Civilek bírálták Magyarországot az EP szakbizottsága előtt

Több civil szervezet képviselője bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete volt az egyik témája. Volt olyan szervezet ugyanakkor, amely egyetértett több kormányzati intézkedéssel. 

A Trócsányi László igazságügyi miniszter részvételével zajló meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is komoly bírálatokat fogalmazott meg a kormánnyal szemben.

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója egyebek mellett azt sérelmezte, hogy "nagyon kevés függetlennek tekinthető médium maradt Magyarországon (...), az utóbbi időben számos médiacég a kormányhoz szorosan kapcsolódó üzletemberek kezébe került".

Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója az emberi jogok biztosításának csorbulásáról, a demokratikus viták hiányáról, illetve "a civil szervezetek zaklatásáról és megfélemlítéséről" beszélt.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.

Szerző

Kovács Zoltán: az EP-meghallgatás "politikailag motivált"

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló hétfői európai parlamenti (EP) meghallgatáson várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

A szóvivő elmondta, néhány órával korábban még nem tudták, milyen kérdésekről lesz szó az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete az egyik témája. Kijelentette, a meghallgatás "politikailag motivált", az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító "úgynevezett civil szervezetek" politikai tevékenységet végeznek.

Vannak még olyanok, akik úgy hiszik, hogy a Magyarország ellen az utóbbi hat évben felhozott vádak még mindig érvényesek. A magyar baloldali ellenzék és az EP baloldali és liberális csoportjainak soraiban vannak olyanok, akik biztosak benne, hogy mindenkinél jobban tudják, hogyan kellene kinéznie Európa jövőjének és hogyan kellene viselkedni a tagállamoknak - hangoztatta Kovács az ülést megelőző nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a civil szervezetek az emberek felhatalmazása nélkül próbálnak beleszólni a politikába, ezért nagyobb átláthatóságra van szükség a nem kormányzati szervezetek vonatkozásában, amelyek meghatározó politikai szerephez próbálnak jutni. Hozzátette, nem csak Magyarországon zajlik vita a civil szervezetek szerepéről, hanem Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is.

A LIBE hétfői meghallgatásán Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a magyar kormányt.

Szerző

LMP: a kormány számoljon el a költésekkel!

Az LMP szerint egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt kellene elszámolnia a kormánynak azzal: mennyit és mire költött eddig a meghiúsult budapesti olimpiai pályázatra.

Ikotity István országgyűlési képviselő hétfői budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nevetségesség határát súrolná, ha a kormány számoltatná el "saját magát".

Emlékeztetett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti kijelentésére, miszerint arra kérte Fürjes Balázst, a budapesti olimpiai pályázat vezetőjét: számoljon be az eddig elköltött pénzekről.

Az LMP politikusa hozzátette: a vizsgálóbizottság felállításának kezdeményezéséhez pártja hamarosan összegyűjti a szükséges negyven képviselői támogatást.

Egy másik sajtótájékoztató keretében Szél Bernadett és Hadházy Ákos, az LMP társelnökei arról számoltak be, hogy pártjuk tizennegyedik alkalommal is benyújtja a Ház elé az ügynökmúlt feltárásáról szóló jogszabálytervezetüket. Szél Bernadett úgy fogalmazott: a kommunizmus áldozatait ismerjük, a bűnösöket azonban nem, mert a rendszerváltás óta minden kormány cinkos volt ezen információk eltussolásában.

Hadházy Ákos a tizenhárom alkalommal elutasított előterjesztésről azt mondta: tizenhárom bizonyítékuk van arra, hogy "spiclik és besúgók" ülnek velük szemben a parlamentben.

Szerző