Mint mondta, a visegrádi négyek példája is azt mutatja: akár közösséget is teremthet a múlt és a tőle való megszabadulás szándéka, megjegyezve, hogy az Elba és Vlagyivosztok közötti területen élők a múlt század közepére megismerték a Gulág valóságát, így az "nem speciálisan magyar történet".
A miniszter arra emlékeztetett: százmilliónál többen estek a kommunista terror áldozatául, Kelet-Európában az egymilliót meghaladta a halálos áldozatok száma, Magyarországon is majd minden családból elhurcoltak valakit.
Hozzátette: 1950 és 1956 között egymillió bírósági ügyben 630 ezer elmarasztaló ítéletet hoztak, az 1956-os forradalom után 30 ezer embert börtönöztek be, háromszázat kivégeztek; napjainkban még 61 és fél ezer politikai rehabilitált él, akiknek nyugdíj-kiegészítését két lépésben megduplázza a kormány.
Balog Zoltán kiemelte: a százezrek elhurcolásával a Szovjetuniónak két célja volt, mégpedig az ellenállás megtörése, és az, hogy rabszolgamunkásokkal pótolják a hiányzó dolgozókat.
Hozzátette: egyik törekvés sem járt sikerrel, hiszen 1956-ban Magyarország felkelt, az elrabolt embereket pedig rendkívül alacsony hatékonysággal dolgoztatták, az embertelen körülményeket pedig körülbelül egyharmaduk túl sem élte.
Az emlékév véget ér, az emlékezés marad - jelentette ki a miniszter, aki a helyszín kapcsán arra emlékeztetett: a múlt század közepén még annak egyik jelképe volt a vasút, "hogy az ember mi mindenre képes".
Ugyanakkor, tette hozzá, innen indultak a világháborús katonavonatok, ide érkeztek a sebesülteket szállító szerelvények, de a ferencvárosi vasútállomás éppúgy tanúja volt a nagyvárosi nyomornak és az elszakított területekről érkező "vagonlakók" életének, mint az Auschwitzba, a Gulágra tartó vagy a magyarországi svábokat szállító vonatok indulásának.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes az eseményen arra emlékeztetett: a fővárosból mintegy százezer embert hurcoltak a Gulágra, megemlítve, hogy a kommunista rendszer idején a történteket évtizedeken keresztül elhallgatták.
Egy nemzet történelmében az elhallgatás és az elhallgattatás nem megengedhető - fogalmazott a politikus, az emlékezés fontosságára hívva fel a figyelmet.
Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke szerint a feledés veszélye fenyeget, ezért is volt fontos, hogy a kormány Gulág-emlékévvé nyilvánította 2016-ot, mint mondta, a fiatal nemzedékeknek ma már magyarázni kell, mi volt az a kegyetlen rabszolgamunka, amire legalább 800 ezer embert elhurcoltak Magyarországról.