Mol-INA vita: Még nincs horvát ajánlat

Mindmáig semminemű hivatalos megkeresés nem érkezett a Molhoz annak kapcsán, hogy a horvát kormány úgymond megvásárolná az INA nevű energiacégnek a magyar olajtársaság tulajdonában lévő 49 százalékát - tudtuk meg.

A mindenkori horvát kabinetek az immáron hétéves huzavona visszatérő elemeként elégedetlenek az INA irányítási jogait 2009-ben átvevő Mol cégvezetési stílusával. Annak ellenére, hogy érvrendszerük az idők során mit sem változott - azt az azóta kormányzó összes politikai erejük átvette -, az mindvégig merőben ingoványos talajon állt. Szakértők szerint a Mol irányítási módjában nincs semmi szokatlan.

Épp tegnap jelentették, hogy tavaly - négy év után először - az INA nyereséget ért el, 4,2 milliárd forint értékben. A horvát társaság veszteségeinek egy része éppen azokból a tevékenységekből származik, amelyek átvételére az irányítási szerződésben a horvát kormány ígéretet tett, ám azt mégse tartotta be. A legforróbb vita a sziszeki finomító körül zajlik. Annak ellenére, hogy a Mol bezárhatná a veszteségesnek, elavultnak tartott egységet - akárcsak Észak-Olaszországban vagy Magyarországon -, hezitálása mégis csak a horvát kormányok nyomásgyakorlására vezethető vissza.

Zágráb az ügy kapcsán büntetőeljárást is indított Hernádi Zsolt ellen, de ez sem áll túl szilárd alapokon. Érvelésüknek a magyar hatóságokon kívül számos állam és az Interpol se ad helyt, a jogerősen elítélt korábbi kormányfő, Ivo Sanader ügyét a horvát alkotmánybíróság visszadobta első fokra, Hernádi ehhez kapcsolódó pere pedig - tengernyi jogi adok-kapok után - most épp az iratok lefordítása feletti vita miatt áll.

A gazdasági vitában a felek kölcsönösen választott bírósági pereket indítottak egymás ellen. Tavaly év végén egy svájci testület előtt találtatott kevésnek az állítólagos korrupcióra vonatkozó horvát érvrendszer. Erre - nem először váratlanul - Andrej Plenkovic horvát kormányfő szenteste napján rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette, hogy Horvátország visszavásárolja a Mol INA-papírjait. Pedig az ötlet nem először merült fel: a Mol sosem zárkózott el a tárgyalásoktól, de az mindig megfeneklett ama apró részletkérdéseken, hogy mennyiért és miből. Az ügy ennek megfelelően most is elült: a horvát kormány részint újabb perben támadja a svájci döntést, másrészt bizottságot alapított a kivásárlás lehetőségeinek vizsgálatára.

Független szakértők szerint a Mol és az Orbán-kabinet között a kérdésben némi hangsúlykülönbség érzékelhető: míg a Fidesz-kormány - már csak saját belpolitikájából adódóan is - inkább az eladást javasolja a Molnak, addig a magyar cég csak akkor értékesíti horvát leányvállalatát, ha az anyagilag nyereséget hoz neki. A harcoló felek tehát ismét visszavonultak - hét éve változatlan - lövészárkaikba. Az ügyben a Molnál nem találtunk nyilatkozót.

Hat százalékos béremelés a Molnál

Idén hat százalékos béremelést ad saját, mintegy 5 ezer dolgozójának a Mol - tudta meg lapunk. Ebből 2 százalék általános béremelés, további 4 százalék pedig a béremelési keret, amely bérfelzárkóztatásra, valamint a kulcsfontosságú munkavállalók megtartására használható fel. A Mol világszinten mintegy 26 ezer munkavállalót foglalkoztat.