MSZP: nincs etnikai homogenitás

A vagyonnyilatkozatokról, az ország etnikai homogenitásáról, a kohéziós forrásokról, a nagypéntekről és a határzárról is szó volt kedden az Országgyűlésben.

Az LMP átalakítaná a vagyonnyilatkozatok rendszerét

Ikotity István, az LMP képviselője arról beszélt, hogy az LMP eltörölné a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszert és azt javasolja, hogy évről évre kötelező vagyonosodási vizsgálatnak vessék alá a parlamenti képviselőket, a kormánytagokat, a közjogi méltóságokat, az önkormányzati vezetőket, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőit is. A vizsgálatot független intézmény végezné, célja a be nem vallott vagyon eredetének feltérképezése is lenne - ismertette.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára európai példákra hivatkozva arról beszélt, hogy Németországban és Ausztriában jóval enyhébb a szabályozás, hiszen a képviselőknek csak jövedelemnyilatkozatot kell tenni, de Svájcban, Romániában, Szlovéniában és Franciaországban sem szigorúbb a vagyonnyilatkozatok rendszere, mint Magyarországon. Visszautasította azt az érvelést, hogy minden politikus korrupt lenne.



MSZP: nincs etnikai homogenitás, különböző eredetűek az őseink

Hiller István, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a közelmúltban komoly visszhangot váltott ki Orbán Viktor egy beszéde, amelyben a miniszterelnök az etnikai homogenitás kifejezést használta. Szerinte a beszéd visszhangja itthon és külföldön is bíráló volt, ezért a kormány több fordulón keresztül magyarázkodott, okkal.
A különböző frakciókba tartozó képviselők neveit, köztük a sajátját is sorolva elmondta: a Hiller név arról tanúskodik, hogy ősei "nem Árpád vezérrel érkeztek Magyarországra", de - folytatta MSZP-s, jobbikos, KDNP-s és fideszes képviselőkkel - például a Korózs név vallon, a Burány pedig szlovák csengésű, míg a Staudt, az Ander és a Sneider név sem "ősmagyar eredetű", illetve a Hoffmann, a Harrach, a Lezsák és a Tuzson nevek is világosan tanúskodnak eredetükről.
"Ez Európa közepén így normális, (...) különböző irányokból jöttek az őseink, vitatkozunk néha késhegyig menő vitákban, de mindannyian büszke magyarok vagyunk" - fogalmazott a volt oktatási miniszter, aki szerint felesleges minden olyan beszéd, ami ezt másként akarja láttatni.

Tuzson Bence államtitkár ugyanakkor azt mondta: a kormányfő beszéde pont az "egy sávon belül maradó sokszínűségről" szól és arról, hogy Magyarországnak saját magának kell meghatároznia, hogy kikkel élünk együtt. Másfajta törekvések szerint ebben a kérdésben Brüsszelnek kell döntenie, de ezzel mi nem értünk egyet - hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: "Ma Magyarországon komoly veszély fenyegeti azt az úgynevezett etnikai homogenitást, ami Magyarország etnikai összetételét jelenti". Hozzátette: Magyarországnak keményen fel kell lépnie az ellen, hogy további változtatásokat ösztönözzünk és "kinyissuk a kapukat".

Jobbik: a kohéziós források a nyugati cégek érdekeit szolgálják

Gyöngyösi Márton (Jobbik) a brüsszeli bürokrácia őszödi beszédének nevezte Günther Oettinger, az Európai Bizottság költségvetési ügyekért és emberi erőforrásokért felelős biztosa egy lapinterjúban megjelent szavait. Az EU egyik vezetője kimondta, a kohéziós pénzek elsősorban a nyugati cégek piacszerzéséről és nem a közép-kelet-európai tagállamok fejlesztéséről szólnak - mondta.
Szerinte ez nyílt beismerése annak, hogy az EU a kelet-közép-európai országok kormányaival közösen verik át Kelet-Közép-Európa népeit. Azt firtatta, miért hallgat a magyar kormány.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, tavaly Lázár János miniszter két uniós parlamenti vitanapon is felhívta a figyelmet arra, amit most a jobbikos politikus elmondott. Szerinte a kormány ilyenkor azt teheti, hogy minél több pénzt kialkudni országa számára és megpróbál minél több pénzt bent tartani az országban. Azt kérte, a Jobbik gondolja végig, hogyan kritizálja a kormány fejlesztéspolitikáját, és ne tegyen egyenlőségjelet a protekcionizmus és a korrupció közé.



A jogi határzár és az árverések szigorításáról is döntött a parlament


Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés összesen tizenhárom nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá. A képviselők a szomszédos országokat érintően jóváhagyták Horvátország részvételét az Európai Gazdasági Térségben, a tiszai hajózásról szóló magyar-szerb kormányközi megállapodást, valamint a magyar-ukrán határon álló közúti határhidak fenntartására vonatkozó egyezményt, módosították továbbá a Magyarországot és Szlovákiát összekötő új Hernád-hídról szóló megállapodást.
A magyar törvényhozás egyebek mellett ratifikálta az Európai Unió és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodást, hasonlóan a magyar kormány és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége közötti megállapodáshoz.

Szigorították a jogi határzárat

A jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el kedden az Országgyűlés a kormány javaslatára.
Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Kiegészítették a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia.

Elfogadták a jegybank 2015-ös jelentését

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ről szóló üzleti jelentését és beszámolóját.
A képviselők 1115 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá Matolcsy György jegybankelnök tájékoztatását.
Az MNB elnöke a javaslat általános vitájában azt mondta, kivételesen sikeresen működött 2015-ben az általa vezetett intézmény, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett. Kiemelte, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el.
A sikerek nem önmagában a jegybank, hanem a magyar állam sikerei: Magyarország bizonyította, hogy lehet olyan állami intézményeket működtetni, amelyek szabályozzák a piacot, de levegőhöz is engedik a vállalkozásokat, segítik a növekedést és foglalkoztatást, de nem avatkoznak be olyan módon az üzleti életbe, amely gátolná annak önállóságát - fejtette ki Matolcsy György, hozzátéve, a siker elérésében kiemelten fontos volt a 2010-es kormányváltás utáni gazdasági fordulat is.

Uniós irányelvek szerint módosították a rövid távon közlekedő buszsofőrök pihenőidejét

A parlament - 115 igen, 49 nem és 3 tartózkodás mellett - az uniós irányelveknek megfelelően módosította a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó helyközi menetrend szerinti buszsofőrök pihenőidejének szabályait.
Ez alapján az ilyen távokon közlekedő sofőröknek a napi pihenőidő két részben is kiadható, egy három és egy 9 órás szakaszban, amennyiben az utóbbi esik a következő napi munkakezdést közvetlenül megelőző időre. Ez alól csak a rendkívüli közlekedési helyzet adhat felmentést, ekkor ugyanis a szolgáltatás fenntartása érdekében a hosszabb pihenőidő akár 8 órára is csökkenthető, de az így kieső pihenő időt a következő napon pótolni kell.
A pihenő idő alatt a munkavállalónak sem rendelkezésre állási, sem más egy egyéb kötelezettsége nem lehet a munkáltatója felé.

Munkaszünetté nappá nyilvánították nagypénteket

Az Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét.
A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát.
A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon így tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amely hétköznapra esik vagy eshet.

Szigorúbb feltételek mellett lehet ingatlanokat árverezni

Az eddigieknél szigorúbb feltételek mellett, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet ezentúl árveréseket tartani - módosította a parlament KDNP-s képviselők kezdeményezésére a bírósági végrehajtásról szóló törvényt 165 igen és 1 nem szavazattal.
Egy év sikertelen árverezés után a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant. A végrehajtásban érintett összes fél ugyanakkor - vagyis az adós és mindenki, aki felé tartozása van - közösen megállapodhat egy alacsonyabb összegben is. Ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás.

Jövedéki adó


Fidesz: ne háruljon elviselhetetlen teher a vállalkozásokra

A jövedéki adóról szóló törvény módosítását Galambos Dénessel együtt benyújtó Törő Gábor (mindketten Fidesz) elmondta, a javaslat korrekciót, adókönnyítést tartalmaz, mert a jövedéki adóváltozások kedvezőtlenül érintenek egy területet. Emlékeztetett arra, hogy az új jövedéki szabályok április 1-jén lépnek hatályba, a reform célja a többi között a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése.
Emlékeztetett arra is, hogy a dohánygyártmányok esetében már hatályba léptek a gazdálkodóknak előnyös intézkedések. A rugalmas ármeghatározás érdekében már január 1-jétől lekerült az ár a termékekről, de az adójegy megmaradt - részletezte.
Átalakul az adóraktári rendszer is; az adóraktár üzemeltetésére szigorúbb szabályok vonatkoznának egyes esetekben, ez számos gazdálkodót érintene, köztük a bonbonmeggy-gyártókat, amelyek jelenleg tevékenységükhöz adómentesen használnak fel jövedéki termékeket - magyarázta.
Törő Gábor szerint a cél az, hogy feleslegesen ne háruljon elviselhetetlen teher a vállalkozásokra az új szabályozással.


MSZP: az üzemanyagok jövedéki adóját kellett volna módosítani

Burány Sándor (MSZP) szerint a Fidesznek sosincs elég ideje, hogy jól megalkosson egy törvényt. A mostani javaslat technikai pontosításokat tartalmaz, azzal még kihirdetés előtt módosítják a jövedékiadó-törvényt - tette hozzá.
Közölte, azt várta, hogy ha hozzányúlnak a törvényhez, korrigálják annak egyik legnagyobb igazságtalanságát. Ha a világpiacon olcsóbb lesz az üzemanyag, akkor a magyar állam gyorsan megemeli annak jövedéki adóját, nehogy a családok olcsóbban vásárolhassák az üzemanyagot - magyarázta. Mint mondta, a konyakos meggy jelentősége eltörpül az üzemanyagárak jelentősége mellett, érdemben ez utóbbi sokkal nagyobb jelentőségű lenne az országnak.

Jobbik: sokkal fajsúlyosabb az üzemanyagok ára

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is bírálta a Fidesz "jogalkotási tempóját", mivel még hatályba lépés előtt módosítani kell a jogszabályt, de jelezte: a magyar beszállítók miatt támogatni fogják. Úgy látta, a magyar beszállítóknak úgy kedvezhetnének, ha a stratégiai szerződésekben előírnák a tisztességes magyar beszállítói hányadot, illetve a bérfelzárkóztatást.
A jobbikos képviselő sokkal fajsúlyosabbnak tartotta az üzemanyagok árát. Szerinte a szabályozással a kormány merényletet követett el a magyar emberek ellen.

Zárszó

Törő Gábor elmondta, választókerületében van egy cég, amely alkoholos meggyel foglalkozik. Árbevétele egymilliárd forint, annak 90 százaléka exportból tevődik össze - mondta, jelezve, Magyarországon nagyon sok ilyen cég van. A családi vállalkozások gerincét adják ezek a cégek, és a munkahelyek megvédése fontos - mondta.

Szerző

Orbán: Ostrom alatt állunk

Publikálás dátuma
2017.03.07. 12:12
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A migrációs áradat csak lelassult, de nem ért véget, "ebben a pillanatban is ostrom alatt állunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a határvadászképzés második és harmadik ütemében kinevezett tiszthelyettesek ünnepélyes eskütételén.

Bár a napi híradások már nem tízezrekről, hanem csak néhány száz illegális határátlépőről szólnak, "mégsem dőlhetünk hátra": csak annyi történt, hogy "két nagyobb roham között időt nyertünk" a védelmi vonalak megerősítésére, a határt védők toborzására, kiképzésére és szolgálatba állítására - fejtette ki a kormányfő, aki szerint "a vihar nem ült el, csak átmenetileg lecsendesedett".

Hangsúlyozta: a határra nehezedő nyomás a következő években nem fog megszűnni, mert még mindig milliók készülnek arra, hogy a jobb élet reményében útra keljenek. Ám az ide készülők nem az itteni kultúra és szokások alapján akarnak élni, hanem a sajátjuk szerint, de európai életszínvonalon - jegyezte meg.

Orbán Viktor hozzátette, hogy az Európai Unióra nem lehet számítani, sőt ellenkezőleg, "ők inkább csak nehezítik a munkánkat", így "csak magunkra számíthatunk, nekünk magunknak kell megvédeni a határainkat".

Szerinte a migrációs válság addig tart, amíg a kiváltó okokat nem szüntetik meg, "mindaddig napirenden marad, amíg mindenhol be nem látták, hogy a migráció a terrorizmus trójai falova".

A hazát, az otthonainkat, az asszonyainkat, a gyermekeinket, a szüleinket megvédeni sok évszázados erkölcsi parancs, amely a mostani pillanat komolyságát, emelkedettségét is adja - mondta a miniszterelnök, az esküt tetteket pedig - akik szavai szerint "a modern kor végvári vitézeihez" csatlakoznak - arra figyelmeztette: munkájuk és helytállásuk Európa és Magyarország békés jövőjének alapvető feltétele.

"Önök egyszerre a mai szabad magyar élet és a reménykeltő magyar jövő védelmezői" - fogalmazott Orbán Viktor.
Arra is kérte őket, hogy egyszerre legyenek határozottak és emberségesek, járjanak el a törvény szigorával, de az emberiesség parancsai szerint.

Kiemelte: a jogszabályok azokra a migránsokra is vonatkoznak, akik törvényellenesen akarják átlépni a magyar határt, "ez a valóság, és ezt nem írhatja felül semmiféle emberi jogi szépelgő handabanda".

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa. "Ha a világ azt látja, hogy meg tudjuk védeni a határainkat, ha azt látják, hogy a megerősített magyar határzár áthatolhatatlan, ha azt látják, hogy továbbra is ragaszkodunk törvényeinkhez, és egy pillanatra sem bizonytalanodunk el, akkor senki sem fogja megkísérelni, hogy törvényellenesen jöjjön Magyarországra" - mondta, jogos elvárásnak nevezve, hogy csak olyan ember léphessen Magyarország területére, akivel kapcsolatban tisztázták, ki ő és miért jött.

"Mi, magyarok olyan Európát akarunk, ahol a saját magyar életünket élhetjük. Az ilyen, kedvünk szerint való Magyarország első számú feltétele a biztonság", amelyhez a törvényeket és az ország érdekeit elszántan védelmezőkre van szükség - zárta szavait a kormányfő.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormány tavaly augusztusban döntött a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak háromezres létszámbővítéséről. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött.

A határvadászképzés első ütemében részt vettek január 12-én tettek esküt. Orbán Viktor akkor arról beszélt, hogy a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.

Szerző

Orbán: Ostrom alatt állunk

Publikálás dátuma
2017.03.07. 12:12
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A migrációs áradat csak lelassult, de nem ért véget, "ebben a pillanatban is ostrom alatt állunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a határvadászképzés második és harmadik ütemében kinevezett tiszthelyettesek ünnepélyes eskütételén.

Bár a napi híradások már nem tízezrekről, hanem csak néhány száz illegális határátlépőről szólnak, "mégsem dőlhetünk hátra": csak annyi történt, hogy "két nagyobb roham között időt nyertünk" a védelmi vonalak megerősítésére, a határt védők toborzására, kiképzésére és szolgálatba állítására - fejtette ki a kormányfő, aki szerint "a vihar nem ült el, csak átmenetileg lecsendesedett".

Hangsúlyozta: a határra nehezedő nyomás a következő években nem fog megszűnni, mert még mindig milliók készülnek arra, hogy a jobb élet reményében útra keljenek. Ám az ide készülők nem az itteni kultúra és szokások alapján akarnak élni, hanem a sajátjuk szerint, de európai életszínvonalon - jegyezte meg.

Orbán Viktor hozzátette, hogy az Európai Unióra nem lehet számítani, sőt ellenkezőleg, "ők inkább csak nehezítik a munkánkat", így "csak magunkra számíthatunk, nekünk magunknak kell megvédeni a határainkat".

Szerinte a migrációs válság addig tart, amíg a kiváltó okokat nem szüntetik meg, "mindaddig napirenden marad, amíg mindenhol be nem látták, hogy a migráció a terrorizmus trójai falova".

A hazát, az otthonainkat, az asszonyainkat, a gyermekeinket, a szüleinket megvédeni sok évszázados erkölcsi parancs, amely a mostani pillanat komolyságát, emelkedettségét is adja - mondta a miniszterelnök, az esküt tetteket pedig - akik szavai szerint "a modern kor végvári vitézeihez" csatlakoznak - arra figyelmeztette: munkájuk és helytállásuk Európa és Magyarország békés jövőjének alapvető feltétele.

"Önök egyszerre a mai szabad magyar élet és a reménykeltő magyar jövő védelmezői" - fogalmazott Orbán Viktor.
Arra is kérte őket, hogy egyszerre legyenek határozottak és emberségesek, járjanak el a törvény szigorával, de az emberiesség parancsai szerint.

Kiemelte: a jogszabályok azokra a migránsokra is vonatkoznak, akik törvényellenesen akarják átlépni a magyar határt, "ez a valóság, és ezt nem írhatja felül semmiféle emberi jogi szépelgő handabanda".

Orbán Viktor kijelentette: Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa. "Ha a világ azt látja, hogy meg tudjuk védeni a határainkat, ha azt látják, hogy a megerősített magyar határzár áthatolhatatlan, ha azt látják, hogy továbbra is ragaszkodunk törvényeinkhez, és egy pillanatra sem bizonytalanodunk el, akkor senki sem fogja megkísérelni, hogy törvényellenesen jöjjön Magyarországra" - mondta, jogos elvárásnak nevezve, hogy csak olyan ember léphessen Magyarország területére, akivel kapcsolatban tisztázták, ki ő és miért jött.

"Mi, magyarok olyan Európát akarunk, ahol a saját magyar életünket élhetjük. Az ilyen, kedvünk szerint való Magyarország első számú feltétele a biztonság", amelyhez a törvényeket és az ország érdekeit elszántan védelmezőkre van szükség - zárta szavait a kormányfő.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormány tavaly augusztusban döntött a Készenléti Rendőrség határvadász bevetési osztályainak háromezres létszámbővítéséről. Az országos toborzás szeptember 1-jén kezdődött.

A határvadászképzés első ütemében részt vettek január 12-én tettek esküt. Orbán Viktor akkor arról beszélt, hogy a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.

Szerző