Európai Unió;Jean-Claude Juncker;Fehér könyv;Andrew Duff;

2017-03-03 06:32:00

Ha partvonalra akarnak kerülni, ám legyen

A közép- és kelet-európai tagállamoktól függ, hogy az Európai Unió perifériájára szorulnak-e vagy sem. Az integráció jövőjéről szóló vitának mindenesetre az év végével nem lesz vége — mondta lapunknak Andrew Duff, a brüsszeli székhelyű Európai Politikai Központ nevű kutatóintézet elemzője, akit az Európai Bizottság szerdán közzétett Fehér Könyvéről kérdeztünk.

Az európai integráció reformjáról szóló bizottsági javaslatokról először a jövő csütörtökön kezdődő kétnapos brüsszeli csúcsértekezletükön mondják el a véleményüket a tagállamok. A Jean-Claude Juncker vezette testület - az egységes piaccá zsugorodó uniótól a föderális Európa megteremtéséig - öt forgatókönyvet vázolt fel az unió jövőjéről szóló Fehér Könyvben, gyakorlatilag a kormányokra bízva, hogy megszabják az irányt.

Jó ötletnek tartja-e, hogy a bizottság nem tett le az asztalra konkrét javaslatot, hanem a Brexit után megmaradó huszonhét tagországra hagyta a döntést arról, milyen legyen az integráció 2025-től? — kérdeztük Andrew Duff vezető kutatótól, aki 2014-ig a brit Liberális Demokraták európai parlamenti képviselője volt. Úgy vélte, nyilvánvaló, hogy a tagállamok képtelenek ilyen horderejű kérdésekben egyedül dönteni. A konszenzus valamennyi európai intézménytől, az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől is, óriási erőfeszítést és elmélyült gondolkodást igényel — mondta.

Bár Duff jó ötletnek tartja, hogy a bizottság több forgatókönyvet vázolt fel, a kulcskérdés szerinte kimaradt a Fehér Könyvből. Ez pedig az, hogy miért nem működik jól az EU jelenleg? „A válasz: mert kisebb-nagyobb mértékben hiányzik a demokratikus legitimációja és nincsenek megfelelő jogkörei. Az Európai Bizottságnak reagálnia kell erre a problémára, amikor az év folyamán majd különféle vitaanyagokat tesz közzé. Közülük a legfontosabb a monetáris unió jövőjéről szóló, májusra tervezett közlemény lesz" — nyilatkozta Andrew Duff.

Kérdésünkre, hogy megalapozottnak tartja-e egyes közép- és kelet-európai tagállamok aggodalmait, miszerint a jelenlegi EU-t egy több sebességű integráció váltja fel, amiben a térség országai a perifériára szorulhatnak, a szakértő kifejtette: „Ez elsősorban az érintett államoktól függ. Ha a partvonalra akarnak kerülni, ám legyen. De alapvető fontosságú, hogy az EU föderális magja megegyezzen egy európai uniós kormány létrehozásáról. Ez azonban szerződésmódosítást igényel" — válaszolta.

Az Európai Bizottság elképzelései szerint a testület elnöke, Jean-Claude Juncker az idén szeptemberben, az unió helyzetéről szóló strasbourgi parlamenti beszédében vonja majd meg a vita első tanulságait, és akkor ad képet az általa vezetett testület szándékairól. A terv az, hogy a tagállamok decemberi csúcsértekezletükön nagyjából felvázolják az irányt. Andrew Duff azonban kételkedik abban, hogy a brüsszeli intézmények képesek lesznek tartani a menetrendet. „A viták nem hogy nem fognak decemberben lezárulni, még elkezdődni is alig" — vélekedett a Népszavának nyilatkozó szakértő. Az biztosnak látszik, hogy az érdemi egyeztetésekkel meg kell várni a szeptemberi németországi parlamenti választásokat.

 Forgatókönyvek az EU jövőjéről
1. Minden marad a régiben, jelentős változtatások nélkül
2. Az Európai Unió egységes piaccá szűkül
3. Többsebességű Európa: az arra vállalkozó országok különutas együttműködési formákat alakítanak ki, az euró bevezetéséhez és a schengeni határellenőrzésekhez hasonlóan
4. Kevesebbet, de jobban — bizonyos szakpolitikai területeken elmélyül az együttműködés, másutt minimálisra csökken
5. Föderális Európa: a tagállamok egy sor hatáskört átengednek az EU intézményeinek