Lassító sztrájkra készülnek a fogorvosok

Publikálás dátuma
2017.03.04. 06:14
Thinkstock fotó
A jelenlegi praxisra jutó összeg dupláját követelik az alapellátásban dolgozó fogorvosok az egészségügyi kormányzattól. Ha nem kapják meg, akkor "lassító sztrájkba” kezdenek és csak a sürgős eseteket látják el – tudta meg a Népszava.

Már nagy baj – mondta lapunknak Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, aki szerint az utóbbi 15 évben 17 milliárd forinttal kaptak kevesebbet munkájukért, mint a háziorvosok. Ezt többször is szóvá tették az egészségügyi kormányzatnak, szóban kaptak is biztatást, de a finanszírozást soha nem rendezték. Ezért kezdtek aláírásgyűjtésbe, és már hétszázan, azaz az alapellátásban dolgozók negyede írta alá: ha szükséges, ők hajlandók akár tiltakozó akcióban is részt venni. Ha összegyűlik még háromszáz aláírás, lépnek és megszervezik az országos munkalassítást. Csaknem 300 betöltetlen fogorvosi körzet van, ez arányait tekintve annyi, mintha 600 háziorvosi praxis nem működne. Vannak olyan országrészek, ahol ha valakinek megfájdul a foga 50 kilométert kell utaznia, míg orvosra lel. Az üres körzetekbe nem is egyszerű orvost találni, a frissen végzettek alig tíz százaléka tervezi, hogy közfinanszírozott körzetbe vállal munkát.

A Bokros-csomag idején, amikor a kormányzat csak a gyermekellátást és néhány időskori kezelést hagyott meg, tízmillió fogat veszített el a lakosság, a mostani összeomlásnak ennél nagyobb kárai lehetnek - mondja a keszthelyi fogorvos.

Nagy Ákos szerint most a kormányzat egy-egy állampolgár fogászati ellátására évente 2800 forintot biztosít, és csak annyit szeretnének, hogy ezt az összeget 1700 forinttal kiegészítsék ki. E lépéssel fogak millióit lehetne megmenteni. A keszthelyi fogorvos állítja: a lakosság fogazata meglehetősen elhanyagolt, a mostani finanszírozás pedig egyértelműen a húzásokat, és nem a fogak megtartását ösztönzi. A svéd állam az ottani lakosságnak egy fogtömést finanszíroz, a magyar lakosságnak a magyar állam egy foghúzást is alig.

A fogakra nemcsak a szép mosoly miatt van szükség, hanem az emésztő-szervrendszeri betegségek megelőzése érdekében is. Aki nem tud rágni, annak nagyobb a kockázata a szájüregi és bélrendszeri daganatokra.

Jó lenne az általános szájhigiéniát javítani - mondja a fogorvos. E tekintetben is a "hátrányos helyzetűek vagyunk". Az átlagos magyar évente 3 tubus fogkrémet és másfél fogkefét használ el, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak két naponta mos fogat és az év háromnegyed részében ezt is használhatatlan fogkefével csinálja.

Szerző

A Párbeszéd is szavaztatna Paksról

Publikálás dátuma
2017.03.04. 06:12
Népszava
Az LMP-hez hasonlóan népszavazást kezdeményez a Párbeszéd a Paks2 beruházásról - jelentette be Jávor Benedek. 

A párt európai parlamenti (EP-) képviselője szerint kérdésük úgy szól: "egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?". Jávor egyébként már korábban is próbálkozott két népszavazási kérdéssel, de azokat elutasították, mert a referendum nemzetközi szerződést írt volna felül. A mostani kérdés a politikus szerint egy magyar jogalkotási aktusra vonatkozik, ezért nem lehet erre hivatkozni. "Igaz, ha ezt a kérdést átengedik is, első ránézésre jogilag nehezen, maximum politikailag következhet belőle Paks2 leállítása" - mondta. A képviselő hozzátette: ha az LMP bármely kérdését átengedné a bizottság, akkor a Párbeszéd azt is támogatná.

Szerző
Témák
Paks párbeszéd

Rá kell ébredni - Az összefogás védheti meg az embereket

Publikálás dátuma
2017.03.04. 06:09
Mészáros Melinda, a Liga elnöke: olyat várnak el tőlünk, ami nem a feladatunk FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az év végi bérmegállapodás előtt most először közös szakmai háttérrel készült közös javaslatot készítettek a versenyszféra szakszervezetei. A Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda azt is kiemelte a lapunknak adott interjúban, hogy mind több oktatást tartanak helyi vezetőiknek, mert csak így lehetnek sikeresek a kollektív szerződésről szóló egyeztetéseken és a bértárgyalásokon.

- Korszakhatárhoz érkeztek a szakszervezeti konföderációk?

- Ami most érdekes, az a minimálbér és a garantált bérminimum megállapodás értékelése, de évek óta hallani olyan véleményeket, hogy baj van a konföderációk háza táján.

- A bérmegállapodás csak felszínre hozta a gondokat?

- Nem, hiszen a konföderációk közösen kidolgozott szakmai anyagát tette a magáévá a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Mindössze annyit változtatott, hogy mi az idén és jövőre egyforma emelésekben gondolkodtunk, amikor tavaly tavasszal átadtuk a javaslatunkat, az őszi megállapodásig azonban a munkaerő-piaci helyzet megváltozott, a gazdaság teljesítménye javult, így nagyobbat lehetett lépni 2017-ben. A változásba azért mentünk bele, mert az a szakszervezeti elvárás, hogy a minimálbér nettó összege 2018-ban érje el a létminimum szintjét, teljesül.

- A közös szakmai háttérrel készült közös javaslat nagy előrelépés a korábbi szakszervezeti együttműködéshez képest?

- Igen, ilyen még nem volt, ez valóban nagy lépés a konföderációk részéről, és mindenki korrektnek tartotta a bérmegállapodást, hiszen a szakszervezetek követelését láttuk viszont, ezért nem értem a mostani utólagos kritikákat.

- A kritika annak szól, hogy a megállapodás összetolta a magasabb kategóriákban a béreket.

- Végeztünk egy kutatást a cégeknél, és azt láttuk, hogy a legtöbb helyen megszülettek a bérmegállapodások, sokfelé differenciált emelésekkel, amivel értékelték a régóta dolgozó, képzett munkatársakat.

- A versenyszférában és közszférában is ezt találták?

Rengeteg a potyautas
Sajnos nincs igaza Székely Tamásnak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökének, amikor azt mondja, a felső szinten befagyott az érdekvédelem, de az alapszervezetekben erős a víz sodrása – értékelte a Népszavának Földiák András az érdekvédelem jelenlegi helyzetét. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke úgy látja, alul sincs elég aktivitás, ma Magyarországon mindenki mástól várja a megoldásokat. Konföderációs szinten viszont nincsenek ellentétek, csak éppen túl sokan vannak - emlékeztetett rá, hogy önálló konföderációt alapított Cser Ágnes is, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) tagjai között már ott találjuk őket. Földiák szerint lépésenként csökkenteni kellene a konföderációk számát, először az együttműködést erősítve, ahogy azt teszik az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléssel (ÉSZT) például egy közös tájékoztató rendezvénysorozat szervezésével. Innen tovább lehetne lépni, ha például közösen készíttetnék el a létminimum számításokat, egyéb statisztikákat egy együtt fenntartott irodában.

- A versenyszférára ez igaz, a közszférában más a helyzet, hisz sok helyen van fix bértábla, vagy életpálya, amit alig érint az idei bérmegállapodás, de az önkormányzati köztisztviselők is megkapják a központi költségvetésből a garantált bérminimumhoz szükséges illetménykiegészítést. A többségi állami tulajdonban lévő 250 gazdasági társaság pedig megmondhatta, hogy mekkora támogatásra van szüksége a béremelés megoldásához és megkapják a pénzeket.

- Amikor tavaly májusban megválasztották a Liga élére, azt mondta, a szakszervezeti mozgalom elment egy elméleti irányba, innen kellene visszatalálni a földre, a dolgozókhoz. Javult a helyzet?

- Amióta átvettem a Liga vezetését, sokkal többet járjuk az országot. Ugyanakkor az adott szakszervezeti vezető személyiségén és a munkaadó hozzáállásán is sok múlik, hogy mennyire sikerül kezelni a helyi feszültségeket, a konföderációk ezt legfeljebb segíthetik a személyes jelenlét erősítésével.

- Végigjárta a tagszervezeteket, ahogy ígérte?

- Egyrészt igen, másrészt elindítottuk a Nyitott Ház programsorozatot, ahol találkozunk a tagszervezeti vezetőkkel. Hiányzik az embereknek a találkozási lehetőség, ahol megvitathatják, hogy kezelték máshol a konfliktusokat, mi nem vált be, helyette mi a jobb megoldás. Fontos a szakmai felkészítés, tájékoztatás, hogy amikor leülnek tárgyalni, legalább olyan felkészültek, vagy jobbak legyenek a szakszervezeti vezetők, mint a munkaadók képviselői.

- Ez jogi felkészítést jelent?

- Jogi és gazdasági felkészítést, illetve a munka világában való általános tájékozottságot. Egy kollektív szerződés megkötése komoly számításokat igényel, amihez a munkaadóknak megvan a szakmai háttere, az érdekvédőknek azonban ezt önerőből kell megoldani. A konföderáció feladata, hogy ugyanezt a szakmai hátteret biztosítsa a tagszervezetei számára.

- A Kéményseprők Országos Szakszervezete mégsem elégedett mindennel, hiszen pár napja létrehozták a szerintük a hagyományos szakszervezeti struktúrán túlmutató Magyar Munkavállalókért Mozgalmat.

- Tagja a Ligának a szakszervezet, de nem tudjuk, hogy most mit akarnak, miről szól ez a mozgalom, kik a tagjai. Csak az biztos, hogy mi nagyon sokat segítettünk nekik a szakszervezet létrehozásában.

- Arról nincs szó, hogy kilépnek a Ligából?

- Ez nem vetődött fel.

- Tavaly a KSH folyamatosan csökkenő szakszervezeti tagsági adatokat hozott nyilvánosságra, a konföderációk szerint azonban ahányan mennek, annyian jönnek is. A Ligában is ez a helyzet?

- Nálunk stabil a létszám, sőt új szervezetek csatlakoztak hozzánk a közelmúltban és már kaptunk jelzést, hogy jönnek is még. Nem látom indokoltnak a KSH létszámadatait, mert sok munkahelyen, például a rendvédelem, honvédelem területén nem is tehetik meg, hogy levonják a munkabérből a szakszervezeti tagdíjat, hanem egyéni befizetések vannak, a statisztikusok pedig csak ezt mérték.

- Akkor miért nem látszik sokkal erősebben a szakszervezetek súlya a magyar közéletben?

- Mert olyat várnak el a szakszervezetektől, ami nem a feladatunk. A napi politikát és a szakszervezeti politikát el kell választani egymástól, mi az alapdokumentumainkban rögzítettük, hogy tagjaink sokféle ideológiai alapállását tiszteletben tartjuk, a programjaink szervezésekor csak a munkavállalói érdekeikre koncentrálunk. A legnagyobb baj, hogy manapság nem szeretünk kiállni magunkért, vagy másokért.

- Mert arra tanítottak az utóbbi évek, hogy a kiállást retorzió követi a munkahelyeken.

- Ez is benne van, de ez is azt erősíti, hogy csak az összefogás védheti meg az embereket. Itt van a mostani béremelés, amikor sokan telefonáltak, hogy a vártnál sokkal alacsonyabb emelést akar adni a munkaadó. De amikor megkérdeztük, hogy mit mond a helyi szakszervezet, sokszor az volt a válasz, hogy az náluk nincs, a munkáltató pedig nem ül le egyenként tárgyalni.

- A magyar kisvállalati kör foglalkoztatja a dolgozók 75 százalékát, vagyis rengeteg dolgozónak nincs módja belépni egy alapszervezetbe.

- Éppen ezért működtetünk megyei gyűjtő szakszervezeteket, hogy az ilyen egyedi érdeklődőknek is segíteni tudjunk.

-- A tárgyalásaik szempontjából előny, hogy nagyon sok nő ül a Liga elnökségében?

- Igen, gördülékenyebbé teszi a tárgylásokat, hogy nemzetközi szinten is kiemelkedő a női vezetőink aránya. Talán emiatt is van az, hogy mi nem vagyunk zajos szervezet, főleg szakmai kérdésekben nyilatkozunk és belső vitáink nincsenek.

- De azért abban a női vezetők sem tudnak sokat segíteni, ami a programjuk egyik fontos eleme, hogy kevesebb szorongással menjenek dolgozni az emberek.

- Nem sokat, pedig a pénz mellett a körülmények is fontosak. Van olyan munkahelyünk, ahol az átlagnál alacsonyabb bérek mellett is nagyon kicsi a fluktuáció, mert nagyon jó a kapcsolat a vezetők és a dolgozók között, stabilitást éreznek a munkavállalók.

- Tehát a munkaadóknak is változni kell ahhoz, hogy javuljon a munkahelyi légkör?

- Nem véletlen, hogy 2020-ra bevezetik az alapkompetenciák közé az empátiát. Állandóan változó dolgozók közt a szakszervezetek is nehezen tudnak bármit szervezni, márpedig manapság gyorsan odébb állnak az emberek egy munkahelyről. Oda jutottunk, hogy a jó munkahelyi légkör már aranyat ér.

„Ha nem lépünk, a politika felfalja a konföderációkat”

A május elején kongresszusra készülő Magyar Szakszervezeti Szövetségnek (MASZSZ) sok feladata van, hogy átalakítsa működési struktúráját, amit akkor foglaltak alapszabályba, amikor még úgy volt, hogy 2013 végén az Autonómok mellett a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozik a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez (MSZOSZ). A három szereplőre kitalált konföderációs szerkezet törvényszerűen nem működik tökéletesen a kétszereplős felállásban, hiszen a SZEF végül mégsem lépett be a szövetségbe – indokolta a Népszavának a Vasas Szakszervezet elnöke az utóbbi hetekben megélénkült belső vitákat. Balogh Béla a fúzió előtt épp az új struktúrát kidolgozó munkabizottságot vezette, amely az MSZOSZ országos hálózatára építve rakta össze az új szövetségi munkaszervezetet, amin most változtatni kell.

„Tudjuk hogy hogyan, mit kell a szikével kioperálni, de ehhez nagy türelem és kompromisszum-készség kellene” – magyarázta a helyzetet a vasasok vezetője, aki a nagy konföderáció létrehozását ma is jó ötletnek tartja, mert felesleges egy ekkora országban ennyi szakszervezeti szövetséget működtetni. Az elnök szerint tisztább helyzetet lehetne teremteni, ha nem keverednének a konföderációban a versenyszféra és a közszféra érdekvédelmi szervezetei. Balogh Béla szerint a tiszta helyzet azért lenne szerencsésebb, mert egyébként is nagyon sok minden változott a szakszervezetek jogi szabályozásában, amihez alkalmazkodniuk kell. „ Ránk kényszerítették az új Munka Törvénykönyvét, az új civil törvényt, a Polgári Törvénykönyv alapján a gazdálkodó szervezetekre érvényes működési struktúrát” – magyarázta lapunknak a Vasas Szakszervezet vezetője, hogy miért kell megváltoztatni a szövetség alapszabályát.

A kérdésre, hogy ezek szerint az egész magyar érdekvédelmi rendszer átalakulásra szorul-e, Balogh Béla azt felelte, ideje lenne tisztába tenni, mi a szerepe a szakszervezeti konföderációknak, mert a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) jelenleg nem fedi le az összes munkavállalói szervezetet. Szerinte vissza kellene állítani az egységes érdekegyeztetést, a régi Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), mert az adó, a társadalombiztosítás, a bérkérdések, köztük a minimálbér ügye, vagy a nyugdíj mindenkit érint és itt lehetne megvitatni a Munka Törvénykönyve, a sztrájktörvény átalakítását is.

Azt gondolja, célszerű lenne, ha egy konföderáció vinné a versenyszférát, egy másik a közszférát és ezek közösen értékelnék a mindenkori helyzetet, információkkal ellátva az ágazati szakszervezeteket. Vagyis a felső szint politizálna, az ágazati szakszervezetek pedig végeznék a munkájukat. Vissza kellene hozni és valóban működtetni az ágazati párbeszéd bizottságokat, hogy középszintű megállapodásokat is lehessen kötni – tette hozzá. Most ezzel szemben teljes kavarodás van, több magát ágazati szakszervezetnek mondó kis szervezet létszáma és vagyona, apparátusa és szakértői csapata kisebb, mint a vasasok egy-egy alapszervezetének adatai.

Beszélgetésünk után épp Kecskemétre indult a Vasas Szakszervezet vezetője, egy határokon átnyúló területi partnerségi iroda átadására, amit a német IG Metal szakszervezettel közösen működtetnek. Ezért is hangsúlyozta, hogy „a nemzetközi tőke úgy terjed, mint a polip, behálózza a világot, a szakszervezeteknek is alkalmazkodni kell az új kihíváshoz és erősíteni az összefogást egy országon belül és országok között is. Ha nem lépünk, a nemzetközi tőke felfal minket, a politika pedig felfalja a konföderációkat” – hangzott a megoldást sürgető helyzetértékelés.

Olyan belső struktúrát akarnak kialakítani, amely területi hálózati irodákat tart fenn, jobb szolgáltatást nyújt a tagságnak, az érdekegyeztetésekhez megfelelő elemző anyagokat tud készíteni, szakértőket képes megfizetni, ha az ágazatoknak segítségre van szükségük, tanácsadást és oktatást tud szervezni. Ki kell mondani, hogy egy akkora szervezetnek, mint a MASZSZ, kell egy irányító, koordináló, döntéselőkészítő apparátus – vázolta a belső változások irányát az elnök.

A vasasok vezetője szerint történelmi pillanathoz érkeztünk, mert ilyen munkaerőhiány a rendszerváltozás óta nem volt Magyarországon. Tavaly szeptembertől a VKF 3 szakszervezeti konföderációja között már egészséges együttműködés alakult ki, ami biztató előjel, hogy képesek és készek is jobbat, erősebbet, szakszerűbbet csinálni, mint eddig. Közös szakértői anyagokra, érvekre van szükség, hogy a munkaadókat további béremelésekre lehessen rábírni, a kormányt pedig hatékonyabb oktatási rendszer működtetésére lehessen sarkallni és érdemi kritikát lehessen megfogalmazni a költségvetési tervekkel kapcsolatban – sorolta végül a közös feladatokat Balogh Béla.