Fotó: Molnár Ádám
Kiállt hivatali elődjének ártatlansága mellett Tarlós István az Országgyűlés gazdasági bizottság hétfői ülésén. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyes metró beruházásról készült elmarasztaló jelentéséről szóló meghallgatáson a főpolgármester úgy fogalmazott: Demszky Gábor főpolgármesternek alkalmatlan volt, nem voltak birtokában a posztja betöltéséhez szükséges műszaki, szolgálatói ismeretek. "Azt viszont nem állítom, hogy ő személy szerint lopott volna. Nem feltételezek róla ilyesmit" - közölte Tarlós.
A bizottság az eltelt hetekben a metróbotrány ürügyén már megpróbálta a szocialista-szabad demokrata éra összes volt miniszterelnökét; így Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont maga elé citálni, illetve meghallgatták volna - az ezt elsőként elutasító -Demszky Gábor volt főpolgármestert is. Ugyanakkor Demszky több nyilatkozatában is egyértelművé tette: a vizsgálóbizottság politikai célokat szolgál, ő maga pedig ex-főpolgármesterként nem érez felelősséget a négyesmetró beruházásnál történt visszaélésekben, ahogy szerinte az OLAF jelentése is egy 2010-es Orbán Viktor elvárásait tükröző számvevőszéki-vizsgálaton alapult.
Tarlós volt ugyanakkor az első érintett döntéshozó, aki tegnap elment a bizottság elé, hogy ott színpadra lépjen metróügyben. A főpolgármester ismertette főbb vonalakban a metrótender történetét, illetve a nagyberuházás többszöri csúszását. Tarlós kiemelte: mindenképpen elgondolkoztató, hogy a 2010 előtti városvezetés "borzalmas szerződéseket kötött", amelyek közül az OLAF 77 szerződést kifogásol, ám Demszkyék egyet sem vettek észre. A főpolgármester a rossz kontraktusokra példaként említette, hogy a metrókocsikat leszállító Alstomnak úgy fizették ki a vételár felét, hogy az sem volt biztos, egyáltalán átvehetőek-e a metrókocsik. Sőt, Tarlós szerint olyan előnytelen szerződés köttetett az Alstommal, hogy akkor is meg kellett volna venni a francia cég kocsijait, ha azok nem kapják meg a típusengedélyeket és nem felelnek meg a minőségi és biztonsági előírásoknak.
A főpolgármester úgy vélte: a 2010 utáni időszakban a városházának 32 milliárdot sikerült lefaragni a négyes metró veszteségeiből, e rossz szerződések módosításával. Más felelősséget e botrányban a főpolgármester nem érez, ugyanakkor többször is figyelmeztette a kormánytöbbséget, hogy csínján bánjanak az elhamarkodott ítéletekkel a metróügyben. Bánki Erik bizottsági elnök ugyanis zárszavában leszögezte: az ülésen ismét bebizonyosodott, hogy az MSZP-SZDSZ bűne volt a négyes metró körüli visszásságok. Ezzel szemben Tarlós hangsúlyozta, hogy a felelősség megállapítása a nyomozó hatóságok dolga. A felelősség és a károk hangsúlyozásával ellenben csak az ország tárgyalási pozíciója romlik a négyes metró körüli csalások miatt visszafizetendő uniós forrásokról szóló tárgyalásokon - érvelt Tarlós.
A bizottsági ülés pikantériájaként a főpolgármester odaszúrt még egyet a kormányoldalnak: "ezután sem fog a BKV olyan ajánlatokat elfogadni a hármasmetró felújítására, ahol a tenderezők el nem végzett munkát akarnak megfizettetni vagy az ajánlatukban elfogadhatatlan mértékben meghaladják a rendelkezésre álló keretösszeget". Mint ismert, decemberben a főváros visszadobta a hármasmetró több szakaszának a felújítására beadott pályázatokat, miután a kivitelezők rendre többért vállalták volna el a munkát, mint amennyit erre szánt a főváros. A helyzet pikantériája, hogy több olyan cég is van a pályázók között - Strabag, Swietelsky -, amelyek a négyesmetró beruházásban is érintettek voltak, sőt az OLAF jelentése korrupciós cselekményeket is társított a nevükhöz. A főpolgármester a bizottság előtt leszögezte: jelenleg az ügyben tárgyalnak a Miniszterelnökséggel és a nemzeti fejlesztési tárcával és most úgy érzi, hogy "akarategység van az ügyben".
Miközben a nemzetközi sajtóban beharangozott civil-ügyi törvénymódosításnak se híre, se hamva, "Nem a menedékkérők tömeges elzárására!" címmel közös közleményt adott ki, s juttatott el valamennyi országgyűlési képviselőnek az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, a Cordelia Alapítvány, az Ebony Afrikai Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület, a MigSzol-Migráns Szolidaritás Csoport. A jogvédők emlékeztetettek: az Országgyűlés hamarosan újabb, a menedékkérőket érintő törvényjavaslatról szavaz. A javaslat szerint egyrészt a rendőrség minden Magyarországon jogellenesen tartózkodó külföldit visszakísérne a határkerítés túloldalára; másrészt azokat a menedékkérőket, akiket beengednének a tranzitzónába, kötelezően fogva tartanák, és a tranzitzónát csak "a kiléptető kapun keresztül", Szerbia vagy Horvátország felé hagyhatnák el. Mindezt a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva teszi, ugyanakkor az országban jelenleg alig 400 menedékkérő tartózkodik, a válsághelyzet meghosszabbítása csupán az idegengyűlölő, félelemkeltő propaganda fenntartását szolgálja.
A civilek szerint számos szakmai és emberi kritika mellett a tervezet tehát ellentétes hazánk nemzetközi jogi kötelezettségeivel, sőt, annak elfogadásával "hazánk kiiratkozik a közös uniós menekültügyi rendszerből. Hovatovább, a 14-18 év közötti kísérő nélküli kiskorúak kizárása a gyerekvédelemből Európában példátlan módon szembemegy az ENSZ gyermekjogi egyezményével, mert védelem helyett diszkriminálja őket magyar társaikhoz képest. Fontos alapelv, hogy őket minden eljárásban elsősorban gyermekként kell kezelni és csak másodsorban menedékkérőként. A kiskorúak fogva tartása jogellenes és embertelen, újabb traumának teszi ki a sokat szenvedett gyerekeket" - emlékeztettek. A jogvédők arra kérték a parlamenti képviselőket, ne szavazzák meg a javaslatot.
