Nem akarnak tudni a fagyhalál áldozatairól

Sem a kormánytól, sem a hatóságoktól nem lehet megtudni, hányan haltak meg az idei télen kihűlés miatt - írta a hvg.hu. A portál kereste a Belügyminisztériumot, ám a tárca az Országos Rendőr-főkapitányságnak továbbította a kérdéseket, ahonnan négy hét alatt sem érkeztek válaszok.

Az Országos Mentőszolgálat csupán annyit közölt, a mentők csak a halál beálltát állapítják meg, nem vizsgálódnak, így nincsenek ilyen adataik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig azt a választ adta, jelenleg nincsenek hitelesnek tekinthető információik arról, hányan halnak meg kihűlés miatt egy-egy télen, de már dolgoznak a protokollon, ami lehetővé teszi ennek meghatározását.

Ugyanakkor a Magyar Szociális Fórum (MSZF) már több mint egy évtizede monitorozza a fagyhalál áldozatainak számát, évről évre részletes kimutatásokat készítenek, segítségüket a kormánynak is felajánlották - válaszra se méltatták őket. „A kormány nem tart igényt az MSZF segítségére a fagyhalál társadalmi okainak kiküszöbölésére irányuló politika kidolgozásában, sem pedig a tömeges fagyhalálra vonatkozó adatok pontos és hiteles összegyűjtésében" - közölte a szervezet. A segítséget egyébként azután ajánlották fel, hogy február elején Czibere Károly államtitkár arról beszélt: a szociális ügyekért felelős államtitkárságnak sincsenek adatai a megfagyottak számáról.

Az MSZF szerint a kormány tagadni próbálja a tagadhatatlant: azt, hogy évről évre több száz ember fagy halálra. Tavaly ősz eleje és 2017. február közepe között 171-en fagytak meg. A tömeges elszegényedés minden kétséget kizáró tüneteként ötször annyian hűltek ki fűtetlen lakásokban, mint a szabad ég alatt, de a kormány semmit nem tesz a helyzet javítása érdekében.

- Azt tapasztaljuk, hogy az „akinek nincs semmije, annyit is ér", és „azok élnek az utcán, akik ott akarnak élni" elhíresült filozófia szellemében hagyják, hogy emberek tömege haljon bele a nélkülözésbe - írták.

Szerző

Drasztikus fogyókúrán a nemzeti parkok

Publikálás dátuma
2017.03.03. 06:13
Hiába a természeti szépség, egyre több terület szenved a drasztikus fogyókúrától. Hegyestű, a Balaton-felvidék egyik éke FOTÓ: H
Két lépésben mattot adott az Orbán-kormány a magyarországi nemzeti parkoknak: először költségvetési elvonásokkal rákényszerítette őket, hogy a saját finanszírozásukat az uniós támogatásokra építsék, majd a földalapú és az agrárkörnyezetvédelmi támogatásokat is elvette tőlük, drasztikus, 40 százalékos forráscsökkenést okozva. A példátlan kényszerfogyókúra ellen most közösen tiltakoznak az állami természetvédelem korábbi kulcsszereplői.

A magyar természetvédelem emblematikus szereplői kiáltványban tiltakoznak, hogy a kormány milliárdos fogyókúrára kényszeríti a hazai nemzeti parkokat. A Népszavához is eljuttatott dokumentum szerint egy új szabállyal a költségvetésük 40 százalékát elvonják a természetvédelmi intézményektől.

A többek között Ángyán József, Csepregi István, Haraszthy László, Tóth Péter (MME), Varga Zoltán (MTA) által összeállított és Vajnáné Madarassy Anikó (a Kiskunsági Nemzeti Park volt igazgatója, a Természetvédelmi kerekasztal koordinátora) által aláírt szöveg utal rá: az Európai Unió úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási rendszere (AKG) elvileg sosem látott bőségű támogatásokat biztosítana a természetvédelmi szempontból értékes területek fenntartásához. Az EU-csatlakozás idején kidolgozott rend szerint ezek a források csak a környezet- és természetkímélő földhasználat kialakítására, megteremtésére és támogatására fordíthatóak. Brüsszel a tagállamokra bízta, miként használják fel a szektorsemleges támogatásokat. Ezeknek 2004-től mostanáig a nemzeti parkok is haszonélvezői voltak, igaz, ez a pénz egyre inkább a költségvetési pénzek helyett jelent meg a büdzséjükben.

A nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő mintegy 300 ezer hektár védett természeti területből mindössze 16 ezer hektárra vonatkozik az AKG, ám a dotáció még így is anyagi lehetőséget teremtett rá, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló térségek – gyakran ellenérdekelt – gazdálkodóival jó kapcsolatot alakíthassanak ki a természetvédelmi szakemberek. Az átlagnál magasabb összegű uniós támogatások érdekelté tették a helyi gazdákat a természetkímélő földhasználatban. Az Orbán-kormány időszakában az állami költségvetés már csak a nemzeti parkok működtetésének 20-25 százalékát finanszírozta, a további 40 százalékot az AKG-ból, illetve a szintén uniós eredetű földalapú támogatásokból fedezték.

Ez a két lehetőség azonban mostanra megszűnt: az intézmények előbb a földalapú támogatások többségét veszítették el (egy olyan szabály miatt, amit elvileg az agrár-oligarchák ellen hoztak), tavaly óta pedig kormányzati akaratból nem lehetnek részei az AKG-nek sem. A korábbi ígéretek még úgy szóltak, hogy ezért kompenzációt fognak kapni, ám a 2017-es költségvetésből egyetlen fillérrel sem jut több a feladataikra, mint korábban. A 300 ezer hektárnyi terület vagyongazdálkodását ellátó 10 nemzeti park igazgatóság évenkénti részesedése az állami költségvetésből továbbra sem haladja meg a 3 milliárd forintot, miközben nagyjából 2 milliárdot veszítettek az uniós támogatások elvonásával.

Legújabb érvágásként a nemzeti park igazgatóságokat és a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központot, továbbá a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot is kizárták az őshonos fajták fenntartására szolgáló támogatási rendszerből, vagyis jelenleg sem a költségvetési pénzek, sem az EU-támogatások nem biztosítják a hazai természetvédelem legfontosabb feladatainak ellátását. A tiltakozó dokumentum összeállítói most azt kérik, hogy a döntéshozók tájékoztassák a nyilvánosságot arról, milyen módon akarnak gondoskodni a nemzeti parkok működéséről, valamint a Kárpát-medencében kitenyésztett állat- és növényfajtákról.

Mentőöv a földikutyáknak
Bándi Gyula, frissen megválasztott zöldombudsman köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelye országos jelentőségű védett természeti területté válhatott. A jövő nemzedékek érdekeiért felelős biztoshelyettes a különleges nemzeti kincs fennmaradása érdekében a természetvédelmi kezelési terv következetes végrehajtását kéri.
A Kárpát-medencében kétmillió év óta élő, mára csak a bácskai füves pusztákon fennmaradt délvidéki földikutya kritikusan veszélyeztetett faj, amelynek fennmaradása a kutatások szerint kizárólag Magyarországon biztosítható. A zöldombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy ehhez nem elég a bajai földikutya-rezervátum: olyan összehangolt intézkedéscsomagra van szükség, amely alkalmas a Bácskai-síkvidékre jellemző táji adottságok megőrzésére, lehetőség szerinti rekonstrukciójára, nem feledkezve meg az országhatárhoz közeli, Kelebia-Ásotthalom térségében található másik élőhely, az ottani gyepterületek rekonstrukciójáról sem. Utóbbi kitétel arra utal, hogy a déli határkerítés kettévágta a földikutya határ menti populációjának élőhelyét.

Szerző

Nem látszik az alagút vége

Publikálás dátuma
2017.03.03. 06:05
A Szent Gellért téri állomás FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Miközben a Fidesz politikai kampányt folytat a metróügyben, addig a magyar hatóságok elhúzódó nyomozása miatt a legnagyobb pénzeket szakító cégek neve rejtve marad.

„Nem prognosztizálható” a 2011-ben az Alstom-ügyben indított nyomozás lezárása – tudatta Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos (LMP) kérdésére. Polt szerint a négyes metró szerelvényeit leszállító francia céggel szemben még 2011-ben, a Fővárosi Önkormányzat tett feljelentést. Ezután öt éven át a készenléti rendőrség nyomozott, majd tavaly szeptemberben került át az akta az ügyészséghez, amely legutóbb április elejéig hosszabbította meg az eljárást.

Hadházy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyes metró körüli visszaélésekről írt jelentésében csak név nélkül említett, ám a jelek szerint messze a legnagyobb vesztegetési pénzeket kapott tanácsadó cégek miatt kérdezett rá a nyomozás állására Polt Péternél. Az OLAF- jelentés ugyanis a Magyarországon folyamatban lévő nyomozás miatt nem közölhette a három, kenőpénz-gyanús ügyletben érintett tanácsadó cég nevét. Így csak annyit tudni, hogy egy, hazai bejegyzésű tanácsadó cég 1,25 millió euróhoz jutott az Alstom Transport SA-tól, amiért segítette, hogy a francia cég nyerje meg a metrókocsi-tendert. Két másik, külföldi bejegyzésű tanácsadócég pedig „igen jelentős összeghez jutott” szintén a tendergyőzelem kapcsán. Lapunk piaci forrásoktól származó, hivatalosan meg nem erősített információi szerint ez a jelentős összeg 3 millió euró volt.

Drágább a tervezettnél a Puskás
A magyar állam nyílt nemzetközi tender után kapta meg a bruttó 190 milliárd forintos ajánlatot a Puskás Ferenc stadion építésére - mondta Lázár egy kérdésre. Ismertette: szerinte egyetlen szám jelent meg hivatalosan, így nem érti, a sajtó miért ír más adatokról. A miniszter elárulta, a Puskás stadion így is drágább lesz a tervezettnél, mert a kormány előzetesen 138 milliárdra becsülte a beruházást. Ugyanakkor a kabinet megkötötte a drágább szerződést, mert az nem haladta meg 30 százalékkal az általa tervezett összeget, ebben az esetben ugyanis minden esetben elállnak a tendertől, 15 százaléknál nagyobb eltérésnél pedig igazságügyi szakértőhöz fordul a kormány, de a Puskás esetében ez sem történt meg.

Az OLAF-jelentésben egyedül nevesített Medgyessy Péter volt miniszterelnök cégei a rejtélyes tanácsadókhoz képest „mindössze” 600 ezer eurót kaptak az Alstomtól tanácsadásért. A csütörtöki Kormányinfón munkatársunk rákérdezett a cégek neveire Lázár Jánosnál, ám a miniszterelnökséget vezető miniszter is csak annyit közölt, hogy nincs erről tudomása. Különös módon eddig az OLAF-jelentés nyomán jókora média és politikai felhajtást indított kormánypártot, továbbá az elvileg zárt, hivatali körnek szóló jelentést közzétevő kormányt sem érdekelte, vajon kik vihették el az Alstomtól érkező tanácsadói díjak jelentős többségét. Polt Péter ugyan szintén nem fedte fel a cégek kilétét, ám elmondta Hadházy Ákosnak, hogy vizsgálódik az ügyészség. Polt megemlíti, hogy az ügyben büntetőeljárást folytat a brit csalás ellenes hivatal (Serious Fraud Office). Az SFO honlapjáról kiderül, hogy a 2009-ben indított nyomozást a britek már régen lezárták, és 2016-ban a budapesti metróügy miatt vádat emeltek három Alstom-vezető, köztük Terence Stuart Watson angol Alstom-főnök ellen. Az első tárgyalás májusban lesz a southwarki bíróságon. Így viszont úgy tűnik, hogy magyar nyomozó hatóságok, illetve tavaly óta az ügyészség Polt szerint 2011 óta zajló és „prognosztizálhatatlanul” elhúzódó nyomozása miatt nem lehet nyilvánosságra hozni a budapesti metróbeszerzésekért eurómilliókat kapott tanácsadó cégek neveit. Polt ugyanakkor leszögezte: a magyar hatóságok és a britek között „az információcsere és a koordináció folyamatos”.

Letagadták Orbán szavait
Cáfolni próbálta Kovács Zoltán, hogy a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi évadnyitóján elmondott beszédében az "etnikai homogenitás" megőrzéséről beszélt. Az ATV kérdésére a kormányszóvivő azt mondta, nála van a beszéd leirata, a szövegben az van, a "kulturális homogenitást meg kell őrizni", és csak később hangzik el az etnikai kifejezés, de szerinte Orbán szövege semmilyen értelemben nem volt rasszista. Egyébként a miniszterelnok.hu-n is a Kovács által idézett szöveg szerepelt csütörtök délutánig, aztán pedig visszajavították az elhangzottra, mivel a 444 által közzétett videó alapján Orbán tényleg azt mondta: "nagyon fontosnak tartom, hogy az etnikai homogenitást meg kell őrizni". Havasi Bertalan a kormányfő sajtósa később közölte, hogy elírás történt a honalapon. Lázár János Kovács cáfolata helyett inkább magyarázni akarta a kormányfő szavait: szerinte Orbán arról beszélt, hogyan lehetne felértékelni Magyarországot. A kancelláriaminiszter úgy látta, "a beszéd arról szólt, hogy ne legyenek párhuzamos társadalmak, nem akarunk idegeneket betelepíteni Magyarországra. Úgy leszünk értékesek, ha ezeket az értékeket megőrizzük".

Ez történt a Kormányinfón

- A szerb határra fordítandó 38 plusz milliárdból 28 jut a kamerákkal felszerelt "okoskerítésre".

- Visszaállítják a mindenkire vonatkozó személyi ellenőrzést az Unió külső határain.

- 2060-ig tartó demográfiai program indul, öt évvel növelnék a várható élettartamot.

- Felülvizsgálnák a 115 évnél régebben bejegyzett ingatlanok tulajdoni helyzetét.

- Lázár elutasította a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét, azt lényegében kommunista feltevésnek minősítette.

- Arról, hogy Farkas Flórián eleget tesz-e a romákért, a roma közösségnek kell véleményt mondania.

- Támogatható, ha Budapest pályázna a 2028-as olimpiára.

- Véreskezű kommunistáknak nincs helyük a pesti közterületeken - vélte Lázár Lukács György marxista filozófus szobráról.

- Lázár nem ismeri a választási törvény átírására vonatkozó fideszes javaslatot, amelyről korábban Gulyás Gergely beszélt a Magyar Időknek.