Riasztó adatok - Szociális válság van Magyarországon

Publikálás dátuma
2017.03.02. 10:32
Egymillió magyar nem tudja rendesen fűteni otthonát. Illusztráció: Molnár Ádám/Népszava
Magyarországon a lakosság 10 százaléka nem tudja rendesen fűteni a lakását pénzhiány miatt, rengeteg ingatlanban nincs fürdőszoba vagy vécé, ellenben beázik a tető. Minden ötödik magyarnak van lakbér- vagy rezsitartozása. Lakásszegénységi mutatókban jóval visegrádi országok szintje alatt vagyunk, az EU-tagországok közül Magyarországon a negyedik legrosszabb a lakáshelyzet - írta az atv.hu az Átalakulás Intézet legfrissebb elemzésére hivatkozva.

A hazai lakhatási szegénységről készített vitaanyagban  az a drámai megállapítás olvasható, hogy Magyarországon szociális és lakhatási válság van.  Az Eurostat felmérése is azt mutatja, hogy Magyarországon sürgősen megoldást kell találni a lakhatással kapcsolatos problémákra. Az európai statisztikai hivatal egyik kérdése arra vonatkozott, hogy előfordult-e az adott háztartásban, hogy elmaradt a havi bérleti díj/törlesztő részlet/rezsi befizetése. A felmérés szerint Magyarországon több mint 2 millió ilyen háztartás van. Misetics Bálint szociológus az ATV Start című műsorában szerdán azt mondta: ez az arány jóval magasabb, mint akár Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban.

Az Átalakulás Intézet elemzése szerint hazánkban a hasonló gazdasági mutatókkal rendelkező többi közép-kelet-európai országhoz képest is kiemelkedően súlyos probléma a lakhatási szegénység. Például míg Magyarországon egymillió olyan ember él, aki pénzhiány miatt nem tudja megfelelően fűteni a lakását, a visegrádi országokban ez nagyjából a lakosság 5 százalékát érinti.

Szintén a hazai lakhatási szegénység kiemelkedően súlyos mértékét mutatja azoknak az aránya (15,5 százalék), akik súlyos lakhatási megfosztottságban élnek, vagyis olyan lakásban, amely túlzsúfolt, és ezen kívül a következő három lakhatási problémából legalább kettő érinti:

- nincsen fürdőszoba vagy vécé,
- beázik a tető,
- a lakás túl sötét.

A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szomszédos országok hasonló gazdasági teherbíró képessége is azt bizonyítja, hogy hogy a rossz lakhatási helyzetért nem elsősorban az ország szegénysége, hanem jórészt az elmúlt évek – illetve az elmúlt két és fél évtized – elhibázott és igazságtalan társadalompolitikája a felelős. Hozzáteszik, hogy a támogatások igazságtalan és társadalmi egyenlőtlenségeket növelő elosztása a rendszerváltás utáni időszak lakáspolitikájának a legfontosabb, kormányokon átívelő jellegzetessége. A lakásszegénység célzott csökkentése, a hajléktalanná válás megelőzése soha nem volt prioritása a lakáspolitikának, a fontosabb programokat alapvetően gazdaság- és népesedéspolitikai célok motiválták. A legjelentősebb lakáspolitikai programok szinte kivétel nélkül a lakástulajdon-szerzést támogatták, az ilyen típusú lakástámogatásokból pedig gyakran éppen a lakástámogatásra leginkább rászorulók maradnak ki

„Elsősorban nem a jobbhelyzetűek lakásépítését illetve lakásvásárlását kellene támogatni, hanem általában a lakhatás megfizethetőségét kellene javítani, különösen egy lakásfenntartási-támogatás bevezetésével, ami a rászorultság mértékével arányos módon támogatná a háztartásokat a költségeik fedezésében” – hangsúlyozta Misetics Bálint az ATV-nek.

Szerző

Puskás - Drága, de legalább késik

Publikálás dátuma
2017.03.02. 06:50
A látványterveken jól mutat az új Puskás-stadion, ám korántsem biztos, hogy valóban így néz majd ki
Az eredeti tervek szerint már 2015-ben el kellett volna készülnie az új Puskás Ferenc Stadionnak, amely jelentősen többért épül, mint előzetesen ígérték. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter még a múlt héten jelentette be, hogy a beruházás bruttó 190 milliárd forintba kerül majd, noha Fürjes Balázs, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (KKBK) vezetője korábban még arról beszélt, hogy visszafogottabb tervek készültek a stadionra, hogy tudják tartani a 100 milliárdos költségkeretet. Arra viszont semmilyen magyarázat nincs, hogy miért növekedtek ekkora mértékben a költségek az olimpiai pályázat lefújásának másnapján. Korábban hasonló növekedést tapasztalhatunk a nyári vizes vb és az olimpiai pályázat kapcsán is.

„Az új Puskás stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forint, ez a költség pedig európai viszonylatban átlagos" – jelentette ki a KKBK abban a közleményben, amelyből kiderült, hogy Mészáros Lőrinccel összefonódó cégek, a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. kapják meg a nettó 140 milliárdos, bruttó 190 milliárdos munkát. A felcsúti polgármesternek a Magyar Építő tulajdonosával, Szíjj Lászlóval több közös cége van, míg a Matolcsy György-rokon, Szemerey Szabolcs vezette ZÁÉV mindemellett 11,9 milliárd forintért megépítheti a Pallas Athéné egyetem új kecskeméti campusát is.

A stadion méretének és költségeinek növekedése már csak azért is érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök 2011 novemberében azt nyilatkozta, hogy egy 45 ezres új aréna bőségesen elegendő. „A terveket visszább kellett venni, a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker” – mondta öt évvel ezelőtt.

A KKBK közleményében öt nem régiben épült, nagyságrendileg azonos méretű európai stadionnal hasonlítgatja a Puskást. Mint írják: Baku, Marseille, München, London, Varsó nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24-3,1 millió forint között változik, azaz a nemzetközi összehasonlítás alapján az új Puskás Stadion reális piaci keretek között épül fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető - olvasható a dokumentumban.

Az összehasonlítást érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis a londoni Wembley Európában a legdrágábban felépített stadion, amelynél jelentősen megnövekedtek a költségek. Bakuban pedig a helyi diktátor nagyzási hóbortjába belefért a nemzeti stadion felépítése. A müncheni Allianz Aréna viszont már olcsóbb volt, mint a Puskás, ráadásul az építtető cég elnökét vesztegetésen is kapták. A tavalyi Eb-re teljesen átépített, szintén 67 ezres marsellie-i Velodrom is olcsóbb volt.

A KPMG Magyarország egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társasága, 2011-es kutatásából az derült ki, hogy a Real Madridéhoz és a Barcelonáéhoz hasonló hatalmas stadionok építésének ideje lejárt, inkább kisebb méretű, de üzletileg jól hasznosítható stadionok építésére van szükség.

Kozma Miklós, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának korábbi menedzsere hangsúlyozta, hogy a stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni.

Az akkori tanulmány szerint a stadionok nyereséges működéséhez elengedhetetlen az arénák kihasználtságának javítása. Míg Magyarországon az átlagos kihasználtsági ráta 30%, Németországban ugyanez az adat 80%, de Norvégiában (67%), Ausztriában (63%), vagy akár Csehországban (46%) és Lengyelországban (46%) is magasabb a magyar átlagnál. S mint tudjuk, a nézőszámok az elmúlt években nem emelkedtek, a magyarfutball.hu adatai szerint az őszi idényben 2564 fő volt az NB I-es találkozók átlagnézőszáma, miközben a magyar szövetség 2011-ben elfogadott és 2021-ig érvényes hosszú távú futballstratégiája erre a bajnoki szezonra átlagosan hatezer nézővel számol.

A KKBK közleményéből az is kiderült, hogy a Puskás-stadion várhatóan 2019 végére készül el. A határidőt már csak azért fontos lenne betartani, mert a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.

USA: 90 százalék a minimum
Az Egyesült Államokban a nagy profi sportágakban – amerikaifutball, jégkorong, kosárlabda – 90 százalékos kihasználtság az elvárás. Amelyik csapat nem hozza ezt a szintet a hazai mérkőzésein, attól elveszik franchise jogát és a klubot másik városba költöztetik. A folyamatosan magas jegyárbevétel garantálja a hirdetők állandó jelenlétét, és a drágán értékesített felületek nyújtanak stabil gazdasági hátteret a klubok működéséhez.

Szerző

Puskás - Drága, de legalább késik

Publikálás dátuma
2017.03.02. 06:50
A látványterveken jól mutat az új Puskás-stadion, ám korántsem biztos, hogy valóban így néz majd ki
Az eredeti tervek szerint már 2015-ben el kellett volna készülnie az új Puskás Ferenc Stadionnak, amely jelentősen többért épül, mint előzetesen ígérték. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter még a múlt héten jelentette be, hogy a beruházás bruttó 190 milliárd forintba kerül majd, noha Fürjes Balázs, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (KKBK) vezetője korábban még arról beszélt, hogy visszafogottabb tervek készültek a stadionra, hogy tudják tartani a 100 milliárdos költségkeretet. Arra viszont semmilyen magyarázat nincs, hogy miért növekedtek ekkora mértékben a költségek az olimpiai pályázat lefújásának másnapján. Korábban hasonló növekedést tapasztalhatunk a nyári vizes vb és az olimpiai pályázat kapcsán is.

„Az új Puskás stadion egy székre jutó költsége 2,1 millió forint, ez a költség pedig európai viszonylatban átlagos" – jelentette ki a KKBK abban a közleményben, amelyből kiderült, hogy Mészáros Lőrinccel összefonódó cégek, a Magyar Építő Zrt. és ZÁÉV Építőipari Zrt. kapják meg a nettó 140 milliárdos, bruttó 190 milliárdos munkát. A felcsúti polgármesternek a Magyar Építő tulajdonosával, Szíjj Lászlóval több közös cége van, míg a Matolcsy György-rokon, Szemerey Szabolcs vezette ZÁÉV mindemellett 11,9 milliárd forintért megépítheti a Pallas Athéné egyetem új kecskeméti campusát is.

A stadion méretének és költségeinek növekedése már csak azért is érdekes, mert Orbán Viktor miniszterelnök 2011 novemberében azt nyilatkozta, hogy egy 45 ezres új aréna bőségesen elegendő. „A terveket visszább kellett venni, a 65 ezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Nem tudtunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amit talán sokan szerettek volna, de szerintem a magyar futball állapotában 10-15 évig egy 45 ezres stadion bőségesen elegendő lesz, aztán majd meglátjuk, hova repít bennünket a siker” – mondta öt évvel ezelőtt.

A KKBK közleményében öt nem régiben épült, nagyságrendileg azonos méretű európai stadionnal hasonlítgatja a Puskást. Mint írják: Baku, Marseille, München, London, Varsó nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24-3,1 millió forint között változik, azaz a nemzetközi összehasonlítás alapján az új Puskás Stadion reális piaci keretek között épül fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető - olvasható a dokumentumban.

Az összehasonlítást érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis a londoni Wembley Európában a legdrágábban felépített stadion, amelynél jelentősen megnövekedtek a költségek. Bakuban pedig a helyi diktátor nagyzási hóbortjába belefért a nemzeti stadion felépítése. A müncheni Allianz Aréna viszont már olcsóbb volt, mint a Puskás, ráadásul az építtető cég elnökét vesztegetésen is kapták. A tavalyi Eb-re teljesen átépített, szintén 67 ezres marsellie-i Velodrom is olcsóbb volt.

A KPMG Magyarország egyik vezető könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társasága, 2011-es kutatásából az derült ki, hogy a Real Madridéhoz és a Barcelonáéhoz hasonló hatalmas stadionok építésének ideje lejárt, inkább kisebb méretű, de üzletileg jól hasznosítható stadionok építésére van szükség.

Kozma Miklós, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatások csoportjának korábbi menedzsere hangsúlyozta, hogy a stadionok kapacitását nem egy csúcseseményre, hanem az átlagos nézőszámhoz célszerű közelíteni.

Az akkori tanulmány szerint a stadionok nyereséges működéséhez elengedhetetlen az arénák kihasználtságának javítása. Míg Magyarországon az átlagos kihasználtsági ráta 30%, Németországban ugyanez az adat 80%, de Norvégiában (67%), Ausztriában (63%), vagy akár Csehországban (46%) és Lengyelországban (46%) is magasabb a magyar átlagnál. S mint tudjuk, a nézőszámok az elmúlt években nem emelkedtek, a magyarfutball.hu adatai szerint az őszi idényben 2564 fő volt az NB I-es találkozók átlagnézőszáma, miközben a magyar szövetség 2011-ben elfogadott és 2021-ig érvényes hosszú távú futballstratégiája erre a bajnoki szezonra átlagosan hatezer nézővel számol.

A KKBK közleményéből az is kiderült, hogy a Puskás-stadion várhatóan 2019 végére készül el. A határidőt már csak azért fontos lenne betartani, mert a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságot 13 ország egy-egy stadionjában rendezik. Az új Puskás Ferenc Stadion egyike lesz ezeknek, három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont.

USA: 90 százalék a minimum
Az Egyesült Államokban a nagy profi sportágakban – amerikaifutball, jégkorong, kosárlabda – 90 százalékos kihasználtság az elvárás. Amelyik csapat nem hozza ezt a szintet a hazai mérkőzésein, attól elveszik franchise jogát és a klubot másik városba költöztetik. A folyamatosan magas jegyárbevétel garantálja a hirdetők állandó jelenlétét, és a drágán értékesített felületek nyújtanak stabil gazdasági hátteret a klubok működéséhez.

Szerző