Ma minden a pénzről szól. Amikor az ember egyes sportolók, menő színészek fizetéseiről olvas, elgondolkodik, hogy vajon mihez kezdene annyi pénzzel? A luxus és a fényűzés mindenki számára csábító lehet, viszont az eszetlen költekezés könnyen a visszájára fordulhat, ha véget ér a pálya.
A sportolók magas fizetését azzal magyarázzák, hogy karrierjük a harmincas éveik végén befejeződik, addig kell megalapozniuk jövőjüket, de a fiatalon keresett sok pénz egyáltalán nem garancia a későbbi gondtalan életre.
Nyomorog az Arizonában élő négyszeres olimpiai bajnok tornásznő, el kellett adnia a legértékesebb érmeit. A 61 éves Olga Korbutról van szó, aki az 1972-es müncheni játékokon három aranyat és egy ezüstöt, míg a négy évvel későbbi, montreali seregszemlén egy aranyat és egy ezüstöt szerzett. Most a három müncheni érmétől vált meg egy árverésen.
Hírek szerint mindenét elveszítette Növényi Norbert is, aki nemcsak elszegényedett, hanem az a veszély is fenyegeti őt és a családját, hogy elviszik a házát, sőt akár börtönbe is kerülhet. Az egykori olimpiai bajnok és színész több zavaros ügyletbe keveredett, több millió forintját vitte el egy szélhámos vállalkozó. Lópici Gáspár, azaz Szilágyi István, a győri színház nyugdíjas színésze is nyomorog. Tavaly beteg lett, nem hosszabbították meg a szerződését, most a hírhedten alacsony művésznyugdíjból tengeti életét. Kivéve a nemzet ilyen-olyan művészeit aligha ők az egyetlenek a pályán, akiknek idős korukra rosszul megy a soruk.
Gobbi Hilda sincs már, aki egykor felkarolta idős, elesett színész kollégáit. A NER rendszerében pedig aki az út szélére kerül – ott is marad. Még ha egykor szebb napokat látott is.
