Városliget - Markológéppel az aktivisták ellen (video)

Publikálás dátuma
2017.03.06. 14:14
A csarnokért már a harang sem szól FOTÓ: Vajda József
Hétfőn reggel a Pecsa bontásához ékezett a Városligetbe egy lánctalpas munkagép. A markoló útját azonban még a munkaterület kapujában elállták a Ligetvédők.

A markolós nem akarta feladni, ezért a markolókanállal megütötte az egyik aktivistát, akit kórházba szállítottak kivizsgálásra. A 24.hu úgy tudja, a munkagép kezelője elmenekült a helyszínről az eset után.

Az esetről videofelvételt tettek közzé a Ligetvédők, amin nem sok minden látszik, de az hallatszik, hogy legalább ketten kiáltoznak a gépkezelőnek.

Az incidenst követően patthelyzet alakult ki a Városligetben, a markológépet elfoglalták az aktivisták, a rendőrség közel húsz autóval szállt ki a helyszínre – írta korábban a 24.hu. A rendőrség felszólította az aktivistákat a markológép elhagyására, aki nem tett így, azt a hatóság eltávolította.

Nem sokkal dél előtt lezárult a rendőrségi akció a Városligetben, a négyméteres munkafal mögött jelenleg zavartalanul dolgozik a markológép – jelentette a  Magyar Nemzet tudósítója.

Szerző

OLAF-jelentés - Tarlós megvédte Demszkyt

Publikálás dátuma
2017.03.06. 13:46
FOTÓ: Molnár Ádám
Hiába ment el a négyesmetró ügyében rendezett parlamenti színi előadásra Tarlós István, a főpolgármester végül mégsem játszotta el a szerepet, amelyet a Fidesz-KDNP rá kívánt osztani. Tarlós ugyanis két dologban is visszalőtt a kormányoldalnak: megvédte elődjét, Demszky Gábort a korrupció vádjától, s leállította a propagandagépezet kampányát, hisz az rontja az ország tárgyalási pozícióit, s így súlyos adóforintokba kerülhet. Eközben a Ház tegnapi ülése más korrupciós ügyektől volt hangos: egy Mészáros Lőrinc-figura keltett feltűnést.
Fotó: Molnár Ádám

Fotó: Molnár Ádám

Kiállt hivatali elődjének ártatlansága mellett Tarlós István az Országgyűlés gazdasági bizottság hétfői ülésén. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyes metró beruházásról készült elmarasztaló jelentéséről szóló meghallgatáson a főpolgármester úgy fogalmazott: Demszky Gábor főpolgármesternek alkalmatlan volt, nem voltak birtokában a posztja betöltéséhez szükséges műszaki, szolgálatói ismeretek. "Azt viszont nem állítom, hogy ő személy szerint lopott volna. Nem feltételezek róla ilyesmit" - közölte Tarlós.

A bizottság az eltelt hetekben a metróbotrány ürügyén már megpróbálta a szocialista-szabad demokrata éra összes volt miniszterelnökét; így Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont maga elé citálni, illetve meghallgatták volna - az ezt elsőként elutasító -Demszky Gábor volt főpolgármestert is. Ugyanakkor Demszky több nyilatkozatában is egyértelművé tette: a vizsgálóbizottság politikai célokat szolgál, ő maga pedig ex-főpolgármesterként nem érez felelősséget a négyesmetró beruházásnál történt visszaélésekben, ahogy szerinte az OLAF jelentése is egy 2010-es Orbán Viktor elvárásait tükröző számvevőszéki-vizsgálaton alapult.

Tarlós volt ugyanakkor az első érintett döntéshozó, aki tegnap elment a bizottság elé, hogy ott színpadra lépjen metróügyben. A főpolgármester ismertette főbb vonalakban a metrótender történetét, illetve a nagyberuházás többszöri csúszását. Tarlós kiemelte: mindenképpen elgondolkoztató, hogy a 2010 előtti városvezetés "borzalmas szerződéseket kötött", amelyek közül az OLAF 77 szerződést kifogásol, ám Demszkyék egyet sem vettek észre. A főpolgármester a rossz kontraktusokra példaként említette, hogy a metrókocsikat leszállító Alstomnak úgy fizették ki a vételár felét, hogy az sem volt biztos, egyáltalán átvehetőek-e a metrókocsik. Sőt, Tarlós szerint olyan előnytelen szerződés köttetett az Alstommal, hogy akkor is meg kellett volna venni a francia cég kocsijait, ha azok nem kapják meg a típusengedélyeket és nem felelnek meg a minőségi és biztonsági előírásoknak.

A főpolgármester úgy vélte: a 2010 utáni időszakban a városházának 32 milliárdot sikerült lefaragni a négyes metró veszteségeiből, e rossz szerződések módosításával. Más felelősséget e botrányban a főpolgármester nem érez, ugyanakkor többször is figyelmeztette a kormánytöbbséget, hogy csínján bánjanak az elhamarkodott ítéletekkel a metróügyben. Bánki Erik bizottsági elnök ugyanis zárszavában leszögezte: az ülésen ismét bebizonyosodott, hogy az MSZP-SZDSZ bűne volt a négyes metró körüli visszásságok. Ezzel szemben Tarlós hangsúlyozta, hogy a felelősség megállapítása a nyomozó hatóságok dolga. A felelősség és a károk hangsúlyozásával ellenben csak az ország tárgyalási pozíciója romlik a négyes metró körüli csalások miatt visszafizetendő uniós forrásokról szóló tárgyalásokon - érvelt Tarlós.

A bizottsági ülés pikantériájaként a főpolgármester odaszúrt még egyet a kormányoldalnak: "ezután sem fog a BKV olyan ajánlatokat elfogadni a hármasmetró felújítására, ahol a tenderezők el nem végzett munkát akarnak megfizettetni vagy az ajánlatukban elfogadhatatlan mértékben meghaladják a rendelkezésre álló keretösszeget". Mint ismert, decemberben a főváros visszadobta a hármasmetró több szakaszának a felújítására beadott pályázatokat, miután a kivitelezők rendre többért vállalták volna el a munkát, mint amennyit erre szánt a főváros. A helyzet pikantériája, hogy több olyan cég is van a pályázók között - Strabag, Swietelsky -, amelyek a négyesmetró beruházásban is érintettek voltak, sőt az OLAF jelentése korrupciós cselekményeket is társított a nevükhöz. A főpolgármester a bizottság előtt leszögezte: jelenleg az ügyben tárgyalnak a Miniszterelnökséggel és a nemzeti fejlesztési tárcával és most úgy érzi, hogy "akarategység van az ügyben".

Civilek küzdenek az emberi jogokért

Miközben a nemzetközi sajtóban beharangozott civil-ügyi törvénymódosításnak se híre, se hamva, "Nem a menedékkérők tömeges elzárására!" címmel közös közleményt adott ki, s juttatott el valamennyi országgyűlési képviselőnek az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, a Cordelia Alapítvány, az Ebony Afrikai Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület, a MigSzol-Migráns Szolidaritás Csoport. A jogvédők emlékeztetettek: az Országgyűlés hamarosan újabb, a menedékkérőket érintő törvényjavaslatról szavaz. A javaslat szerint egyrészt a rendőrség minden Magyarországon jogellenesen tartózkodó külföldit visszakísérne a határkerítés túloldalára; másrészt azokat a menedékkérőket, akiket beengednének a tranzitzónába, kötelezően fogva tartanák, és a tranzitzónát csak "a kiléptető kapun keresztül", Szerbia vagy Horvátország felé hagyhatnák el. Mindezt a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva teszi, ugyanakkor az országban jelenleg alig 400 menedékkérő tartózkodik, a válsághelyzet meghosszabbítása csupán az idegengyűlölő, félelemkeltő propaganda fenntartását szolgálja.
A civilek szerint számos szakmai és emberi kritika mellett a tervezet tehát ellentétes hazánk nemzetközi jogi kötelezettségeivel, sőt, annak elfogadásával "hazánk kiiratkozik a közös uniós menekültügyi rendszerből. Hovatovább, a 14-18 év közötti kísérő nélküli kiskorúak kizárása a gyerekvédelemből Európában példátlan módon szembemegy az ENSZ gyermekjogi egyezményével, mert védelem helyett diszkriminálja őket magyar társaikhoz képest. Fontos alapelv, hogy őket minden eljárásban elsősorban gyermekként kell kezelni és csak másodsorban menedékkérőként. A kiskorúak fogva tartása jogellenes és embertelen, újabb traumának teszi ki a sokat szenvedett gyerekeket" - emlékeztettek. A jogvédők arra kérték a parlamenti képviselőket, ne szavazzák meg a javaslatot.

Így gyakorolhat nyomást képviselőjére!

Publikálás dátuma
2017.03.06. 13:46

Szokatlan kezdeményezéssel igyekszik emlékezetessé tenni az energiahatékonyság március 6-i világnapját a Párbeszéd: az ellenzéki párt egy olyan online alkalmazást fejlesztett, amellyel nyomást gyakorolhatunk a parlamenti képviselőnkre az atompárti energiastratégia újratárgyalása érdekében. Arról is gondoskodtak, hogy legyen alternatíva: közreadtak egy új energia-forgatókönyvet, amely nem számol a paksi bővítéssel.

A Zöld Magyarország - Energia útiterv című tanulmányt, amelyet a német Wuppertal Intézet, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány készített, a hét végén mutatták be Budapesten. A szöveg ismertetését egy rövid visszaemlékezés előzte meg: Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője felidézte, hogy a 2011-ben megszületett kormányzati energiastratégia már az elfogadása pillanatában is elavult volt, azóta pedig gyökeresen megváltoztak a feltételek, ma már a stratégia egyik kiindulópontja sem igaz. A legfontosabb módosulás, hogy miközben a kormányzati tervek az energiafelhasználás bővülésére épültek, a valóságban csökken az energiafogyasztás (nem csak nálunk; egész Európában), az importárak tartósan alacsonyak maradtak, a megújuló energiaforrások fajlagos költsége lezuhant, az atomenergiáé pedig a fukusimai reaktorbaleset után drasztikusan megnőtt. Vagyis az előfeltételek egyike sem érvényes már, a kormány azonban változatlanul erőlteti a mindent a paksi bővítésnek alárendelő energiakoncepciót – olyannyira, hogy a lehetséges alternatívákat máig nem voltak hajlandóak érdemben megvizsgálni. Így a parlament ma sem tudja például, mennyibe kerülne, ha az atom helyett más módon biztosítanánk a jövőbeli energiaellátást – amihez természetesen az energiáról való gondolkodást is gyökeresen át kellene alakítani.

A legfontosabb, hogy az energiahatékonyság növelésére ugyanolyan energiaforrásként kell gondolni, mint az olajra vagy a gázra – bármelyiket pótolni tudja, lényegesen olcsóbban. Ahogyan az Energia útiterv emlékeztet rá, a Nemzetközi Energiaügynökség úgy számol: ha az EU-tagállamok teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból eredő lehetőségeket, az számukra 1,1 százalékos GDP növekedést eredményezne, és minden újabb 1 százalék energiamegtakarítás 2,6 százalékkal csökkentené az EU földgázfüggőségét, miközben a légszennyezést is visszafogná.

Jelenleg Magyarország teljes primerenergia-felhasználásának 33 százalékát emészti fel a lakóépületek – főként családi házak – fűtési és melegvíz-igénye. Az Energiaklub számításai szerint ezt akár a harmadával is csökkenteni lehetne a hőszigetelésre és nyílászáró-cserére irányuló beruházásokkal. A közlekedésben 30 százalékos, az ipari szektorban pedig 13 százalékos energiamegtakarítást lehet elérni 2050-ig, ameddig az útiterv előretekint.

Az alternatív energiastratégia második pillére a megújuló energiaforrások kiaknázása – ezen a téren Magyarország az EU legkedvezőbb adottságú államai közé tartozik, ennek ellenére a hasznosítás terén európai összehasonlításban indokolatlanul hátul kullogunk, alig 10 százalékos zöldenergia-részesedéssel (és az is nagyrészt a szenes erőművek fatüzelésre állításából jön össze). Az Energia útiterv többféle megoldást vázol, közülük a legzöldebb 50 százalék fölötti zöldenergia-hányadot ír elő 2050-re úgy, hogy az áramfelhasználás 80 százalékát a megújulók segítségével állítanánk elő. Mindez a rendelkezésre álló adatok és számítások (többek között az ELTE és a Greenpeace hasonló tárgyú tanulmányai) alapján évente nagyjából 30 millió euróval, csaknem 10 milliárd forinttal lenne olcsóbb, mint ha atomerőművet építenénk. Az igazi előnyt azonban Jávor Benedek összegzése szerint nem is a pénzügyi megtakarítás, hanem a gazdaságfejlesztési hatás jelentené: a zöld forgatókönyv olyan reménytelenül leszakadó térségekben is munkahelyteremtést és élénkülést hozhatna – leginkább a minden települést elérő tömeges lakásfelújítások által –, ahová évtizedek óta semmilyen fejlesztési program nem ért el.

Aki a fenti érvek alapján egyetért azzal, hogy új, az atom-fixációt elengedő energiastratégiára van szükség, erről az oldalról küldhet levelet a parlamenti képviselőjének.