Főrendi akadály a Brexit útján

Első vereségét szenvedte el Theresa May kormányfő a Brexit-vitában, amikor a westminsteri parlament felsőháza megszavazott egy munkáspárti törvénymódosítást, mely garantálná a Nagy-Britanniában élő mintegy 3 millió EU-polgár jogait.

Míg februárban az alsóházban túlnyomó többséggel - 494 igen, 122 nem szavazattal – könnyedén ment át a kormány által beterjesztett meglepően rövid Brexit-törvénytervezet, a Lordok Háza 358-256 arányban állt ki az egyik pont megváltoztatása mellett. A munkáspárti indítvány feltétlen biztosítékokat ígér a szigetországban letelepedett uniós munkavállalóknak, akiknek számát összesen vagy 3 millióra becsülik, függetlenül attól, hogyan dönt az EU 27 megmaradt tagországa a mintegy 900 ezer brit bevándorló sorsáról.

Az eredmény nem volt váratlan. A szavazásra jogosult 805 lord között ugyan a kormányzó Konzervatív Párt képezi a legnagyobb csoportot 252 főrenddel, ám a munkáspárti, liberális demokrata és független képviselők összefogása bosszúságot képes okozni az alsóháznak és most is ez történt.

A Lordok Házáról a közvélemény azt tartja, hogy a választott képviselőknél jobban vonzódik az európai integrációhoz. Az egyik legismertebb tory-nagyágyú, Lord Heseltine volt miniszterelnök-helyettes már a hét elején nyilvánosságra hozta, csatlakozik a „vörös bársonyszékes rebellióhoz”. Az establishment jeles tagja, Lord Hailsham felszólalásában arra emlékeztetett, „mennyire meg volt mindenki döbbenve, amikor Idi Amin száműzte az ázsiaiakat, olyannyira, hogy Nagy-Britannia be is fogadta őket”. A korábbi tory miniszter felszólította a főrendeket, „helyezkedjenek erkölcsi magaslatokra és nyújtsanak biztosítékokat azoknak a millióknak, akik abban a reményben költöztek a szigetországba, hogy hosszú távon itt élhetnek és dolgozhatnak”.

A Lordok Háza döntésével kezdetét veszi a parlamenti ping-pong: az alsóháznak ismét meg kell tárgyalnia a módosító javaslatot - tegnapi hírek szerint elutasítja -, s az ezután visszakerül a Lordok Házába, majd II. Erzsébet szentesíti királyi aláírásával. Értesülések szerint a főrendek a következő napokban egy újab kérdésben szállnak szembe a kormánnyal, amikor elfogadják azt a korrekciós javaslatot is, hogy a tárgyalások végeztével a parlament „érdemi” véleményt nyilváníthasson a megállapodásról. Theresa May feltételezések szerint március 15-én készül aktiválni a válási folyamatot elindító 50. cikkelyt.

A „töréspontról” egyébként vita folyik a mielőbbi határidőben gondolkodó kormány és az EU intézményei között. Utóbbiak úgy látják, amíg tart a mintegy kétéves alkudozás, az Egyesült Királyság változatlanul tagja a közösségnek és be kell tartania annak szabályait. A The Sunday Times viszont a kormány Brexit-bizottságának múlt heti ülése után azt írta, May utasította munkatársait, hogy dolgozzanak ki egy kétlépcsős tervet, mely előbb a már Nagy-Britanniában tartózkodó, majd a később érkező EU állampolgárok helyzetét szabályozza. Egyes elképzelések szerint utóbbiak csak konkrét állásajánlattal utazhatnak be és ötéves tartózkodási vízumot kaphatnak, ám szociális juttatásokat nem. A cél egy azonnali, főleg bolgár-román bevándorlási lavina elkerülése, illetve a jelenlegi évi 300 ezres nagyságrend néhány tízezerre csökkentése.