Jogi csűrcsavarral utasítják el a trafikkárosultak kártérítését

Más megítélés alá esik az, ha magánszemély vagy a magánszemély cégének keletkezett kára - erre hivatkozva utasítják el a nem magánszemélyként a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduló trafikkárosultak kártérítését. A jogsértés már szinte tény, ám a magyar állam másként is cselezne trafikügyben, melyben a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése is kérdéses.

Újabb egykori trafik-üzemeltetőknek ítéltek meg kártérítést Strasbourgban. Nemrégiben hárman harcoltak ki 15-15 ezer eurós, azaz egyenként 4,6 millió forintos kártérítést azért, mert 2013-ban a magyar állam a trafikrendszer bevezetésével egyik napról a másikra elvette addigi megélhetésüket - tudtuk meg a pórul járt trafikosok egy részét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviselő Magyar Gábor ügyvédtől. Velük együtt már féltucat olyan trafikosról tudni, akiknek az Emberi Jogok Európai Bíráságának ítélete alapján kártérítést kell fizetnie a magyar államnak. A strasbourgi testület azt már korábban megállapította, hogy önkényes és átláthatatlan volt a dohánykoncessziók kiosztásának rendszere, a kiskereskedőknek pedig esélye sem volt a piacot újratervező állammal szemben.

Nem minden trafikkárosult jár azonban sikerrel Strasbourgban. Úgy tudjuk, hogy nemrégiben a strasbourgi bíróság több érintettnek is felajánlotta, hogy gyorsított és egyszerűsített eljárásban tárgyalja az ügyét. A panaszos trafikosok bele is mentek ebbe, hogy hamarabb pénzükhöz jussanak. Csakhogy a gyorsított eljárásban a háromfős bíróság úgy látta, nem jár kártérítés azoknak a trafikosoknak, akik nem magánszemélyként, hanem a cégük nevében adták be a kérelmüket a bíróságra. A bíróság - több ügyvédet is meglepve - úgy érvelt, más megítélés alá esik az, ha magánszemély vagy a magánszemély cégének keletkezett kára.

Ennek az esetnek azért nagy a jelentősége, mert a trafikosokkal pereskedő és alkudozó magyar állam erre a döntésre hivatkozva más, cége nevében pereskedő trafikosnak sem akar már peren kívül kártérítést fizetni. Az érintett trafikosok ügyvédei az elkövetkező napokban próbálnak jogorvoslatot kérni. A magyar állam ráadásul a gyorsított eljárás nyomán született döntés indoklásából azt a következtetést is levonta, hogy csak az a trafikos kérhet kártérítést, aki annak idején indult a trafikpályázaton. Tény, hogy annak idején sok kiskereskedő meg sem próbált pályázni. A pályázat kiírásakor ugyanis még olyan alacsony volt a dohány kiskereskedelmi árrése, hogy tisztán a dohánytermékekből képtelenségnek tűnt fenntartani egy nemzeti trafikot, így éppen a régóta szakmában dolgozó trafikkereskedők nem mertek jelentkezni. Ugyanakkor néhány nappal a trafiktender lebonyolítása után Lázár János kancelláriaminiszter javaslatára az Országgyűlés hirtelen triplájára emelte fel a dohány kiskereskedelmi árrését, majd jelentősen bővítették a trafikokban árulható termékek körét is.

Nem meri kiadni a DK a pályázatokat

Irathalmaz Varju László alelnök előtt a DK-nál FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Mégsem nyilvános a trafikpályázatok Demokratikus Koalícióhoz (DK) került anyaga, a párt ugyanis jogi okokból egyelőre vár a közzététellel. Az iratok azután kerültek a DK-hoz, hogy a párt jogerősen nyert pert a trafikpályázatot lebonyolító Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-vel (ND) szemben és a bíróság kötelezte az állami céget, hogy adja át a még birtokában lévő trafikpályázati anyagokat. Ezt az ND januárban meg is tette, igaz, kutathatatlan formában, magyarán "teherautónyi" kinyomtatott dokumentumot adott át a pártnak. Közben ugyanakkor az ND jogorvoslattal élt a Kúriánál és a bíróság négy nappal a trafikakták átadása után úgy döntött, hogy felfüggeszti fel jogerős ítélet végrehajtását.

A DK jogászai úgy látták, hogy érdemesebb megvárni a Kúria, március végére várható végleges döntését. Korábban a DK már kiperelte az ND-től a trafikpályázatok értékelőlapjait és a területi összesítőket. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó cég már akkor is kinyomtatva, sok ezer oldalnyi dokumentumként adta át az adatokat a pártnak. Mivel a DK-nál később nem digitalizálták a pályázati elbíráló lapokat, így azok azóta is lényegében feldolgozatlanul hevernek a párt központjában. A DK-nál lapunknak elmondták: amint a Kúria zöld utat ad nekik, korrupcióellenes társadalmi szervezetek segítségét kérik az óriási papírmennyiség kutathatóvá tételéhez.