Átadták hát a Duna Arénának nevezett komplexumot. Igaz, nem olyan gyönyörű, mint ami az eredeti látványterven - később egy másodikon is - szerepelt, viszont sokkal-sokkal drágább.
Egy építészetkritikus-lelkű barátom szerint hajaz a majdani paksi blokkokra, már a nyomott vizes reaktorok kisebb műszaki hibáját követően. A hullámos betonszegélyek meg felidézik a hetvenes évek víkendház- és kerti budi építési tradícióit, a palaforradalmat, amikor mindent elborított az ízlésesen méretre tört hullámpala. Az oszlopokkal tagolt bejáratban egy logisztikai központ funkcionális egyszerűsége sejlik fel, a kamion-kiszolgáló négyszögekkel. De emlékeztet az ingatlan a tatabányai hőerőmű főbejáratára is.
Nos, erről az épületről beszélt Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat kormánybiztosa az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Kijelentette: az impozáns látványtervek közönséges blöffök voltak. (A jegyzőkönyv kedvéért szó szerint: – Amit megismert a közvélemény, az nem terv volt? Az mi volt? – Így van. Az egy blöff volt. – Ki blöffölt? – Az a helyzet, hogy az egy látványterv volt. Villámgyorsan valakiknek elő kellett varázsolni egy látványtervet… – Kinek a számára kellett azt elővarázsolni? - Úszószövetség… akik foglalkoztak azzal, hogy világbajnokság legyen. – A Nemzetközi Úszószövetségnek adtuk ezt be, ezt a tervet? – Igen.)
Azt viszont istenbizonyra tagadta, hogy az olimpiai pályázat anyagai is csak blöffök lettek volna. Mekkora szerencsénk, hogy ez a maga valójában már soha nem fog kiderülni.
