Engedékenyebb Merkel Erdogannal

Publikálás dátuma
2017.03.07. 06:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Visszautasította a német kormány Recep Tayyip Erdogan bírálatát. A török államfő vasárnap a nácizmust idéző gyakorlatnak nevezte, hogy több német városban helyi illetékesek megakadályozták török tárcavezetők kampányrendezvényeit.

Steffen Seibert kormányszóvivő azt közölte, minden olyan megnyilatkozást visszautasítanak, amelyek egyenlőségjelet tesznek a demokratikus berlini kormány és a nemzetiszocializmus közé. Angela Merkel kancellár ugyanakkor nem mondott nemet a török politikusok németországi fellépéseire. Mint mondta, amíg a török kormány illetékesei megtartják a német törvényes rend előírásait, addig engedélyt adnak ezekre a beszédekre.

Előzőleg hasonlóképpen nyilatkozott Heiko Maas német igazságügyi miniszter is. Másként vélekedik Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, aki Ausztria-szerte betiltaná a nyílt kampányolást a török politikusok számára. Törökországban április 16-án rendeznek referendumot az új alkotmányról, amely teljhatalmat adna Erdogan elnöknek.

Szerző

Iszlám Állam - Ez a harc lehet a végső

Stratégiai győzelmet arattak Szíriában az Iszlám Állam (IS) ellen harcoló, amerikai támogatást élvező közös kurd-arab csapatok, az iraki Moszulban is teljesen bezárult az ostromgyűrű és utolsó területmaradványaiért harcol a terrorcsoport.

A szíriai kurd-arab csapatok elfoglalták az IS hivatalos „fővárosa” Rakka és Dejr az-Zór közötti autóút egyik csomópontját, elvágva ezzel a szárazföldi összeköttetést az IS két legnagyobb katonai bázisa között. Az elszigetelődött, utánpótlás nélkülivé vált főváros körül ezzel elkezdett szorulni az ostromgyűrű. Irakban is komolyan visszaszorult a terrorcsoport a tavaly ősszel indult Moszul elleni ostrom nyomán. A várost a Tigris folyó szeli át, keleti része fölött még januárban átvette az ellenőrzést a hadsereg.

A nuygari rész ostroma két hete kezdődött meg. A kurd fegyveresek és a síita milíciák által támogatott iraki kormányhadsereg hétfő hajnalban elfoglalták az óvárostól délre eső, stratégiai fontosságúnak tartott al-Hurriya hidat, ezzel elvágták a dzsihadisták egyik útvonalát. Így is még három hidat ellenőriz az IS, a kormányerőknek kettőt sikerült visszafoglalniuk.

A Nemzetközi Vöröskereszt iraki szóvivője orvosi jelentések alapján gáztámadásról számolt be. Elmondása szerint a sérültek tünetei vegyi fegyver bevetésére utalnak.

Szerző

Rejtélyes ukrán oligarcha keveri a kártyákat

Publikálás dátuma
2017.03.07. 06:33
Dmitro Firtas Bécsben élő ukrán oligarcha FOTÓ: WWW.DMITRY FIRTASH.COM
Nemrégiben kétszer tartóztatták le és engedték szabadon Bécsben az 51 éves ukrán üzletembert, Dmitro Firtast. Minden hájjal megkent ukrán oligarcháról van szó, akiről azt sem zárják ki: ő a rejtélyes kapocs a Trump-adminisztráció és az orosz elnök, Vlagyimir Putyin csapata között.

Firtas kiadatását előbb az amerikai, pontosan a chicagói bíróság kezdeményezte Bécsnél, lejárt ugyanis a három évvel ezelőtti kiadatási kérelem, amely 2014-ben elutasítással végződött. Majd mielőtt érdemi döntés született volna, egy a spanyol hatóságok által kezdeményezett összeurópai kiadatási kérelem futott be. A spanyolok pénzmosással és bűnszervezetben való részvétellel vádolták Firtast. Az osztrák bíróság azonban úgy ítélkezett, hogy a kérelmet nem támasztották alá kellőképpen, ezért engedték el 24 órán belül.

Az amerikai megkeresést viszont nem utasították el, azaz elvben az ukrán üzletember kiadható a tengerentúlra. Másodszor is letartóztatták, ám a bírák helyben hagyták az öt védőügyvéd érvelését. A csoport, élükön Dieter Böhmdorfer volt osztrák igazságügyi miniszterrel, azzal érvelt, hogy a letétbe helyezett rekordösszegű, 125 millió eurós óvadék még mindig érvényes, s azért sincs veszély Firtas szökésére, mert az előírásoknak megfelelően óramű pontossággal jelentkezik háromhavonta a rendőrségen. Így ismét kiengedték. Firtas átmenetileg hazatérhetett a bécsi Operaház közelében található otthonába. Nyugta azonban nem tarthat sokáig, az osztrák igazságügyi miniszter, Wolfgang Brandstetter mint legfőbb döntéshozó határoz arról, maradhat-e Ausztriában vagy mennie kell.

2014-ben az illetékes osztrák bíró azzal utasította el az amerikai kiadatási kérelmet, hogy döntően politikai megfontolás áll mögötte. A hivatalos indok úgy szólt: Firtas és üzlettársai, köztük a jelenleg is Moszkvában tartózkodó, 78 éves Knopp András, aki egykor az MSZMP KB kulturális osztályának helyettes vezetője volt, indiai állami tisztségviselőket vesztegettek meg dollármilliókkal. Így akarták megszerezni a jogot az indiai titán kitermeléséhez.

Az osztrák bíró felfigyelt arra: az amerikaiak Bécsben néhány nappal azelőtt akarták lekapcsoltatni Firtast, hogy Viktor Janukovics volt ukrán államfő elmenekült Kijevből. Firtas csaknem az utolsó pillanatig támogatta Janukovicsot, aki cserében visszaengedte a földgáz-bizniszbe hűséges hívét.

Az egykoron tűzoltóként indult üzletember a kilencvenes évek elején türkmén gázt vett barterszerződéssel, s nagyját az orosz gáztól függő Ukrajnának adta el. A kilencvenes évek végére már komoly vagyonnal rendelkező Firtas 68 milliárd köbméter közép-ázsiai földgáz felett rendelkezett, ebből 14-17 milliárd köbmétert értékesített Európában, az oroszoknál olcsóbban. „Ha nem barátkozom össze Szemjon Mogiljeviccsel, (az amerikaiak által mindmáig üldözött, Magyarországon Szeva bácsiként ismert maffiózóval), biztos, hogy nem juthattam volna a földgáz közelébe” – ismerte 2010-ben az ukrajnai amerikai nagykövetnek a Wikileaks kiszivárogtatott dokumentuma szerint. (Az egy darabig Magyarországon bűntelenül élt Mogiljevics az amerikai vádak szerint gyilkolt, pénzt mosott, nőket futtatott.)

2003-at írunk, amikor a Firtas által Svájcban alapított gázforgalmazó cég, a RosUkrEnergo részvényeinek felére a Kreml által ellenőrzött orosz gázipari mogul, a Gazprom tette rá a kezét. A „felezés” ellenére Firtas remekül élt, még a magyar gázpiacon is megvetette a lábát. A ciprusi bejegyzésű Mabofi nevű cégén keresztül övé lett az EMFESZ Kft, amely kedvező áraival egyre jelentősebb szereplőjévé vált a magyar ipari és a lakossági gázpiacnak. 2009-ben azonban az addig az ukrán férfi bizalmasának hitt ügyvezető, Góczi István 1 dollárért átjátszotta a céget a Svájcban bejegyzett Rosgasnak. Firtasék későn kaptak észbe, évekig harcoltak az EMFESZ és vagyona a visszaszerzéséért. Mire újra az övék lett a megtépázott cég, az már rég darabjaira hullott.

Nem tudott volna az EMFESZ vezetője sem olyan csalárdul elbánni az ukrán üzletemberrel, ha nem tette volna rá 2009-ben a kést Firtas torkára az akkori ukrán kormányfő, Julia Timosenko. A koszorúba font kontyáról ismert „gázhercegnő” megegyezett Vlagyimir Putyinnal, hogy az orosz-ukrán gázszállításból kihagyják az „élősködő” közvetítő céget.

2010-ben azonban Timosenkónak mennie kellett, s az oroszpárti Janukovics a még korábbinál is nagyobb gazdagsághoz juttatta Firtast, aki a gázipar mellett a vegyiparban, a titánkereskedelemben és a médiában is megvetette a lábát. Látszólag Janukovics odaadó híve volt, Moszkva embere, de állítólag ő finanszírozta a kormány ellen fellázadt ukránokat is. Bécsi aranykalitkájában fogadta az ukrán politikai színpad egymást gyorsan váltó szereplőit. Állítólag Petro Porosenko mostani elnök is felkereste 2014-ben, Vitalij Klicsko egykori ökölvívó világbajnokkal, Kijev polgármesterével együtt. Állítólag Firtas beszélte rá Klicskót arra, hogy engedje át az államfői tisztséget a csokoládéból meggazdagodott Porosenkónak.

Firtas Bécsből irányítva hatalmas nemzetközi vállalatbirodalmat épített ki, csak a Brit Virgin-szigeteken 89 offshore cégét jegyzik, Ukrajnában pedig 110 ezer embernek ad munkát. Egy időben ezért a munkaadók szervezetének élére is került, de tavaly ősszel, amikor viszonya megromlott Porosenkóval, megvált e tisztségétől. Sőt az ukrán államfő megüzente neki, ha hazamerészkedne, azonnal letartóztatnák. Nemzetközi pénzügyi nagyágyukkal szervezett látványos konferenciát az osztrák fővárosban, egy volt osztrák miniszterelnököt akart megnyerni az Ukrajna modernizálást célzó programjának, a kezdeti érdeklődés azonban hamar lankadni kezdett.

Még az ukrán időkben ismerkedett meg Firtas a Janukovics elnöknek politikai tanácsokat adó amerikai Paul Manaforttal, aki korábban a világ legszalonképtelenebb rezsimjeit támogatta jó pénzért. A tavalyi amerikai elnökválasztás előtt Donald Trump republikánus elnökjelölt kampánymenedzsere volt, de lemondásra kényszerült, amikor a demokraták megvádolták, hogy az ukrán elnök 13 millió dollárral tömte ki a zsebeit, s a pénzt Firtassal együtt egy manhattani szállodavállalkozásba akarták tömni.

Firtas lenne a rejtélyes kapocs a Trump-adminisztráció és az orosz elnök, Putyin csapata között? – teszi fel a kérdést a Bloomberg Business Week, azon morfondírozva, ha Bécs kiadná őt az Egyesült Államoknak, vajon milyen adu lenne a kezében.