Előfizetés

Sajtóhiba

Az új világrend hívei olyan államot képzelnek el, aminek lényege: a hatalomban azt csinálnak, amit akarnak. Megkurtítják az összes ellenőrző szerv jogköreit, és minden gondért valami rejtelmes ellenfelet okolnak, amely uralmukra tör és persze „idegen érdekeket szolgál”. Itthon vagy Varsóban a legnagyobb ellenség Brüsszel, ami azért komikus, mert az uniós pénz nélkül sem egyik, sem másik államban nem lenne gazdasági növekedés. Pozsony kicsit óvatosabb az EU bírálataival, egy ízben még maga Robert Fico is úgy nyilatkozott, nincs értelme az EU érdekeivel szembenő népszavazásokat rendezni. Az enyhébb szlovák megközelítés azonban elsődlegesen nem Fico józanságára vezethető vissza, hanem arra, hogy az országban az euró a fizetőeszköz, így a helyi vezetőknek valamennyire azért meg van kötve a kezük.

A közép-európaiak sajátossága, hogy külső ellenséget keresnek, mivel azt sugallják, nemzeti egység van, és a kormány értelemszerűen maga a nemzet. Ugyanakkor Donald Trump is hamar megtalálta első számú ellenségét: minden rossz okozója a sajtó. Komoly szakértők vizsgálják már, ki szivárogtathat a Fehér Házból, kinek köszönhető, hogy ország-világ értesülhetett róla, a Trump adminisztrációban olyan káosz uralkodik, amilyenre talán még nem is volt példa az Egyesült Államok történetében. A káoszért azonban természetesen nem Trump a hibás, aki láthatóan egészen kivételes érzékkel válogatta össze sajátos csapatát, hanem a sajtó, amelyik megírja az igazságot.

Ugyan ma már a politikai korrektség sem számít értéknek az új világrend hívei szemében, s a demokráciát is felettébb sajátosan értelmezik, de azt a XXI. században minden megválasztott vezetőnek tudnia kellene: a sajtó dolga nem feltétlenül az, hogy csak a szépről és jóról tudósítson. Trump azonban van annyira öntörvényű, hogy elnökként is menjen előre, s ott rúgjon bele az őt bíráló médiába, az általa „Fake Mediának” nevezett, lényegében hazugsággal megvádolt CNN-be, New York Timesba vagy Politicóba, vagyis a világszerte elismert televízióba és lapokba, ahol csak tud. Csakhogy azon az úton, amelyen ő halad, óriási fal tornyosul. Nem, ez nem az, amelyiket a mexikói határhoz tervez. Ez a demokrácia fala. Az amerikai intézményrendszer még van annyira fejlett, hogy akkor is működjenek a fékek és ellensúlyok, ha ez az adott politikai vezetőnek nagyon nincs ínyére. A bíróságok a törvény szellemében ítélkezhetnek, s nem az elnök kegyeit keresik. A CNN még jól is jár azzal, hogy Trump kitiltotta sajtóértekezletéről, hiszen nézettsége világszerte nőttön nő, egyre több pénz folyik be reklámokból.

Bármennyire megpróbálná megtenni Trump ugyanazt, amit közép-európai csodálói, nem tudja. Merthogy az Egyesült Államok demokrácia, s nem egy olyan banánköztársaság, ahol egyetlen ember mondja meg, mit szabad és mit nem.

Oltás nélkül ne vigyen Romániába csecsemőt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:35
FOTÓ: THINKSTOCK
Ha valaki 15 hónaposnál fiatalabb csecsemővel indul útnak Romániába, föltétlenül keresse fel a gyermekorvost és kérjen kanyaró elleni oltást. A vakcina térítésmentes.

Aki kapott oltást, azt nem veszélyezteti a járvány – mondta a Népszavának Ócsai Lajos járványügyi szakértő. A hazai oltási rendnek része a kanyaró elleni oltás, a gyerekeket először 15 hónapos korukban oltják, majd 11 éves korban ismétlik. Hozzátette: bajba csak olyan gyermek kerülhet, akinek a szülei valamilyen módon megakadályozták az immunizálást.

A csecsemőket nyolc hónapos korukig védi az anyaméhben megszerzett immunitásuk, ám ekkor még azért nem oltják őket, mert a vakcina 15 hónapos korban váltja ki a legjobb immunválaszt a szervezetben. Nyolc és 15 hónapos koruk között pedig a lakosság átoltottsága védi őket. Ha valaki – utazás miatt -, rákényszerül, akkor nyolc és 15 hónapos kora között be kell adatnia babájának a kanyaró elleni vakcinát, amit viszont az oltási naptár szerint esedékes 15 hónapos korában meg kell ismételni, hogy elérje az optimális hatást.

A hétvégén arról számolt be a Digi24 hírtelevízió, hogy már 16 halálos áldozata van Romániában annak a kanyarójárványnak, amely elsősorban az ország nyugati, délnyugati megyéiben terjed. A múlt év eleje óta több mint 3100 kanyarós megbetegedés történt Romániában, öt évvel ezelőtt is volt egy hasonló járvány. A 2016-os járvány kezdete óta tizenhatan már meghaltak a betegség szövődményei miatt. A legtöbb megbetegedést a Bánságban észlelték, de Erdély belső megyéiben is sok a beteg. Alexandru Rafila járványügyi szakértő a hírtelevíziónak elmondta, soron kívül kezdték oltani az egy évnél kisebb gyermekeket kanyaró ellen, hogy megállítsák a járvány terjedését. Hozzátette, az áldozatok többsége ebből a korosztályból került ki.

Ha valaki nincs beoltva, és kanyarós személlyel egy légtérben tartózkodik, szinte biztosan megkapja a betegséget. A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a kissé távolabb tartózkodó fogékonyak (nem oltottak) is megfertőződhetnek. A szövődmények - agyvelőgyulladás, egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek - egy részét maga a kanyaróvírus okozza. A fertőzés következtében kialakuló bakteriális felülfertőződés miatt kialakulhat gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás. A komplikációkkal járó esetek közül az idegrendszert érintő szövődmények egy része maradandó károsodással gyógyulhat.

Átlagosan 500 kanyarós betegből egy meghal.

Ócsai Lajos szerint a romániai járványokért egyértelműen az oltásellenes kampányok okolhatók. A pravoszláv egyház is védelmébe vette az oltás ellen fellépőket.

Belgrád: csak elnökválasztás lesz

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök tegnap kijelentette, nincs oka annak, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartsanak Szerbiában. Ugyanakkor a következő napokban születik döntés arról, mikorra írják ki az elnökválasztást. A szerb törvényhozás elnökének, Maja Gojkovicnak péntekig kell hivatalosan döntenie az időpontról. A jelenlegi államfő, Tomislav Nikolic megbízatása májusban jár le.

A jelenlegi kormánykoalícióban okozott is némi feszültséget az idő előtti voksolás témaköre. Vucic tömörülésénél, a Szerb Haladó Pártnál (SNS) nem zárták ki ennek a lehetőségét, a koalíciós partner, Szerb Szocialista Párt (SPS) elnöke, Ivica Dacic külügyminiszter azonban a minap azt közölte, hogy semmi sem indokolja azt, hogy idén is parlamenti választást írjanak ki.

Vucic már tavaly is ráfázott az idő előtti voksolás kiírására. Arra számított, hogy pártja akár kétharmados többséget szerezhet a törvényhozásban. Ehhez képest a párt 39 mandátumot vesztett a 2014-es voksoláshoz képest elsősorban amiatt, mert több párt jutott be a parlamentbe, három olyan politikai formáció is tagja a parlamentnek a 2016. áprilisi voksolás óta, amelyek előtte nem voltak a törvényhozásban: a két szélsőjobboldali párt, a Szerb Radikális Párt (SRS), valamint a Dveri, valamint a reformer volt gazdasági miniszter, Sasa Radulovic tömörülése.

Szerbia tegnap az uniós csatlakozási tárgyalások keretében két újabb tárgyalási fejezetet nyithatott meg, s ezzel nyolc megnyitott és két ideiglenesen lezárt fejezet a mérlege az országnak az Európai Unió felé vezető úton – írta a Vajdaság Ma. Ezúttal a 20. és a 26. tárgyalási fejezetet nyitották meg, s a 26. fejezetet ideiglenesen be is zárták. Ez ugyanis az oktatásra, kultúrára és az ifjúságra vonatkozó fejezet, amely már a tavalyi év végén megnyitásra készen állt, de Horvátország kifogásokat tett az anyanyelvi tankönyvekkel kapcsolatban és ezért egészen idáig megakadályozta a fejezetről szól tárgyalások megkezdését. A 25. tárgyalási fejezet a tudományra és a kutatásra vonatkozik. A 20. fejezet megnyitásához, amely a vállalkozásokra és az ipari termelésre vonatkozik, az EU a múlt héten adott zöld utat.