Államosítottak a kamu népköztársaságok

Beváltották fenyegetésüket a kelet-ukrajnai lázadók, szerdán elkezdték a területükön lévő ukrán vállalatok államosítását. Az önjelölt Luhanszki és Donyecki úgynevezett népköztársaságok március elsején joghatóságuk alá vontak, hírek szerint, mintegy 40 ukrán vállalatot.

Előzőleg a lázadók vezetői március elsejéig adtak ultimátumot Kijevnek a hónapok óta tartó szállítási blokád felszámolására. Az ugyanis teljesen elszigetelte a két szakadár területet, de Ukrajnában is komoly fennakadásokat okozott, a kijevi kormányzat energetikai szükségállapot bevezetésére kényszerült. A korábban a kelet-ukrajnai fronton harcolt veteránok, zömében önkéntes alakulatok tagjai, tavaly december 26-án vették blokád alá az első vasútvonalat, azt követelve, hogy Kijev szakítson meg minden gazdasági-kereskedelmi kapcsolatot a szakadárokkal. Csakhogy az ukrán hőerőművek a donbászi szénbányákból származó antracittal üzemelnek, így veszélybe került Ukrajna energiaellátása. A blokádot pedig fokozatosan egyre több útvonalra terjesztették ki.

A felkelők február végén jelezték Kijevnek, hogy a kormányzat vagy felszámolja a szakadár területeket teljesen elszigetelő blokádot, amely értelmezésük szerint súlyosan sérti a minszki megállapodást is, vagy joghatóságuk alá vonják a területükön lévő ukrán javakat és a termelést más piacokra irányítják át.

Mivel nem történt előrelépés – a csekély parlamenti támogatással bíró kijevi kormány nem mert szembemenni a nacionalista alakulatokkal – március elsején a lázadók egyszerűen lefoglalták az ukrán cégek javait. Donbászon ezzel az internet és telefonszolgáltatás is megszűnt, az Ukrtelekom kommunikációs igazgatója bejelentette, kénytelenek felfüggeszteni a szolgáltatást a felkelők által uralt területeken, mivel elfoglalták a donyecki irodájukat, a berendezésekkel együtt. Ugyanakkor az ukrajnai energetikai szükségállapot is maradt.

Kijev azonnal jelezte, perelni fogja Moszkvát a donbászi államosítás miatt, miután Oroszországot teszi felelőssé a történtekért. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint azonban a „népköztársaságok” törvényesen cselekszenek, az államosítással nem sértették meg a minszki megállapodást. A blokád viszont szerinte súlyosan sérti a rendezést szolgáló egyezményt, amely tételesen tiltja a közlekedési, szociális és gazdasági blokádot, és előirányozza az egységes gazdasági, közlekedési és infrastrukturális térség helyreállítását még a politikai rendezés előtt.

Szerző

Ha partvonalra akarnak kerülni, ám legyen

Publikálás dátuma
2017.03.03. 06:32
Juncker öt variációt tart lehetségesnek FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT
A közép- és kelet-európai tagállamoktól függ, hogy az Európai Unió perifériájára szorulnak-e vagy sem. Az integráció jövőjéről szóló vitának mindenesetre az év végével nem lesz vége — mondta lapunknak Andrew Duff, a brüsszeli székhelyű Európai Politikai Központ nevű kutatóintézet elemzője, akit az Európai Bizottság szerdán közzétett Fehér Könyvéről kérdeztünk.

Az európai integráció reformjáról szóló bizottsági javaslatokról először a jövő csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli csúcsértekezletükön mondják el a véleményüket a tagállamok. A Jean-Claude Juncker vezette testület - az egységes piaccá zsugorodó uniótól a föderális Európa megteremtéséig - öt forgatókönyvet vázolt fel az unió jövőjéről szóló Fehér Könyvben, gyakorlatilag a kormányokra bízva, hogy megszabják az irányt.

Jó ötletnek tartja-e, hogy a bizottság nem tett le az asztalra konkrét javaslatot, hanem a Brexit után megmaradó huszonhét tagországra hagyta a döntést arról, milyen legyen az integráció 2025-től? — kérdeztük Andrew Duff vezető kutatótól, aki 2014-ig a brit Liberális Demokraták európai parlamenti képviselője volt. Úgy vélte, nyilvánvaló, hogy a tagállamok képtelenek ilyen horderejű kérdésekben egyedül dönteni. A konszenzus valamennyi európai intézménytől, az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől is, óriási erőfeszítést és elmélyült gondolkodást igényel — mondta.

Bár Duff jó ötletnek tartja, hogy a bizottság több forgatókönyvet vázolt fel, a kulcskérdés szerinte kimaradt a Fehér Könyvből. Ez pedig az, hogy miért nem működik jól az EU jelenleg? „A válasz: mert kisebb-nagyobb mértékben hiányzik a demokratikus legitimációja és nincsenek megfelelő jogkörei. Az Európai Bizottságnak reagálnia kell erre a problémára, amikor az év folyamán majd különféle vitaanyagokat tesz közzé. Közülük a legfontosabb a monetáris unió jövőjéről szóló, májusra tervezett közlemény lesz" — nyilatkozta Andrew Duff.

Kérdésünkre, hogy megalapozottnak tartja-e egyes közép- és kelet-európai tagállamok aggodalmait, miszerint a jelenlegi EU-t egy több sebességű integráció váltja fel, amiben a térség országai a perifériára szorulhatnak, a szakértő kifejtette: „Ez elsősorban az érintett államoktól függ. Ha a partvonalra akarnak kerülni, ám legyen. De alapvető fontosságú, hogy az EU föderális magja megegyezzen egy európai uniós kormány létrehozásáról. Ez azonban szerződésmódosítást igényel" — válaszolta.

Az Európai Bizottság elképzelései szerint a testület elnöke, Jean-Claude Juncker az idén szeptemberben, az unió helyzetéről szóló strasbourgi parlamenti beszédében vonja majd meg a vita első tanulságait, és akkor ad képet az általa vezetett testület szándékairól. A terv az, hogy a tagállamok decemberi csúcsértekezletükön nagyjából felvázolják az irányt. Andrew Duff azonban kételkedik abban, hogy a brüsszeli intézmények képesek lesznek tartani a menetrendet. „A viták nem hogy nem fognak decemberben lezárulni, még elkezdődni is alig" — vélekedett a Népszavának nyilatkozó szakértő. Az biztosnak látszik, hogy az érdemi egyeztetésekkel meg kell várni a szeptemberi németországi parlamenti választásokat.

 Forgatókönyvek az EU jövőjéről
1. Minden marad a régiben, jelentős változtatások nélkül
2. Az Európai Unió egységes piaccá szűkül
3. Többsebességű Európa: az arra vállalkozó országok különutas együttműködési formákat alakítanak ki, az euró bevezetéséhez és a schengeni határellenőrzésekhez hasonlóan
4. Kevesebbet, de jobban — bizonyos szakpolitikai területeken elmélyül az együttműködés, másutt minimálisra csökken
5. Föderális Európa: a tagállamok egy sor hatáskört átengednek az EU intézményeinek

Ha partvonalra akarnak kerülni, ám legyen

Publikálás dátuma
2017.03.03. 06:32
Juncker öt variációt tart lehetségesnek FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT
A közép- és kelet-európai tagállamoktól függ, hogy az Európai Unió perifériájára szorulnak-e vagy sem. Az integráció jövőjéről szóló vitának mindenesetre az év végével nem lesz vége — mondta lapunknak Andrew Duff, a brüsszeli székhelyű Európai Politikai Központ nevű kutatóintézet elemzője, akit az Európai Bizottság szerdán közzétett Fehér Könyvéről kérdeztünk.

Az európai integráció reformjáról szóló bizottsági javaslatokról először a jövő csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli csúcsértekezletükön mondják el a véleményüket a tagállamok. A Jean-Claude Juncker vezette testület - az egységes piaccá zsugorodó uniótól a föderális Európa megteremtéséig - öt forgatókönyvet vázolt fel az unió jövőjéről szóló Fehér Könyvben, gyakorlatilag a kormányokra bízva, hogy megszabják az irányt.

Jó ötletnek tartja-e, hogy a bizottság nem tett le az asztalra konkrét javaslatot, hanem a Brexit után megmaradó huszonhét tagországra hagyta a döntést arról, milyen legyen az integráció 2025-től? — kérdeztük Andrew Duff vezető kutatótól, aki 2014-ig a brit Liberális Demokraták európai parlamenti képviselője volt. Úgy vélte, nyilvánvaló, hogy a tagállamok képtelenek ilyen horderejű kérdésekben egyedül dönteni. A konszenzus valamennyi európai intézménytől, az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől is, óriási erőfeszítést és elmélyült gondolkodást igényel — mondta.

Bár Duff jó ötletnek tartja, hogy a bizottság több forgatókönyvet vázolt fel, a kulcskérdés szerinte kimaradt a Fehér Könyvből. Ez pedig az, hogy miért nem működik jól az EU jelenleg? „A válasz: mert kisebb-nagyobb mértékben hiányzik a demokratikus legitimációja és nincsenek megfelelő jogkörei. Az Európai Bizottságnak reagálnia kell erre a problémára, amikor az év folyamán majd különféle vitaanyagokat tesz közzé. Közülük a legfontosabb a monetáris unió jövőjéről szóló, májusra tervezett közlemény lesz" — nyilatkozta Andrew Duff.

Kérdésünkre, hogy megalapozottnak tartja-e egyes közép- és kelet-európai tagállamok aggodalmait, miszerint a jelenlegi EU-t egy több sebességű integráció váltja fel, amiben a térség országai a perifériára szorulhatnak, a szakértő kifejtette: „Ez elsősorban az érintett államoktól függ. Ha a partvonalra akarnak kerülni, ám legyen. De alapvető fontosságú, hogy az EU föderális magja megegyezzen egy európai uniós kormány létrehozásáról. Ez azonban szerződésmódosítást igényel" — válaszolta.

Az Európai Bizottság elképzelései szerint a testület elnöke, Jean-Claude Juncker az idén szeptemberben, az unió helyzetéről szóló strasbourgi parlamenti beszédében vonja majd meg a vita első tanulságait, és akkor ad képet az általa vezetett testület szándékairól. A terv az, hogy a tagállamok decemberi csúcsértekezletükön nagyjából felvázolják az irányt. Andrew Duff azonban kételkedik abban, hogy a brüsszeli intézmények képesek lesznek tartani a menetrendet. „A viták nem hogy nem fognak decemberben lezárulni, még elkezdődni is alig" — vélekedett a Népszavának nyilatkozó szakértő. Az biztosnak látszik, hogy az érdemi egyeztetésekkel meg kell várni a szeptemberi németországi parlamenti választásokat.

 Forgatókönyvek az EU jövőjéről
1. Minden marad a régiben, jelentős változtatások nélkül
2. Az Európai Unió egységes piaccá szűkül
3. Többsebességű Európa: az arra vállalkozó országok különutas együttműködési formákat alakítanak ki, az euró bevezetéséhez és a schengeni határellenőrzésekhez hasonlóan
4. Kevesebbet, de jobban — bizonyos szakpolitikai területeken elmélyül az együttműködés, másutt minimálisra csökken
5. Föderális Európa: a tagállamok egy sor hatáskört átengednek az EU intézményeinek