Mischa Maisky: Csak ne csúnyán és dögunalmasan!

Publikálás dátuma
2017.03.01. 06:45
Mischa Maisky, a világpolgár, aki szerint Bach kalandvágyó volt FOTÓ: NORDIC ARTIST MANAGEMENT
Budapest vendége volt a világ egyik legsikeresebb csellóművésze, a szakmai körben olykor vitatott megítélésű, a publikum által istenített Mischa Maisky. A 69 éves, világutazó virtuóz a Cziffra Fesztivál gálakoncertjének vendégszólistájaként lépett a Zeneakadémia színpadára, s a főpróba után adott interjút a Népszavának.

- Rigában született, s talán nem véletlen, hogy ez a kis balti állam mennyi fantasztikus zenészt adott a nagyvilágnak. Elegendő, ha ön mellett Gidon Kremer hegedűművészre vagy Elīna Garanča operaénekesnőre gondolunk. Mi a baltikumi zeneoktatás titka?

- Nagyon szeretem Lettországot, máig kötődöm hozzá, de a zenében elért sikereket nem balti sajátosságnak, inkább a hagyományos szovjet zeneoktatás eredményének tartom. Olyan fantasztikus művészek éltek és tanítottak a vasfüggöny mögé szorulva, mint Prokofjev, Sosztakovics, Richter, Ojsztrah, Kogan vagy Rosztropovics. Ma már szinte hihetetlen, hogy amikor gyerekként végigsétáltam a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium folyosóján, naponta velük találkozhattam. A másik tényező, hogy a mi fiatalkorunkban még nem volt videójáték és számítógép, a tévében is csak Hruscsov, majd Brezsnyev kellemetlenül recsegő hangját lehetett hallani, így aztán a leglustább gyerek – mint amilyen én voltam – is legalább napi öt-hat órát gyakorolt.

- Ön az egyetlen művész, aki az orosz csellista iskola mindkét géniuszánál, Msztyiszlav Rosztropovicsnál és Gregor Piatigorskynál is tanult – előbbinél még Moszkvában, utóbbinál már amerikai emigrációban. Hogyan emlékszik vissza rájuk?

- Tűz és víz volt ez a két ember. Rosztropovics mesterségbeli tudásához, pedagógiai érzékéhez nem fért kétség, de hiába voltam négy tanéven át a növendéke, emberileg nem kerültünk közel egymáshoz. Igaz, olyan sokat utazott, hogy sokszor hónapokig nem is találkoztunk. Piatigorskynál mindössze négy hónapig tanultam, de barátjává, sőt – mivel leánygyermekei voltak – fiává fogadott. Naponta két-három órát csellóztunk, de náluk is ebédeltem, délután sétáltunk, sakkoztunk – fantasztikus élmény volt. A mesterek között minden idők legnagyobb csellistáját, ájulásig tisztelt példaképemet, Pablo Casalst is meg kell említenem, akinek izraeli mesterkurzusai ugyancsak életre szóló élményt, tapasztalatot jelentettek számomra.

- Sokáig élt Izraelben, mindig elmondja, hogy erős a zsidó identitása. Később az Egyesült Államokban, majd Nagy-Britanniában telepedett le, most már jó ideje Belgiumban él. Világpolgárnak érzi magát?

- Kétségkívül igen, mert a zene nem ismer földrajzi és nyelvi korlátokat. Mindig éppen ott vagyok otthon, ahol színpadra lépek, s a zeném által megérinthetem az emberek lelkét.

- Többször is lemezre vette Johann Sebastian Bach csellószvitjeit, s ezekért kemény bírálatokat kapott; mondván, romantikus pátosszal, stílustalanul játssza a barokk zenét. Mit gondol erről?

- Nevetségesek ezek a vélemények, s nem azért, mert akkora nagy művésznek tartom magam, hanem azért, mert hibás gondolatmeneten alapulnak. Honnan veszi magának bárki a bátorságot, hogy megmondja: 300 évvel ezelőtt vajon miként szólalhattak meg „stílusosan” a csellószvitek? Én a művein keresztül bátor és kalandvágyó embernek ismertem meg Bachot. Szerintem ha ma élne, a New York-i Filharmonikusokkal szeretne együtt dolgozni, s nemcsak élvezné a repülést, de még a pilótaengedélyt is megszerezné. Vagyis vállalom és büszke vagyok rá, hogy szenvedélyes szeretettel játszom a szviteket. Azt viszont utálom, ha mások a „hitelesség” jegyében dögunalmasan, sőt csúnyán játsszák ezeket a remekműveket.

- Viszonylag rendszeres vendég Magyarországon, most a Cziffra Fesztiválra hívták meg. Személyesen ismerte a programsorozat névadóját?

- Sajnos nem ismertem Cziffra Györgyöt, de hallottam őt koncertezni, s épp azt a szenvedélyt szerettem benne, amiről az előbb beszéltem. Úgy játszott Lisztet és Chopint, hogy meg kellett a szívnek szakadni. Húszévesen, a Casals-verseny lelkes, de sikertelen résztvevőjeként játszottam először a Zeneakadémián, azóta szeretem ezt a helyet. Amikor bezárták és felújították, aggódtam, hogy ezt is tönkreteszik, de most örömmel látom és hallom, hogy szebb lett és az akusztikája is jobb, mint valaha.

A fájdalmas Kol Nidré
Mischa Maisky koncertjeinek gyakori ráadásszáma a XIX. századi német szerző, Max Bruch fájdalmas-romantikus darabja, a Kol Nidré. A zsidó vallás engesztelőnapja, a Jom Kipur előestéjén hagyományos dallammal, egyre emelkedettebb hangerővel felhangzó imádság a csellóművész ars poeticája is egyben.

Obamát vádolja a tiltakozások miatt Donald Trump

Donald Trump a Fox Newsnak adott, tegnap sugárzott interjújában azt állította, Barack Obama és emberei szervezik az új kormányzat elleni tiltakozó megmozdulásokat, s a volt elnök munkatársai állnak a kiszivárogtatások mögött is.

Múlt héten a washingtoni kongresszus nem ülésezett, a hazalátogató republikánus képviselők, szenátorok dühödt tiltakozással szembesültek lakossági fórumaikon. Trump már korábban, Twitter-üzenetében is azt állította, hogy „liberális aktivisták” szervezik a megmozdulásokat, s nem a republikánus választók azok, akik kínos kérdéseket tesznek fel a beutazási tilalommal, az Obamacare egészségügyi reform leépítésével kapcsolatban. A konzervatív média szerint nem spontán tiltakozásokról volt szó, hanem az Obama helyettes kabinetfőnöke, Jim Messina vezette Organizing for Action (OFA) nonprofit szervezet és más liberális csoportok aktivistái álltak a háttérben.

Trump szerint Obama még hivatalban lévő emberei a médiában idézett, névtelen „fehér házi és kormányzati források”. „Azt hiszem, egy része tőlük ered. Ezek nagyon súlyos kiszivárogtatások, amelyek nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetnek” – mondta. Trumpot különösen feldühítette, hogy kiszivárgott, katonák küldésével fenyegette meg a mexikói elnököt, s lecsapta a telefont, amikor az ausztrál kormányfővel beszélt. Az elnök saját embereiben sem bízik, fehér ház kommunikációs csapatának telefonjait is ellenőriztette.

Elődei hagyományosan nem bírálják a hivatalban lévő elnököt, Barack Obama azonban közleményben tiltakozott Trump beutazási tilalma ellen. Megszólalt hét elején George W. Bush is. A 43. elnök, akinek nyolc év alatt gyakran volt rossz sajtója, az NBC-nek nyilatkozva nem hagyta szó nélkül, hogy Trump a médiát „a nép ellenségének” nevezte. „Nagy szükség van a független médiára, hogy a hatalmon lévőket elszámoltassa” – hangsúlyozta ifjabb Bush, rámutatva, hogy a szabad sajtó a demokrácia elengedhetetlen tartozéka. Bush a függőben lévő, muszlim államokat célzó beutazási tilalommal sem ért egyet. „Olyan bevándorlási politika híve vagyok, amely befogadó és összhangban áll a törvényekkel”- mondta a volt republikánus elnök.

Szerző

Obamát vádolja a tiltakozások miatt Donald Trump

Donald Trump a Fox Newsnak adott, tegnap sugárzott interjújában azt állította, Barack Obama és emberei szervezik az új kormányzat elleni tiltakozó megmozdulásokat, s a volt elnök munkatársai állnak a kiszivárogtatások mögött is.

Múlt héten a washingtoni kongresszus nem ülésezett, a hazalátogató republikánus képviselők, szenátorok dühödt tiltakozással szembesültek lakossági fórumaikon. Trump már korábban, Twitter-üzenetében is azt állította, hogy „liberális aktivisták” szervezik a megmozdulásokat, s nem a republikánus választók azok, akik kínos kérdéseket tesznek fel a beutazási tilalommal, az Obamacare egészségügyi reform leépítésével kapcsolatban. A konzervatív média szerint nem spontán tiltakozásokról volt szó, hanem az Obama helyettes kabinetfőnöke, Jim Messina vezette Organizing for Action (OFA) nonprofit szervezet és más liberális csoportok aktivistái álltak a háttérben.

Trump szerint Obama még hivatalban lévő emberei a médiában idézett, névtelen „fehér házi és kormányzati források”. „Azt hiszem, egy része tőlük ered. Ezek nagyon súlyos kiszivárogtatások, amelyek nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetnek” – mondta. Trumpot különösen feldühítette, hogy kiszivárgott, katonák küldésével fenyegette meg a mexikói elnököt, s lecsapta a telefont, amikor az ausztrál kormányfővel beszélt. Az elnök saját embereiben sem bízik, fehér ház kommunikációs csapatának telefonjait is ellenőriztette.

Elődei hagyományosan nem bírálják a hivatalban lévő elnököt, Barack Obama azonban közleményben tiltakozott Trump beutazási tilalma ellen. Megszólalt hét elején George W. Bush is. A 43. elnök, akinek nyolc év alatt gyakran volt rossz sajtója, az NBC-nek nyilatkozva nem hagyta szó nélkül, hogy Trump a médiát „a nép ellenségének” nevezte. „Nagy szükség van a független médiára, hogy a hatalmon lévőket elszámoltassa” – hangsúlyozta ifjabb Bush, rámutatva, hogy a szabad sajtó a demokrácia elengedhetetlen tartozéka. Bush a függőben lévő, muszlim államokat célzó beutazási tilalommal sem ért egyet. „Olyan bevándorlási politika híve vagyok, amely befogadó és összhangban áll a törvényekkel”- mondta a volt republikánus elnök.

Szerző