A beszélgetést az a Stádium 28 Kör szervezte, melynek akadémikus és nagydoktor tagjai tavaly nyílt levélben fordultak Lovász Lászlóhoz, az MTA elnökéhez az utóbbi néhány évben végbemenő antidemokratikus folyamatok miatt. A kör tagjai célul tűzték ki, hogy néhány égető kérdésről, így az oktatásügyről is, tudományos igényű előadásokkal nyilvános fórumokat tartanak.
"A jelenlegi feltételek nem biztosítják megfelelően az iskolák önállóságát, az autonómia sérült. Ez a tanárutánpótlásra is kihat, a jó képességű, ambiciózus fiatalok menekülnek onnan, ahol azt érzik, hogy csak automaták, akiknek megmondják, mit kell csinálniuk" - fogalmazott Kertesi Gábor. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének doktora hangsúlyozta: az oktatási rendszert ma súlyos túlszabályozás jellemzi. "Nemcsak az utóbbi években, de az elmúlt évtizedekben is számos téves elgondolásokon alapuló, rossz irányú változtatás történt. Ilyen például a túlságosan szétaprózott tantárgyi rendszer vagy az úgynevezett gyenge képességű tanulók külön tanítása" - erről már Csapó Benő oktatáskutató beszélt. A Szegedi Tudományegyetem tanára a különböző mérések (mint a PISA vagy a TIMSS) olykor egymásnak ellentmondó eredményeivel kapcsolatban rámutatott: nyilvánvaló, nem a tanulók tudásának mennyiségével, hanem a tudás minőségével van baj. "Maga az érettségi vizsga is, ami sorsdöntő a fiatalok szempontjából, egy téves tudáskoncepcióra épül" - fogalmazott.
A kutató emlékeztetett: minderről már 2008-ban, az úgynevezett Zöld Könyvben is felhívták a figyelmet és megoldási javaslatokkal is előálltak. A kiadvány célja épp az volt, hogy egy tudományosan megalapozott oktatáspolitika létrehozásához nyújtson segítséget, ennek ellenére 2010 után az abban tett megállapításokat is figyelmen kívül hagyva vágott neki az oktatás átalakításának a kormány. Ennek egyik eredménye a mai szakképzési rendszer is, melynek átalakítása Varga Júlia szerint hibásnak bizonyult. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója elmondta: az új szakgimnáziumokból a diákok kevesebb eséllyel tudnak tovább menni a felsőoktatásba, ráadásul a munkaerőpiacon is komoly gondjaik lesznek.
"Lényegében semmi új nincs abban, amit itt hallottunk. Egyetértek az elhangzottakkal, a problémákkal magam is tisztában vagyok" - pattant fel a közönség soraiból Palkovics László. Az oktatási államtitkár elmondta: szerinte a kormány egyre többet költ oktatásra, így a forráshiány nem állhat a fejlődés útjába. "Örülök annak, hogy az államtitkár úr mindennel egyetértett. De akkor jó lenne arról beszélni, hogyan oldaná meg a kormány a felsorolt problémákat" - vette fel Radnóti Sándor filozófus, egyetemi tanár. Csakhogy az államtitkártól már nem kaptunk választ, mert nem sokkal a vita megkezdése után - más elfoglaltságokra hivatkozva - elhagyta a helyszínt.