Előfizetés

Rádió Q - Vége a dalnak

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:09
Fiala János állítja, személyes konfliktusa vezetett munkahelye bezárásához, ám a tulajdonos szerint másért hallgat el a rádió FO
Ma éjfélkor elhallgat a Rádió Q, többé nem sugároz ugyanis műsort ezen a frekvencián az állomás tulajdonosa. Van lehetőség arra, hogy a médiahatóság elvegye, és újrapályáztassa a március elsején megszűnő rádió frekvenciáját, a szolgáltató ugyanis szerződést szeghet, ha nem sugároz műsort az elnyert sávon. Fiala János szerint a tulajdonos felelőtlensége miatt húzták le a rolót, miután Vadas Tamás összevitázott a műsorvezetővel. Vadas azonban okként egy, az NMHH-val fennálló nézeteltérést említett, amely kapcsán perre is meg. Úgy látja, a megszűnés most volt hatásos lépés részéről.

Jelenleg semmilyen tervem nincs, az a fajta özvegy vagyok, akinek ha új partnert ajánlanak azt mondja: most nem aktuális - mondta lapunknak Fiala János, amikor arról érdeklődtünk, merre folytatja azt követően, hogy ma éjfélkor elhallgat a Rádió Q, amelyen eddig reggeli műsora szólt. A műsorvezető a megszűnés okaként a tulajdonos hiúságát, felelőtlenségét jelölte meg: "február elején egy műsorban vitatkoztunk Vadas Tamással, főként anyagi kérdésekről", ekkor azonban vitapartnere még nem jelentette ki, hogy vége a rádiónak, ez csak két nappal később derült ki. Hozzátette, érdekes, hogy a történtek után szűntek meg, "ha velem volt problémája, akkor engem szüntetett volna meg. Furcsa ugyanakkor, hogy pont azt követően húzta le a rolót a rádió, hogy megemlítettem, lehet később magam is pályáznék a frekvenciára egy másik társasággal".

Fiala szerint a történtekre nincs értékelhető magyarázat, óriási felelőtlenség a frekvenciaengedély lejárta előtt másfél évvel bezárni a Rádió Q-t - amely fenntartásához egyébként maga is hozzájárult. Hozzátette, a maga módján tiszta víz került a pohárba, az üresség is tisztább, mint ami ezelőtt volt. A rádiós szerint nemcsak a tulajdonos volt "unortodox", hanem az adó működése is: úgy látja, "totális káosz volt", nemigen teljesítették a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felé vállalt kötelezettségeket, ám a hatóság sosem zsarolta őket, "korrekten bírságoltak azért, ami szabálytalan volt". "Persze hálával tartozom Tamásnak azért, hogy megkaptam ezt a szabadságot, még ha kompromisszumokat is kellett vállalnom. Nem a legjobb körülmények között, de annak éltem, amit szerettem" - fogalmazott Fiala.

Vadas Tamás lapunknak arról beszélt, a rádió bezárásának egyik fő oka az NMHH-val kialakult vitája: ugyanis szerinte nem érnek el annyi hallgatót, amennyi a korábbi szerződésükben volt foglalva. Ezt 2012-ben megújították, s az NMHH módosította is a kontraktust, így már nem garantálták az elérést - állította, ahogy azt is, ezt csak utólag vették észre. Idő közben az adót átköltöztették a Citadelláról a Sashegyre, Vadas saját telkére, ahonnan jóval kisebb teljesítményű sugárzást engedélyeztek. A tulajdonos is kifejtette: azt akarja elérni a bíróságon, hogy az NMHH annyival hosszabbítsa meg a szerződésüket, amennyi ideig kevesebb embert értek el. A hatóság szerinte többször is ígéretet tett a helyzet rendezésére az utóbbi években, ám ez nem történt meg. A rádiót azért most állította le, mert "még több súlya van a lépésnek, mintha várnék egy évet".

A Rádió Q megszűnése kapcsán korábban az NMHH az Index megkeresésére közölte, hogy a rádió ellen legutóbb amiatt indítottak eljárást, mert nem teljesítette a 2016. szeptember 5. és 2016. december 31. közötti időszakra vonatkozó kötelező adatszolgáltatást. Vadas ugyanakkor leszögezte: ezt azóta megtették, az eljárásnak nincs köze a mostani lépéséhez. "Ha politikailag elfogulatlan bírót kapunk, akkor akár nyerhető is lehet a per, de attól sem riadok vissza, hogy elmenjünk Brüsszelig" - mondta Vadas, aki azt is hozzátette, minden korábban kiszabott büntetést kifizettek a médiahatóságnak, elmaradásuk nincs. Amennyiben sikerül megoldani a problémát, újra leülne a tárgyalóasztalhoz Fialával, cáfolta ugyanis, hogy kettejük konfliktusa vezetett a megszűnéshez, ám a békülés a műsorvezetőt jelenleg nem foglalkoztatja.

A munkatársak sorsáról való érdeklődésünkre Bognár Éva, a Rádio Q főszerkesztője annyit mondott, a műsorkészítők 99 százaléka az utolsó években közösségi munkaként, hobbiként tevékenykedett a csatornánál. A főszerkesztő és a stáb is sajnálja azt a másfél évet, amit még kihúzhattak volna így, "de ez most elveszni látszik. Ha mégis folytathatnánk, boldogan tennénk" - fogalmazott.

"Kormánypárti médiaguruk tehetik rá a kezüket"
Lapunk is kereste a médiahatóságot, hogy megtudjuk, mi fog történni a Rádió Q budapesti frekvenciájával. Válasz lapzártánkig nem érkezett. Azonban létezik olyan forgatókönyv Polyák Gábor szerint, amely alapján az NMHH (a jogi helyzet rendeződése után) elveheti, és újrapályáztathatja a rádió frekvenciáját, hiszen a szolgáltatónak joga, és kötelessége kitölteni az általa elnyert sávot, amennyiben ezt nem teszi szerződést szeghet. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője emlékeztetett: a korábbi szabályozással ellentétben ez immár csak lehetőség az NMHH kezében, nem kötelező minden "felszabadult" frekvenciát betölteni, ám ha új pályázatra kerül sor, vélhetően a kormánypárti médiaguruk tehetik rá a kezüket a budapesti sávra: "ahogyan Andy Vajna is megkaphatta a fél országot lefedő hálózatot". A médiajogász úgy látja, politikai, gazdasági szál is lehet a megszűnés mögött: "egy közösségi rádiónak, amilyen a Rádió Q is volt igen nehéz az anyagi túlélés a mai Magyarország kusza rádiós világában, hiszen például a vállalatok java racionalitás helyett politikai nyomásra hirdetnek az orgánumokban".

Összefog az ellenzék Majtényi mellett

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:07
Együtt nevetett Majtényi László és Juhász Péter FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A reménybeli IV. Magyar Köztársaságban minden polgár egyformán fontos lesz, az uralmon lévőket mindig le lehet váltani, az ellenzék pedig ugyanúgy el tudja majd érni az állampolgárokat, mint a kormánypártok - fogalmazott Majtényi László, miután az Együtt vezetőségével tárgyalt arról, a kispárt független képviselői - Szelényi Zsuzsanna és Szabó Szabolcs - is támogatják majd a március 13-i államfőválasztáson. Gyakorlatilag mindenben egyetért az Együtt azzal, amit Majtényi a világról gondol, az általa meghirdetett pontokkal teljes egészében azonosulni tudnak - fogalmazott Juhász Péter pártelnök, miután megbeszélést tartottak az egykori adatvédelmi biztossal. Majtényi is arról beszélt, hogy közjogi programja nagyon közel áll az Együtt álláspontjához. Mindannyian parlamentáris demokráciaként képzelik el az országot, ahol független intézmények őrködnek az állampolgári jogok felett - fogalmazott. Az új magyar köztársaság egyik legfontosabb feladata az államot maga alá gyűrő korrupció elleni küzdelem lesz - folytatta Majtényi, aki kiemelt prioritásnak nevezte a szegénység elleni fellépést is. Programja elemei közül még a jövő nemzedékek képviseletét és a fenntartható fejlődést emelte ki. A civilek által jelölt Majtényit elsőként az MSZP biztosította támogatásáról, de köztársasági elnökké választását az LMP, a DK, a Párbeszéd, valamint az Együtt képviselői is támogatják.

Rámozdult a TASZ a kórházi fertőzésekre

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:07
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Hét nap alatt csaknem három tucat olyan történet érkezett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi képviselőjéhez, amelyben saját vagy hozzátartózójuk megtörtént kórházi fertőzéséről számolnak be a panaszosok.

A TASZ éppen egy hete indította kampányát a kórházi fertőzések ellen. A jogvédők arra kérik az állampolgárokat, írják meg azokat az eseteket, amelyekben ők vagy családtagjuk kórházi fertőzés áldozatai lettek. Terveik szerint az eseteket átadják az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) és egyben azt kérik, hogy a hatóság ellenőrizze soron kívül a panaszokban megjelölt intézményeket, tárja fel a fertőzések okait. A szakhatóságnak 30 napja van arra, hogy az eseteket kivizsgálja és visszajelezzen az eredményekről - tudta meg a Népszava Asbóth Mártontól, a betegjogi-, és önrendelkezési program vezetőjétől.

„Most a betegjogi panaszokat a kórház vezetője vagy fenntartója bírálja el, vagyis nem egy független intézmény. A kártérítési perek évekig húzódnak, drágák, és nagyon nehéz bizonyítani a kórházi fertőzés tényét. Ezen kívül nincs más lehetőség a jogérvényesítésre. Ezért fordulunk az ÁNTSZ-hez, aminek az a feladata, hogy biztosítsa a kórházak szakszerű és jogszerű működését” – mondta Asbóth Márton. Hozzátette: „a kórházban elkapott fertőzésnek ma akkora az esélye, hogy az már álláspontunk szerint a biztonságos betegellátáshoz fűződő alapvető jogot sérti. Az pedig, hogy nincs lehetőség hatékony jogorvoslatra, szintén alapjogsértő.”

A betegjogi szakértő szerint az elmúlt egy hétben a hozzájuk beérkező panaszokból egyértelmű: a betegek nagyon is pontosan tudják, hogy a kórházi kezelésük alatt mikor, mi történt velük. Eddig mindenféle fertőzés előfordul, de zömmel MRS-t említették az érintettek. A bejelentések elég nagy változatosságot mutatnak a helyszínek tekintetében is, így az újszülött-osztálytól a sebészeten, az intenzív ellátóhelyeken át az ápolási részlegekig szinte mindenütt előfordul fertőzés.