Előfizetés

Újabb uniós ütközetre készülhet a kormány

Újra az alapvető jogok magyarországi helyzete lesz terítéken ma az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottságában. Európai civil szervezetek az Orbán-kormány tevékenységét összefoglaló részletes beszámolóval készülnek a vitára.

Súlyos aggodalomra ad okot a polgári szabadságjogok, a sajtószabadság és a jogállamiság helyzete Magyarországon - fogalmaz a Civil Társadalom Európa 17 oldalas tájékoztató kiadványa, amely az EP szakbizottságának hétfő délutáni meghallgatására készült. A 28 európai civil szervezetet tömörítő szövetség - amelynek tagjai között van az Európai Fogyatékosügyi Fórum, a Rasszizmus Elleni Európai Hálózat és az Európai Humanisták Föderációja - a vita kezdete előtt tervezi kiosztani a teremben a demokrácia magyarországi állapotáról készült beszámolóját.

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló kétórás meghallgatáson a magyar Alapjogokért Központ, az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság képviselői tartanak előadást, a kormány nevében Trócsányi László igazságügyi miniszter szólal fel. Az Orbán-kormány tevékenységéről immár sokadik alkalommal rendez vitát a parlamenti szakbizottság; a mostani meghallgatásnak elsősorban a menekültpolitika, a sajtószabadság és a civil szervezetek elleni támadások adnak aktualitást. A Fidesz nagy erőkkel vonul fel, hogy visszaverje - ahogy a kormányzati kommunikációban fogalmazni szoktak - "az EP újabb rohamát Magyarország ellen": míg az EP-képviselőket Trócsányi tájékoztatja majd, a nemzetközi sajtót Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtókonferencián igazítja el a rendezvény előtt és után.

A Civil Társadalom Európa brosúrája - amely a szerzők szándéka szerint a történések tényszerű összefoglalója - részletesen taglalja a magyar választási törvény kormánypártoknak kedvező reformját, az alaptörvény hatalmi célokat szolgáló sorozatos módosítását és a független intézmények Fidesz általi megszállását. A kiadvány felvázolja a médiapiacon történt változásokat, bemutatva a kormányzati nyomásgyakorlás széles eszköztárát az állami hirdetések megvonásától a független lapok felvásároltatásáig, illetve bezárásáig. A nemzetközi fórum beszámolója szerint Magyarországon folyamatosan szűkülnek a pártsemleges civil mozgalmak és közösségek lehetőségei, a nem-kormányzati szervezeteket a hatóságok zaklatják és rágalmazzák, míg a kormányzati üzeneteket közvetítő "bábegyesületek" állami támogatást kapnak.

Nehezebb lesz Ausztriában dolgozni

Publikálás dátuma
2017.02.27. 06:00
Az újonnan érkező vendégmunkások keményebb feltételekre számíthatnak FOTÓ: EUROPRESS/THINKSTOCK
Ausztria munkaerőpiacának szigorú szabályozását kezdeményezte az osztrák kormány. A szociáldemokrata-néppárti koalíció szerint erre azért van szükség, mert a magas munkanélküliség és a külföldi munkavállalók kérdése könnyen a szélsőjobb karjaiba terelheti a választókat.

„A kormánynak nem kötelessége, hogy más országok lakóit kedvezményezze. Ha mi nem szabályozzuk az osztrák munkaerőpiacot, akkor a jobboldali erők előretörésével kell számolnunk.” Így foglalta össze az osztrák szociális ügyek minisztere, hogy miért hirdetett a szociáldemokrata-néppárti kormány egy olyan foglalkoztatás-ösztönző programot, amelyből – legalábbis az újonnan érkező – kelet-európai munkavállalókat kizárják.

Egyfelől a makacsul magas osztrák munkanélküliségi ráta az egyik legrosszabb az Európai Unióban, másfelől, ha nincs javulás, az a választóközönséget egyre inkább a belső piac védelmét hirdető szélsőjobboldali szabadságpárt karjaiba hajtja. Az FPÖ 31 százalékával ma a legnépszerűbb párt Ausztriában, ahol a legkésőbb jövő novemberben általános választásokat tartanak. Ezért úgynevezett foglalkoztatási bónuszt hirdet a kormány, amit július 1-i hatállyal be is vezet. Egy kétmilliárd eurós programról van szó, amelyből azok az ausztriai vállalkozások részesedhetnek, amelyek az említett időponttól új munkaerőt alkalmaznak. Minden egyes új foglalkoztatott után a bérköltségek 50 százalékkal csökkennek, számítások szerint ez évenként és fejenként 4000 eurót jelent, ennyivel enyhülnek a vállalkozások terhei. A kormány úgy véli, hogy 160 ezer munkahely is létesülhet a következő két évre szóló összegből. De ha a vállalatok gyorsabban felhasználják a pénzt, szó lehet a keret emeléséről. Az osztrák gazdasági kamara és az üzleti élet vezetői örülnek a foglalkoztatási ösztönzésnek, az elemzők túl derűlátónak minősítik a munkahelyek számának növekedésére vonatkozó prognózist, a NEOS nevű liberális parlamenti párt vezetője szerint pedig az egész gazdaságban felére kellene csökkenteni a bérköltségeket.

Azon munkavállalók után jár a költségcsökkentés, akik „igazoltan” munkanélküliek, munkahelyet váltanak, akik osztrák középiskolát vagy egyetemet végeztek, valamint akiknek zsebében van a vörös-fehér-vörös munkavállalói kártya. A munkanélküliséget az Ausztriában egységesen szervezett munkaügyi hivatalok igazolják. A kormány szerint a munkanélkülieken belül aránytalanul nagy hányadot (30 százalékot) foglalnak el a Kelet-Európából származó uniós munkavállalók, azaz az ösztönzés nem csupán osztrák állampolgárokra vonatkozik. Ezzel az érvvel akarja Bécs kivédeni az egyre gyakrabban felhangzó vádat, hogy az emberek szabad áramlására vonatkozó jogszabályt sérti a rendelkezés. A foglalkoztatási kártya az osztrák gazdaság számára különösen fontos külföldieknek jár. Nehezebben indokolják, hogy az elvégzett ausztriai iskolák miért feltételei a támogatásnak. Az előírások része, hogy az „ösztönzött” munkavállalónak legalább 6 hónapot kell eltölteni az új munkahelyen.

Az osztrák döntés kizárólag azokra a külföldiekre vonatkozik, akik már bent vannak Ausztriában. Az újonnan jövők is kereshetnek maguknak állást, de elhelyezkedésüket a hátrányos megkülönböztetés mindenképpen megnehezíti. Alois Stöger miniszter nem titkolja, hogy a kormány a bér- és szociális dömping ellen is harcolni kíván. Ez utóbbit szolgálja a kormány családügyi és külügyminiszterének közös kezdeményezése az Ausztriában élő kelet-európaiak családi pótlékának a csökkentésére, ha a munkavállalók gyermekei nem Ausztriában élnek. A 19 év alatti magyar gyerekek az eddigi fejenként 150 euró helyett – a vásárlóerő alapján kiszámítva – havi 82 eurót kapnának, a szlovákok 95 eurót, a lengyelek 78-at, a románok 74-et, a szlovének pedig 114 eurót. A gazdag országok esetében a gyerekpótlék értelemszerűen nő, egy dán kiskorú után majd 195 eurót fizetnek.

A pótlékcsökkentés az Ausztriában dolgozó magyar szülők otthon hagyott gyermekeit sújtja, az országnak eddig folyósított tétel 65 millióról 35 millióra esne vissza. Sophie Karmasin családügyi miniszter arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a magyar munkavállaló az intézkedésre úgy reagál, hogy a gyermekét áttelepíti Ausztriába, némi álságossággal azt válaszolta, hogy szívesen fogadnak minden kiskorút az országban. Rögvest hozzátette, hogy a pótlékcsökkentés egy egygyermekes magyar családot 50 euróval rövidít meg, a kiköltözés költségei viszont ennek a tételnek a többszörösére rúgnának.

A néppárti kezdeményezést, amelyet mérsékelt lelkesedéssel fogadtak a szociáldemokraták, márciusban vesézik majd ki a szakértők, ha elfogadják, akkor a törvényjavaslat még a nyár előtt a parlament elé kerül.

Orbán Viktor a készülő korlátozásokra, főleg a gyerektámogatási összeg csökkentésére, éles kritikával reagált szokásos pénteki rádiónyilatkozatában, az Unió egyenlő elbánási elvére hivatkozva. Jelezte, Magyarország az osztrák tőke honi korlátozásával válaszolhat az osztrák lépésre. Ezt a kérdést a DerStandard című napilap is feltette az osztrák szociális és munkaügyi miniszternek. Alois Stöger elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben Ausztria nettó befizetője az EU-nak, addig a magyarok 9 százalékra csökkentették a társasági adót. „Tétlenül kell ezt néznünk?” – így a miniszter.

 

Kik lépnek a gondozók helyébe?
Az otthon hagyott gyerekek utáni támogatás csökkentése nagyon súlyosan érintheti az ausztriai idősek otthoni ápolását, ez a tevékenység ugyanis Ausztriában szinte maradéktalanul az olcsó kelet-európai ápolókra épül. Főleg szlovák és román asszonyok látják el a 24 órás szolgálatot, 35 eurós napidíjért, munkajogi védelem nélkül. Ha a bevételük 10 százalékát jelentő juttatás elmarad, sokan megfontolják, hogy hazamenjenek. Ezzel megnő az esélye, hogy képzetlen, németül nem tudó kezdők lépnek a helyükbe.

Szuperkórház - Fejben már felásták Budapestet

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.02.26. 21:19
Noha a János-kórházra ráférne egy alapos felújítás, a mai verzió szerint csak „kozmetikázásra” futja majd FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Kibékülni látszanak a korábbi ellentétek, hiszen március végéig kapott időt az oktatásért és az egészségügyért felelős államtitkárság, hogy a versengő terveiket "összebékítve" tegyék le a budapesti kórház-fejlesztési javaslatukat a kormány asztalára. Az egyezség szerint az eredetileg három ellátóközpontra jutó, 335 milliárdos összeget most mégis "csak" két centrumra költhetnék, míg a harmadikat, a dél-budait önállóan, 150 milliárdból a Semmelweis Egyetem építené.

Miközben a kormány jó ideje nem dönt a budapestieknek már több mint két éve beígért - az egészségügyi államtitkárságnál készülő - 335 milliárdos kórházfejlesztés részleteiről, tavaly ősszel a kabinet elé került - az oktatási államtitkársághoz tartozó - Semmelweis Egyetem 150 milliárdos fejlesztési terve is. A két koncepció merőben másként szabta volna át a főváros egészségügyi ellátó térképét. Például míg a Péterfy Sándor utcai kórházat az előző miniszteri biztosának nulladik változata megfosztotta volna az aktív ágyaitól, addig az az egyetemi fejlesztési tervben mint jelentős fejlesztési potenciált rejtő egyetemi kórház szerepelt. Az Országos Kardiológiai Intézetet mindkét terv a magáénak tekintette. Így míg Cserháti Péter miniszteri biztos csapatának elképzelése szerint a kardiológiai intézet mint az Egyesített Szent István és Szent László kórház bázisára épülő Dél-pesti Centrum része szerepelt, addig az oktatási tárca koncepciója egyetemi kórházként kezelte azt. S noha mindkét tervről tárgyalt tavaly ősszel a kormány stratégiai kabinetje, döntést nem hoztak, visszaadták kérdésekkel kiegészítve.

Lapunk úgy tudja: azóta egy asztalhoz ültették Palkovics László oktatásért és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt, hogy egyezzenek meg és álljanak elő közös, egymást nem kioltó budapesti kórház-fejlesztési programmal. A Népszava információi szerint olyan megállapodás született, hogy a Semmelweis Egyetem átvállalja a dél-budai centrum kialakítását a neki járó 150 milliárd forintból. Az egyetem ide költöztetné két gyermekklinikáját, valamint megteremtené az összes feltételt egy sürgősségi központhoz, az Egészséges Budapest Programban tervezett másik két centrumra pedig az egészségügyért felelős államtitkárság elkölthetné az eredetileg a három központ kialakítására szánt 335 milliárdot.

Nem ez az első vargabetű a nagy fővárosi kórház-átalakításban. Mint emlékezetes: az első verzióban, öt év alatt 335 milliárd forintból szervezték volna át a fővárosiak egészségügyi ellátását, s építettek volna három új centrumot. Ezzel egy időben becsuktak volna két nagy múltú intézményt, a Szent János és a Péterfy kórházakat, és újranyitották volna a lipótmezei pszichiátriát, hogy ott időskori szellemi hanyatlásban szenvedő betegeket ápoljanak. (Azóta ezt a tervet már fölülírták: mind a Péterfy, mind a Szent János milliárdos összegre számíthat ahhoz, hogy kisebb fölújításokat végezzenek. A Lipótmező pedig már szóba sem kerül.)

Az első nagy centrum helyét, a budai sürgősségi ellátóét már többször is kijelölték: így volt Kelenföldön, az Etele tér környékén, de tervezték a budai Dobogóra, az egykori Akasztóhegyre is. Ezt tavaly nyáron még úgy képzelték, hogy a Szent János Kórház "aktív" részlegei (például a belgyógyászata és a baleseti sebészete) valamint a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika kardiológiáját, a szívsebészetét költöztették volna oda 812 ággyal. Volt olyan verzió is, amely szerint a János kórház területén is lettek volna fejlesztések, ám ezt elvetette a kormány. Úgy tudjuk a mostani konszenzusos tervek szerint végül a Szent János például belgyógyászati, sebészeti és diagnosztikai részlegei az Egyetem Kútvölgyi tömbjébe költöznének, így ezzel ott jöhetne létre a János kórház sürgősségi ellátóhelye. A Dél-pesti Centrum számára az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológia Intézet bázisán, a Nagyvárad térhez közel, a Haller utca mellett építenének egy új tömböt. A harmadik centrum, az Észak-pesti, a Honvédkórház új épületeiben lenne.

Információink szerint a választások előtt mindebből legfeljebb az úgynevezett társkórházak fejlesztése kezdődhet meg néhány tízmilliárdos összegből, és legfeljebb két alapkövet - a Honvéd Kórház területén az Észak-pesti Centrumét, valamint a dél-budaiét tehetik le. Föltéve, ha sikerül még ebben a kormányzati ciklusban dönteni ez utóbbi központ helyéről. Ennek helyszíne ugyanis most még a budai Dobogó (egykori Akasztóhegy), ám Cserháti Péter miniszteri biztos az IME múlt heti, csütörtöki konferenciáján azt mondta: előfordulhat, hogy az olimpiai pályázattól való visszalépés miatt a helyszín megint változhat. Hozzátette: az biztos, hogy a Galvani híd fölépítése, valamint az 1-es villamos nyomvonalának meghosszabbítása megtörténik, és szerinte, lenne hely a Kelenföldi pályaudvar mellett is az új centrumnak.

Úgy tudjuk: államtalanítanák a budapesti ellátórendszer átalakítását, azaz az építkezés irányítása elkerülne az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól(ÁEEK), és a feladatot önálló projekt cégre bíznák. Most ezt a feladatot még az ÁEEK keretén belül készíttetik elő Cserháti Péter miniszteri biztos irányításával.