Előfizetés

Civilek bírálták Magyarországot az EP szakbizottsága előtt

Több civil szervezet képviselője bírálta Magyarországot az alapvető jogok korlátozása miatt az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete volt az egyik témája. Volt olyan szervezet ugyanakkor, amely egyetértett több kormányzati intézkedéssel. 

A Trócsányi László igazságügyi miniszter részvételével zajló meghallgatáson az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Magyar Helsinki Bizottság képviselője is komoly bírálatokat fogalmazott meg a kormánnyal szemben.

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója egyebek mellett azt sérelmezte, hogy "nagyon kevés függetlennek tekinthető médium maradt Magyarországon (...), az utóbbi időben számos médiacég a kormányhoz szorosan kapcsolódó üzletemberek kezébe került".

Gárdos Tódor, az Amnesty International kutatója az emberi jogok biztosításának csorbulásáról, a demokratikus viták hiányáról, illetve "a civil szervezetek zaklatásáról és megfélemlítéséről" beszélt.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarországon működik a demokrácia, a hatalmi ágak elválasztásának elve. Azt is kiemelte, hogy Nyugat-Európa megszokta a liberális médiatúlsúlyt, ez most változik, kiegyenlítődnek a viszonyok.

Kovács Zoltán: az EP-meghallgatás "politikailag motivált"

Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló hétfői európai parlamenti (EP) meghallgatáson várható kérdések nagy többségét már tisztázta a kormány az európai intézményekkel - jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

A szóvivő elmondta, néhány órával korábban még nem tudták, milyen kérdésekről lesz szó az uniós parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén, amelynek a magyar jogállamiság helyzete az egyik témája. Kijelentette, a meghallgatás "politikailag motivált", az ülés alapjául szolgáló dokumentumot összeállító "úgynevezett civil szervezetek" politikai tevékenységet végeznek.

Vannak még olyanok, akik úgy hiszik, hogy a Magyarország ellen az utóbbi hat évben felhozott vádak még mindig érvényesek. A magyar baloldali ellenzék és az EP baloldali és liberális csoportjainak soraiban vannak olyanok, akik biztosak benne, hogy mindenkinél jobban tudják, hogyan kellene kinéznie Európa jövőjének és hogyan kellene viselkedni a tagállamoknak - hangoztatta Kovács az ülést megelőző nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, a civil szervezetek az emberek felhatalmazása nélkül próbálnak beleszólni a politikába, ezért nagyobb átláthatóságra van szükség a nem kormányzati szervezetek vonatkozásában, amelyek meghatározó politikai szerephez próbálnak jutni. Hozzátette, nem csak Magyarországon zajlik vita a civil szervezetek szerepéről, hanem Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is.

A LIBE hétfői meghallgatásán Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a magyar kormányt.

LMP: a kormány számoljon el a költésekkel!

Az LMP szerint egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt kellene elszámolnia a kormánynak azzal: mennyit és mire költött eddig a meghiúsult budapesti olimpiai pályázatra.

Ikotity István országgyűlési képviselő hétfői budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a nevetségesség határát súrolná, ha a kormány számoltatná el "saját magát".

Emlékeztetett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti kijelentésére, miszerint arra kérte Fürjes Balázst, a budapesti olimpiai pályázat vezetőjét: számoljon be az eddig elköltött pénzekről.

Az LMP politikusa hozzátette: a vizsgálóbizottság felállításának kezdeményezéséhez pártja hamarosan összegyűjti a szükséges negyven képviselői támogatást.

Egy másik sajtótájékoztató keretében Szél Bernadett és Hadházy Ákos, az LMP társelnökei arról számoltak be, hogy pártjuk tizennegyedik alkalommal is benyújtja a Ház elé az ügynökmúlt feltárásáról szóló jogszabálytervezetüket. Szél Bernadett úgy fogalmazott: a kommunizmus áldozatait ismerjük, a bűnösöket azonban nem, mert a rendszerváltás óta minden kormány cinkos volt ezen információk eltussolásában.

Hadházy Ákos a tizenhárom alkalommal elutasított előterjesztésről azt mondta: tizenhárom bizonyítékuk van arra, hogy "spiclik és besúgók" ülnek velük szemben a parlamentben.