Orbán: Ostrom alatt állunk

Publikálás dátuma
2017.03.07. 12:12
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A migrációs áradat csak lelassult, de nem ért véget, "ebben a pillanatban is ostrom alatt állunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a határvadászképzés második és harmadik ütemében kinevezett tiszthelyettesek ünnepélyes eskütételén.

Bár a napi híradások már nem tízezrekről, hanem csak néhány száz illegális határátlépőről szólnak, "mégsem dőlhetünk hátra": csak annyi történt, hogy "két nagyobb roham között időt nyertünk" a védelmi vonalak megerősítésére, a határt védők toborzására, kiképzésére és szolgálatba állítására - fejtette ki a kormányfő, aki szerint "a vihar nem ült el, csak átmenetileg lecsendesedett".

Hangsúlyozta: a határra nehezedő nyomás a következő években nem fog megszűnni, mert még mindig milliók készülnek arra, hogy a jobb élet reményében útra keljenek. Ám az ide készülők nem az itteni kultúra és szokások alapján akarnak élni, hanem a sajátjuk szerint, de európai életszínvonalon - jegyezte meg.

Orbán Viktor hozzátette, hogy az Európai Unióra nem lehet számítani, sőt ellenkezőleg, "ők inkább csak nehezítik a munkánkat", így "csak magunkra számíthatunk, nekünk magunknak kell megvédeni a határainkat".

Szerinte a migrációs válság addig tart, amíg a kiváltó okokat nem szüntetik meg, "mindaddig napirenden marad, amíg mindenhol be nem látták, hogy a migráció a terrorizmus trójai falova".

A hazát, az otthonainkat, az asszonyainkat, a gyermekeinket, a szüleinket megvédeni sok évszázados erkölcsi parancs, amely a mostani pillanat komolyságát, emelkedettségét is adja - mondta a miniszterelnök, az esküt tetteket pedig - akik szavai szerint "a modern kor végvári vitézeihez" csatlakoznak - arra figyelmeztette: munkájuk és helytállásuk Európa és Magyarország békés jövőjének alapvető feltétele.

"Önök egyszerre a mai szabad magyar élet és a reménykeltő magyar jövő védelmezői" - fogalmazott Orbán Viktor.
Arra is kérte őket, hogy egyszerre legyenek határozottak és emberségesek, járjanak el a törvény szigorával, de az emberiesség parancsai szerint.

Kiemelte: a jogszabályok azokra a migránsokra is vonatkoznak, akik törvényellenesen akarják átlépni a magyar határt, "ez a valóság, és ezt nem írhatja felül semmiféle emberi jogi szépelgő handabanda".

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa. "Ha a világ azt látja, hogy meg tudjuk védeni a határainkat, ha azt látják, hogy a megerősített magyar határzár áthatolhatatlan, ha azt látják, hogy továbbra is ragaszkodunk törvényeinkhez, és egy pillanatra sem bizonytalanodunk el, akkor senki sem fogja megkísérelni, hogy törvényellenesen jöjjön Magyarországra" - mondta, jogos elvárásnak nevezve, hogy csak olyan ember léphessen Magyarország területére, akivel kapcsolatban tisztázták, ki ő és miért jött.

"Mi, magyarok olyan Európát akarunk, ahol a saját magyar életünket élhetjük. Az ilyen, kedvünk szerint való Magyarország első számú feltétele a biztonság", amelyhez a törvényeket és az ország érdekeit elszántan védelmezőkre van szükség - zárta szavait a kormányfő.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormány tavaly augusztusban döntött a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak háromezres létszámbővítéséről. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött.

A határvadászképzés első ütemében részt vettek január 12-én tettek esküt. Orbán Viktor akkor arról beszélt, hogy a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.

Szerző

OLAF-jelentés - Tarlós: prejudikálni nem lehet

Publikálás dátuma
2017.03.07. 11:59
tarlós István a bizotsági meghallgatás után. FOTÓ: Molnár Ádám
Tarlós István szerint az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásról szóló jelentésében megfogalmazott legsúlyosabb észrevételek, amelyek felvethetik az uniós támogatás visszafizetésének lehetőségét, lényegében még a 2006-os választások előtti időszakra vonatkoznak.

A főpolgármester kedden az ATV Start című adásában úgy fogalmazott: "azok a brutális észrevételek, amik a visszafizetési lehetőségek rémét felvetik, azok lényegében, döntő többségében még a 2006-os választások előtti" időszakra vonatkoznak.
Nagyon igazságtalan lett volna, "ha egy ilyen elfuserált projektet kínkeservesen rendbe hozunk, akkor most úgy nézzen ki, hogy itt valami összemosást lehet csinálni" - mondta Tarlós István felhívva a figyelmet arra, hogy az OLAF-nak a 2010 után időszakról egyetlen egy észrevétele volt, az összes többi a 2010 előtti időszakra vonatkozik. Kifejtette, hogy ez az egy észrevétel arra vonatkozik, hogy "meg kellett" kerülniük az ellenőrző mérnök tekintetében egy közbeszerzési eljárást. Az OLAF erről azt a megállapítást tette, hogy itt szó nincs bűncselekmény gyanújáról, hanem egy súlyos szabálytalanságot, egy összeférhetetlenséget nem lehetett másképpen megszüntetni - mondta Tarlós István.

Az OLAF-jelentés kapcsán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén történt meghallgatásáról szóló írásokban megjelentekre reagálva, miszerint ott az ügyben megvédte Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármestert, azt mondta: a metrószerződések nagyon rosszak, kedvezőtlenek, de egyelőre a volt főpolgármesterről "senki arra illetékes" nem mondta ki, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna. Ezért ilyet "prejudikálni nem lehet és nem is szabad", ez a nyomozóhatóságok dolga.

Tarlós István hangsúlyozta azt is: bár a metrószerződések tényleg rosszak, arra törekednie kell az államnak és városvezetésnek, hogy lehetőleg "minél több kárt mentsünk, minél több pénzt visszaszerezzünk az országnak és a városnak".

Tarlós István reagált a Miniszterelnökséget vezető Lázár János kijelentésére is, amely szerint "Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás", így abból a vidék fejleszthető. A főpolgármester elmondta, nyilván bizonyos, kifejezetten az olimpia céljait direkt módon szolgáló sportcélú beruházások "éppen elmaradhatnak, de nem a teljes beruházási kontingens". Az olimpiától függetlenül is megvalósítandó beruházások "természetesen nem maradnak el", és ilyet nem is mondott senki - tette hozzá.

Tarlós István megjegyezte, jelenleg a 2014 és 2020 közötti európai uniós támogatások listáiból az eddig ott szereplő projektek közül "egyetlen egyet sem húztak ki".

Szerző

Szigorították a jogi határzárat

A jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el kedden az Országgyűlés a kormány javaslatára.

Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 - LMP-s és független képviselők által leadott - nem ellenében, 22 - zömmel szocialista - tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal.

Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé - vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé - hagyhatja el.

Gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak.

A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre.

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy a személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg.

Rögzítették: a menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.
Ha a jogerős döntés után nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor ez új kérelemnek minősül, azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog nem illeti meg a külföldit.

Ezeket a módosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.

Bővítették a tömeges bevándorlási válsághelyzet elrendelésének lehetőségét is. Így például minden olyan esetben dönthetnek a bevezetéséről, ha a magyarországi határvonal schengeni szakaszának védelmét közvetlenül veszélyeztető, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki.

A menedékjogi és az államhatártörvényben is kimondták: tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök Magyarország területén - vagyis nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül - feltartóztatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, és a határkerítés kapuján átkísérik őket, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó menedékkérőket akkor lehet beléptetni Magyarországra, ha a menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz, vagy ha fennállnak a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei - rögzíti az államhatártörvény.

Változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés.

Kiegészítették továbbá a szabálysértési törvényt azzal, hogy aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ideje alatt nem a neki előírt helyen tartózkodik - amely helyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogi törvény alapján jelöli ki a hatóság -, szabálysértést követ el.

A törvénycsomag a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A belügyminiszter indoklásában azt írta, hogy rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos uniós jogszabályokkal: menedékkérelmet nyújtanak be, de az erről szóló döntést megelőzve szabadon mozognak az EU-ban, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent. A kormány szerint a törvény elfogadása után azonban "senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére".

Szerző