Kényszer az összefogás

Publikálás dátuma
2017.03.01. 06:05
Molnár Gyula MSZP-elnök és Botka László miniszterelnök-jelölt együtt járnak tárgyalni FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ma folytatja tárgyalásait Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, balján Molnár Gyula pártelnökkel, Juhász Péterrel, az Együtt vezetőjével is asztalhoz ül, de egyelőre nem látszik formálódni a jövő évi választási együttműködés a demokratikus oldalon. Pedig érdemes volna azt kialakítani, már csak azért is, mert "egyáltalán nem lefutott verseny a jövő évi parlamenti választás" - véli a Corvinus Egyetem oktatója. Róna Dániel lapunknak azt mondta: nem a választási matematika, hanem a beletörődő hozzáállás az, ami bebetonozza a Fideszt.

Noha ma a reménybeli partnerség jegyében folytatja tárgyalásait Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének és a vele "tandemben" tárgyaló pártelnöknek, Molnár Gyulának nincs egyszerű dolga. Az LMP kemény elutasítása, a Demokratikus Koalíció sértődöttsége után a múlt héten az Együtt is közölte: nem tervezi, hogy közös választási listát állítanak 2018-ban más baloldali pártokkal, így főként az MSZP-vel, s egyelőre a Párbeszéd sem igazán tűnik "lelkesnek". Pedig az együttműködés lehetséges formáiról és kényszeréről kíván ma egyeztetni Botka és Molnár az Együtt elnökével, Juhász Péterrel is. Kérdés azonban, a kispárt - illetve a kispártok - egyéni érdekei mit diktálnak, illetve hogy képesek-e a demokratikus erők záros határidőn belül lezárni a huzakodást.

Nagyon úgy tűnik, hogy a baloldal választási együttműködésére csak akkor van esély, ha világos: a szakértők szerint a 2018-as voksolás élet, s halál kérdése lesz a számukra. Mindegyik közvélemény-kutató cég azt mutatja, hogy a Fidesz egyedül annyi támogatót tudhat maga mögött, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve: még a 2014-es - kétharmados győzelmet hozó - választás előtt bő egy évvel sem állt ilyen jól. Az ellenzéknek - a Jobbik nélkül természetesen - csupán együtt lehet esélye, még ha ez ma csekélynek látszik is.

Mi értelme van ilyen helyzetben a mandátumszimulációnak, vagy akár a politikai elemzésnek? Róna Dániel szerint a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek lefesthető. A Corvinuson oktató politológus blogot indított, első bejegyzésében pedig a választási rendszer működésével foglalkozik. "A legnagyobb probléma, hogy a mai magyar választási rendszer nem pártsemleges. Nem arról van szó, hogy egyszerűen a győztesnek kedvez - mint minden egyéni választókerületi rendszer, például a brit is -, hanem a Fidesznek segít, még akkor is, ha nem a Fidesz a győztes" - fogalmazott lapunknak Róna. A politológus szerint az, hogy a baloldalnak több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátumot kapjon, mint a Fidesz, önmagában is mindent elmond a választási rendszer fonákságáról.

Majtényi ügyében példás az együttműködés
Molnár Gyula MSZP-elnök és Majtényi László köztársasági elnökjelölt is példásnak nevezte Győrben azt az összefogást, amellyel "a demokratikus ellenzéki pártok" támogatják Majtényit. Molnár hangsúlyozta, hogy ez az összefogás történelmi pillanat, s reményei szerint idővel erősödni fog az a gondolat, hogy a közös cél érdekében félre kell tenni az ellentéteket az ellenzéki pártok között. A közös célnak a 2018-as választás megnyerését jelölte meg. Álláspontja szerint nem helyes, ha "a pártpolitika felé csúszik az elnök személye", s Majtényi Lászlóval olyan köztársasági elnököt szeretnének adni Magyarországnak, akivel azon tudnak együtt dolgozni, hogy legyen "negyedik köztársaság".

Róna a 2014-es parlamenti választás egyéni választókerületi eredményeiből kiindulva mandátumbecslő modellt fejlesztett ki. Ez megmutatja, hogy a pártok feltételezett szavazataránya, milyen mandátumeloszlást eredményezne. A 2010-es és 2014-es választások előtti előrejelzések, illetve a veszprémi és a tapolcai időközi választás alapján úgy tűnik, hogy a Fidesz támogatottságát jelentősen - a szakember becslése szerint 5-6 százalékkal - felülmérik a közvélemény-kutatók. "A kormánypárt híveinek nincs okuk a rejtőzködésre, hiszen nagy többségben vannak" - magyarázta Róna, hozzátéve: az is intő jel lehet a Fidesz számára, hogy a teljes népességben - és különösen a bizonytalanok között - többségben vannak azok, akik kormányt szeretnének váltani, csak sokan közülük (még) nem találtak megfelelő alternatívát.

A számítás abból indult ki, hogy a baloldal valamilyen formában együtt indul (természetesen ezek a feltevések egyáltalán nem biztos, hogy bekövetkeznek: ezért hívjuk ezt mandátumbecslésnek), illetve hogy a Fidesz, a Jobbik és a baloldal mellett a parlamentbe bejut még egy kisebb párt a baloldalról (ez lehet az LMP, az Együtt, de akár a Momentum is, ám több kis párt bejutására aligha van esély). Róna mandátum-kalkulátora a választókerületekben született korábbi eredményeket veszi alapul. Tehát figyelembe veszi az olyan sajátosságokat, hogy a baloldal várhatóan akkor is tud győzni több budapesti körzetben (Angyalföldön biztosan), ha a Fidesz országos előnye tetemes, akár 20 százalékos. Vagy hogy a Fidesz egy szoros országos állásnál is simán elviszi a Bács-Kiskun, Vas vagy Győr-Moson-Sopron megyei körzetek többségét. Róna ezek alapján arra jutott, hogy a Fidesznek valószínűleg akkor lesz kétharmada, ha a Jobbikot legalább 19 és a baloldalt is legalább 19 százalékkal előzi meg. Ha a kettőből az egyik nem teljesül, akkor nincs kétharmad.

A mandátumbecslés szerint a biztos abszolút többséghez 106-ból nagyjából 67-70 egyéni körzetet kell a Fidesznek megnyernie (ez a többi pártra is igaz). A mostani kutatások szerint ez egyáltalán nem lehetetlen, a Fidesz előnye a pártválasztók között minden cégnél 20 százalék fölött van, a Mediánnál januárban 32 százalék volt az előnye a baloldallal, 40 a Jobbikkal szemben. A Fidesznek akkor lesz abszolút többsége, ha a baloldalt legalább 5 és a Jobbikot legalább 7 százalékponttal múlja felül. Egyenlő mandátumarányra lehet számítani a Fidesz és a baloldal között, ha a baloldal 2-3 százalékponttal több szavazatot kap - a Fidesz és a Jobbik között pedig akkor, ha a Fidesz kap egy százalékkal többet, mint a Jobbik. A baloldalnak akkor lesz abszolút többsége, ha 10 százalékkal megelőzi a Fideszt (a Jobbik 25 és az LMP/kisebb párt 6 százalékon tartása mellett) - a Jobbiknak pedig akkor, ha 5 százalékkal megelőzi a Fideszt (a baloldal 25 és az LMP/ kisebb párt 6 százalékon tartása mellett).

Ezek a forgatókönyvek azonban jelenleg nagyon távolinak tűnnek. Arra a kérdésre, hogy a koordinált jelöltállítás, vagy a közös lista lehet-e az ellenzék "csodafegyvere" 2018-ban, a politológus azt mondta:"az, hogy ennyire ez a központi téma a baloldali pártok kapcsán, az nagyon nem tesz jót nekik". Róna szerint néha az ellenzéki politikusok sem mérik fel helyesen az esélyeiket. Vona Gábor még pár napja is azt nyilatkozta, hogy csak azzal lenne elégedett, ha a Jobbik egy százalékkal megelőzné a Fideszt, különben lemond - márpedig ez az előzés teljesen valószínűtlennek tűnik most. A baloldalon pedig az illúziók helyett inkább a kishitűségnek vannak jelei, egymást is gyakran azzal vádolják a baloldali politikusok, hogy nem érdekeltek a kormányváltásban - nyilvánvalóan abból a megfontolásból, hogy "a Fideszt úgysem lehet legyőzni". Pedig könnyen lehet, hogy sokkal inkább az ilyen beletörődő hozzáállás, mintsem a választási matematika az, ami bebetonozza a Fideszt.

Támogatja az MSZP a Paks2-népszavazást
A szocialisták támogatnák az LMP Paks2 elleni népszavazási kezdeményezését, vagyis segítenék az aláírásgyűjtést - erősítette meg az Index értesülését Tóth Bertalan. A szocialisták frakcióvezetője elmondta: amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság hitelesíti az idevágó kezdeményezést, azonnal felajánlják segítségüket az LMP-nek, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen jellegű egyeztetés még nem történt. Múlt héten egyébként épp e részegyüttműködések lehetőségéről is tárgyalt Botka László az LMP társelnökeivel.

Szerző

Következményekkel jár a szegregáció

Publikálás dátuma
2017.03.01. 06:03
A tiszaburai iskola FOTÓ: NÉPSZAVA
Még csak nem is vitázott a parlament igazságügyi bizottsága arról a törvénymódosító javaslatról, amit tavaly októberben nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a roma diákok szegregációja ügyében - értesült lapunk. Brüsszel tavaly kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ha nem történnek érdemi intézkedések, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül.

Brüsszelben fogadta az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetőit Vera Jourova, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa. Mohácsi Erzsébet és Ujlaky András petíciót adott át a biztosnak, amelynek aláírói azzal a kérelemmel fordultak az EB-hez, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a magyarországi roma gyermekek oktatási esélyegyenlőségének előmozdításáért, az őket érő szegregáció minden formájának megszüntetéséért.

A brüsszeli bizottság munkatársai 2015-ben hónapokon át tanulmányozták a szegregáció megszüntetésére tett kormányzati erőfeszítéseket. Noha a kabinet folyamatosan azt kommunikálja, mindent megtesz az ügyben, a szakembereket nem sikerült meggyőzniük, az EB pedig tavaly májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Aggályosnak találták például, hogy a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. Az eljárást Vera Jourova felügyeli.

"Jourova uniós biztos megerősítette, hogy a bizottság nagyon komolyan veszi a roma gyerekek iskolai szegregációját, ami nemcsak emberi jogi szempontból megengedhetetlen, de súlyos gazdasági következményei már ma is jól láthatóak a munkaerőpiacon" - mondta lapunknak Ujlaky András. A CFCF kuratóriumi elnöke figyelmeztetett: ha a kormány nem tesz eleget szerződéses kötelezettségeinek és nem változtat szegregációs gyakorlatán, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül. Ezt Vera Jourova is megerősítette.

Ujlaky szerint a luxemburgi bíróság azt vizsgálná, a kormány valóban megsértette-e az uniós csatlakozáskor aláírt nemzetközi szerződésben vállalt valamely kötelezettséget - ez esetben a faji egyenlőségről szóló irányelvet. "Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződésszegést, annak - a reputációs kockázat mellett - súlyos pénzügyi következményei lehetnek, Brüsszel akár a fejlesztési források folyósítását is felfüggesztheti" - mondta.

A kormány és az EB levelezése az ügyben nem nyilvános, így a kötelezettségszegési eljárás állapotáról semmit sem lehet tudni, ugyanakkor az eddigi intézkedésekből nem sok jó olvasható ki. A CFCF már számos szegregációs pert megnyert, ennek, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései ellenére lényegében még sehol sem valósult meg Magyarországon deszegregáció. Igaz, Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben - feltehetőleg az EB nyomására - benyújtott egy, az egyenlő bánásmód törvényre vonatkozó módosító javaslatot (amit korábban úgy írtak át, hogy az egyházi iskolákban "felzárkózás" ürügyén lehetővé váljon az etnikai elkülönítés), ám szakértők szerint az továbbra is kiskaput hagy a szegregációnak.

A javaslatot ráadásul - szokatlan módon - ősz óta még vitára sem bocsátotta a parlament igazságügyi bizottsága. Ujlaky szerint e mögött az állhat, hogy az EB is elégedetlen a módosítással.

Hasonló helyzet Szlovákiában
A szlovákiai roma gyerekeknek továbbra is olyan előítéleteken alapuló iskolai rendszerben kell tanulniuk, amely jogellenes elkülöníti őket és aláássa a valódi oktatáshoz való jogukat. A szegregáció szegénységre és kirekesztettségre kárhoztatja a roma tanulókat - áll az Amnesty International (AI) és a European Roma Rights Centre (ERCC) új jelentésében. A dolgozat feltárja, hogy a korábbi igen korlátozott reformok és az EU kötelezettségszegési eljárása sem változtatott érdemben a roma gyerekek rutinszerű iskolai elkülönítésén. Ezeket a gyerekeket továbbra is rendszeresen minősítik "középsúlyos értelmi fogyatékosnak" és küldik alacsonyabb színvonalú speciális iskolákba. "A roma gyerekek iskolai elkülönítése nem pusztán zavaró, hanem jogellenes. Ennek és nem a valószínűsíthetően komoly uniós bírságoknak kellene motiválnia a szlovák hatóságokat, hogy vessenek véget a jelenségnek" - mondta John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai igazgatója. Az AI és az ERRC felszólítja az Európai Bizottságot, tegyen meg mindent, hogy a szlovák szabályozás megfeleljen az uniós hátrányos faji megkülönböztetés elleni irányelvének, és adjon ki indokolással ellátott véleményt Szlovákia ellen, amely az utolsó lépés a bírósági eljárás előtt.

Szerző

Következményekkel jár a szegregáció

Publikálás dátuma
2017.03.01. 06:03
A tiszaburai iskola FOTÓ: NÉPSZAVA
Még csak nem is vitázott a parlament igazságügyi bizottsága arról a törvénymódosító javaslatról, amit tavaly októberben nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter a roma diákok szegregációja ügyében - értesült lapunk. Brüsszel tavaly kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ha nem történnek érdemi intézkedések, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül.

Brüsszelben fogadta az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetőit Vera Jourova, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa. Mohácsi Erzsébet és Ujlaky András petíciót adott át a biztosnak, amelynek aláírói azzal a kérelemmel fordultak az EB-hez, hogy minden rendelkezésére álló eszközt használjon fel a magyarországi roma gyermekek oktatási esélyegyenlőségének előmozdításáért, az őket érő szegregáció minden formájának megszüntetéséért.

A brüsszeli bizottság munkatársai 2015-ben hónapokon át tanulmányozták a szegregáció megszüntetésére tett kormányzati erőfeszítéseket. Noha a kabinet folyamatosan azt kommunikálja, mindent megtesz az ügyben, a szakembereket nem sikerült meggyőzniük, az EB pedig tavaly májusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Aggályosnak találták például, hogy a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. Az eljárást Vera Jourova felügyeli.

"Jourova uniós biztos megerősítette, hogy a bizottság nagyon komolyan veszi a roma gyerekek iskolai szegregációját, ami nemcsak emberi jogi szempontból megengedhetetlen, de súlyos gazdasági következményei már ma is jól láthatóak a munkaerőpiacon" - mondta lapunknak Ujlaky András. A CFCF kuratóriumi elnöke figyelmeztetett: ha a kormány nem tesz eleget szerződéses kötelezettségeinek és nem változtat szegregációs gyakorlatán, az ügy a Luxemburgi Európai Bíróság elé kerül. Ezt Vera Jourova is megerősítette.

Ujlaky szerint a luxemburgi bíróság azt vizsgálná, a kormány valóban megsértette-e az uniós csatlakozáskor aláírt nemzetközi szerződésben vállalt valamely kötelezettséget - ez esetben a faji egyenlőségről szóló irányelvet. "Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződésszegést, annak - a reputációs kockázat mellett - súlyos pénzügyi következményei lehetnek, Brüsszel akár a fejlesztési források folyósítását is felfüggesztheti" - mondta.

A kormány és az EB levelezése az ügyben nem nyilvános, így a kötelezettségszegési eljárás állapotáról semmit sem lehet tudni, ugyanakkor az eddigi intézkedésekből nem sok jó olvasható ki. A CFCF már számos szegregációs pert megnyert, ennek, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntései ellenére lényegében még sehol sem valósult meg Magyarországon deszegregáció. Igaz, Trócsányi László igazságügyi miniszter tavaly októberben - feltehetőleg az EB nyomására - benyújtott egy, az egyenlő bánásmód törvényre vonatkozó módosító javaslatot (amit korábban úgy írtak át, hogy az egyházi iskolákban "felzárkózás" ürügyén lehetővé váljon az etnikai elkülönítés), ám szakértők szerint az továbbra is kiskaput hagy a szegregációnak.

A javaslatot ráadásul - szokatlan módon - ősz óta még vitára sem bocsátotta a parlament igazságügyi bizottsága. Ujlaky szerint e mögött az állhat, hogy az EB is elégedetlen a módosítással.

Hasonló helyzet Szlovákiában
A szlovákiai roma gyerekeknek továbbra is olyan előítéleteken alapuló iskolai rendszerben kell tanulniuk, amely jogellenes elkülöníti őket és aláássa a valódi oktatáshoz való jogukat. A szegregáció szegénységre és kirekesztettségre kárhoztatja a roma tanulókat - áll az Amnesty International (AI) és a European Roma Rights Centre (ERCC) új jelentésében. A dolgozat feltárja, hogy a korábbi igen korlátozott reformok és az EU kötelezettségszegési eljárása sem változtatott érdemben a roma gyerekek rutinszerű iskolai elkülönítésén. Ezeket a gyerekeket továbbra is rendszeresen minősítik "középsúlyos értelmi fogyatékosnak" és küldik alacsonyabb színvonalú speciális iskolákba. "A roma gyerekek iskolai elkülönítése nem pusztán zavaró, hanem jogellenes. Ennek és nem a valószínűsíthetően komoly uniós bírságoknak kellene motiválnia a szlovák hatóságokat, hogy vessenek véget a jelenségnek" - mondta John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai igazgatója. Az AI és az ERRC felszólítja az Európai Bizottságot, tegyen meg mindent, hogy a szlovák szabályozás megfeleljen az uniós hátrányos faji megkülönböztetés elleni irányelvének, és adjon ki indokolással ellátott véleményt Szlovákia ellen, amely az utolsó lépés a bírósági eljárás előtt.

Szerző