vagy a televíziók.

Az újdonság varázsa, az egykori filmszemléket izgalmas eseménnyé és igazi ünneppé tevő új filmek vonzereje helyett, a rendezvény annyiban működik filmek heteként a nagyközönség számára, hogy aki a tavalyi bemutatók közül kihagyott valamit, most jó nebulóként pótolhatja. A magyar film megérdemli a figyelmet, a szaporodó külföldi sikerekkel párhuzamosan megérdemli itthon is az eseményszámba menő bemutatkozási alkalmakat, de jó formában. A magyar néző ugyanis megérdemeli a filmújdonságot, amennyiben a filmhét valaha is a filmszemlék pezsgő hangulatát óhajtaná elérni. Most nagy örömünkre és büszkeségünkre itt van újdonságnak Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje, amely már Arany Medvével érkezik a magyar közönséghez. A különleges szerelmesfilmet a filmhét idején több városban is játsszák az alkotók jelenlétében, igazi fieszta lesz ez a bemutató sorozat a filmhét programjában. Március 1-én közönségtalálkozóra is sor kerül, március 2-tól pedig már a moziban is játsszák.

Ami a játékfilmes programot illeti, két jelentős és kikerülhetetlen teljesítmény hiányzik a beszavazott munkák közül. Nincs a programban Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című kamaradarabja, amely a filmkészítés és a filmforgalmazás útjait forradalmian újította meg. A tekintélyes díjait nem említem, mert nem a karácsonyfa-díszekről, hanem egy rendkívüli teljesítményről van szó, amely nem lesz jelen a filmhéten. És nincs a látnivalók között Fliegauf Bence Liliom ösvénye sem, amely szintén igazi fajsúlyt képvisel, ha csendesebb formában is. Nem tudom, vajon milyen szakmai lelkiismerettel fogadhatja el ezt a helyzetet a Magyar Filmakadémia. (Akárcsak tavaly a Fehér Isten hiányát.) Hogy engedheti meg presztízs vesztés nélkül azt, hogy két ilyen filmes teljesítményt figyelmen kívül hagy.

A Magyar Filmhetet a Magyar Filmakadémia Egyesület a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával rendezi meg. Az utánnézésre a Magyar Filmakadémia tagjainak ízlése szerint adódik alkalom: az ő titkos szavazataik alapján valamennyi díjkategóriában 5-5 film versenyez az adott díjakért. Most sincs független, önálló szakmai zsűri, a filmakadémia tagjai nemcsak beszavazzák a filmeket a versenybe, hanem a díjakat is a tagság szavazza meg a huszonhárom kategóriában. Hogy hányan és hogyan szavaznak egy-egy elismerésre, az eddig még soha nem derült ki.

Idén a Cinema City Aréna ad Budapesten otthont a filmhét programjának. A filmes mustra különböző rendezvényei sorában megemlékeznek majd a 100 éve született Fábri Zoltánról, a magyar filmtörténet kiemelkedő alakjáról. Emlékére az 1968-ban készült A Pál utcai fiúk című klasszikust vetítik majd le. Az eseményeket március 5-én ünnepi díjkiosztás zárja a Vígszínházban.

Volt egyszer 47 filmszemle
A Magyar Filmszemlére ma úgy emlékszünk, mint a magyar film ünnepére. A közönség megtöltötte a termeket az új, még nem látott magyar alkotásokhoz. Független zsűrik döntöttek a díjakról, a 90-es évektől kezdve a világ minden tájáról érkeztek neves kritikusok, fesztiváligazgatók, forgalmazók, akik első kézből ismerték meg a legfrissebb magyar filmtermést és vitték hírét mindenfelé. Az első szemlét 1965-ben rendezték Pécsett, 1983-tól a filmes program Budapestre költözött. Miután az ismét kormányra került Orbán Viktor egyetlen tollvonással megszüntette a szemlét is rendező-finanszírozó Magyar Mozgókép Közalapítványt, a hazai filmgyártás befagyott, befagyott film és pénz nélkül a szemle maga is. Az utolsó fődíjat 2011-ben Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmje nyerte. A 2012-es úgynevezett „fapados szemle” önerőből, a filmszövetség égisze alatt jött létre. valójában a filmszakma függetlenségi demonstrációja volt. Néhány filmmel, de már díj nélkül. Jancsó Miklós nyitotta meg, Tarr Béla a filmszövetség elnökeként állt élére a rendezvénynek, ahol Pálfi György legendás Final Cut című filmje volt a fő attrakció. Azután néma csend. A szemle egyelőre filmtörténelem.

Szerző

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO