Álom csak a szíriai béke

Hosszas diplomáciai egyeztetések eredményeként újraindultak múlt héten a genfi béketárgyalások a szíriai háború békés rendezése érdekében. Előrelépni azonban egyelőre nem sikerült. Az Iszlám Állam (IS) ugyan gyengült, de az al-Kaida helyi ága érezhetően megerősödött. Washington passzív a kérdésben, a rendezés most már orosz-török-iráni kotta alapján zajlik.

Eleve nem sok reménnyel kecsegtetett a múlt csütörtökön újraindult genfi béketárgyalás, hiszen az asztanai előkészítő tárgyalások ellenére sem sikerült olyan egységes ellenzéki delegációt összeállítani, amely valóban minden, mérsékeltnek mondott szíriai lázadócsoportot képviselt volna. Az ugyan már nagy előrelépésnek számított, hogy ezúttal nem Staffan da Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottjának közvetítésével, hanem közvetlenül tárgyalnának a felek, amennyiben valós egyeztetésekre kerülne sor. Csakhogy a genfi béketörekvésekre súlyos árnyékot vetnek a szíriai történések – a múlt hét pénteki-szombati merénylet sorozat, illetve az arra érkező kormányzati válasz, az ellenzék kezén lévő Idlib tartomány egyes régióinak bombázása. Ugyanakkor rányomja bélyegét a pillanatnyi, a terrorcsoportokra nem vonatkozó tűzszünet tető alá hozóinak és garantálóinak, Oroszországnak és Törökországnak az érdekellentétei. Bár névlegesen a két ország mellett Irán is részt vesz a rendezésben, Teherán valójában ugyanazt képviseli, mint Moszkva – az Aszad-rezsim átmentésének szükségességét.

Érezhető bizonyos szintű orosz-török kompromisszum, de több lényegi kérdés még függőben van. Ankara már nem követeli feltétlenül Aszad elnök azonnali eltávolítását, azt viszont mindmáig ellenzi, hogy a szíriai terrorellenes háború legsikeresebb szereplője, a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tárgyalófél legyen Genfben, tényező a rendezésben. Bár egyelőre nem látványos a kérdésben az orosz – török ellentét, egyértelműen létezik. Hétfőn Moszkva jelezte, hogy a kurdoknak helyet kell adni a zöld asztalnál, Ankara viszont azt jelentette be, hogy az IS uralta észak-szíriai al-Bab város felszabadítása után a török hadművelet következő állomása a YPG ellenőrzése alatt álló Manbídzs lesz. Erdogan török elnök sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a térség az araboké, nem az YPG-é és kizárta az együttműködést a Washington által is támogatott ellenzéki szervezettel, a Szíriai Demokratikus Erőkkel (SDF), mert annak is oroszlánrészét a YPG adja.

Ha valóban elindult a török hadművelet, az véget vethet a genfi békekeresésnek is. Moszkva vélhetően nem veszi jó néven és Washingtonnak is valamit lépnie kell. Az Obama-adminisztráció mindvégig támogatta a szíriai kurdokat, egyelőre Trump sem jelezte, hogy kihátrálna mögülük. Igaz, az új amerikai elnök és stábjának Szíria-álláspontja ismeretlen, a Fehér Ház új vezetése mintha teljességgel átadta volna a terepet Moszkvának.

Az IS jelentős területeket veszített az utóbbi időben, viszont az al-Kaida helyi szárnya, a tavaly nevet váltott an-Nusztra Front megerősödött. Ők sokáig bizonyos fokú védettséget élveztek elbújva a mérsékelt ellenzék mögé, egyes területeken, mint például Aleppóban segítve a lázadókat. Tavaly ősz óta azonban már mind az orosz, mind a török, mind az amerikai erők támadják őket, ami egyelőre nem rendítette meg a terrorcsoportot. Abu Muhammad al-Dzsolani, az immár Dzsabhat Fatah es-Sám néven futó iszlamista fegyveresek katonai parancsnoka hétfő este videoüzenetében megfenyegette a genfi tárgyalásokon részt vevő ellenzéki csoportokat. Dzsolani egyben személyesen is vállalta a felelősséget a szombati merényletekért, és hozzátette, hogy „ez csak a kezdet volt”.