Idén 4,1 százalékos növekedéssel számol az NGM

A magyar gazdaság összességében erőteljesebben növekedett az elmúlt néhány évben, mint a többi uniós tagállam átlagosan, tehát az elmúlt években Magyarország érdemben közelített az Európai Unió fejlettségi szintjéhez - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

Magyarország tavalyi GDP-je hozzávetőlegesen 14 százalékkal haladta meg a 2010-es év eleji szintet, és mintegy 7 százalékkal múlta felül a 2014-est .

A tavaly decemberi makrogazdasági kitekintés alapján idén 4,1 százalékos növekedéssel számol a tárca. A hatéves bérmegállapodás a versenyképesség és a kereslet serkentésén keresztül a bővülés érdemi gyorsulását eredményezi. Magyarország erősödését támogatja az otthonteremtési program felfutása, az új uniós ciklus kifizetéseinek gyorsulása és az ipar teljesítményének javulása is - írták.

A közzétett adatok alapján a bővülés húzóereje a mezőgazdaság és a szolgáltatások voltak.

A mezőgazdaság és a szolgáltató szektor erős évet zárt 2016-ban, miközben az ipari termelés dinamikája lassult, illetve az építőipar teljesítménye mérséklődött, döntően az európai uniós források ciklikussága miatt. Tavaly élénkült a fogyasztás, a foglalkoztatottak száma és a bérek jelentősen emelkedtek. A külső és a belső egyensúly tovább erősödött, a külkereskedelmi többlete tavaly soha nem látott rekorddal közel 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is érdemben elmaradt a 3 százalékos küszöbtől - közölte az NGM.

A KSH keddi közlés szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedévében 1,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,5, az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt.

2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 1,8 százalékkal nőtt.

Szerző

Sok a problémás cég - 15-étől bírságolnak!

A fővárosban február végén még 26345 olyan kft. működött, amelynek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, pedig március 15-étől ennyire kell emelni a cégek törzstőkéjét az új szabályozások miatt - közölte a Fővárosi Törvényszék. Amennyiben a cégek nem tesznek eleget a tőkeemelésnek, szintén március 15-ig kell dönteni a vállalat bedöntéséről, vagy átalakulásáról - ezek dokumentumait 14-éig kell benyújtani.

Azok ellen a kft.-k ellen, amelyek nem teljesítik a törvényi előírást, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek majd. Az eljárásban kiszabott bírság összege akár több millió forint is lehet.

Szerző

Lázár nem mondott igazat: nem ő tárgyalt a Heinekennel

Publikálás dátuma
2017.03.07. 10:27
FOTÓ: Molnár Ádám
Levelet írt a Miniszterelnökségnek a Heineken magyarországi érdekeltsége, miután Lázár János miniszter csatlakozott a holland gyártó termékeinek bojkottjára felhívó kezdeményezéshez a Csíki Sör-botrány miatt - írta az mfor.hu. 

Ebben José Matthijsse, a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója találkozót kért Lázártól, s felidézte: 500 munkavállalót alkalmaznak, s évi 23 milliárd forint adóval járulnak hozzá a költségvetés bevételeihez. Arra is kitér a levél, hogy a cég 2016 januárja óta kizárólag magyar árpából főzi "Magyarország legnépszerűbb sörét", a Sopronit. Mindezek alapján a vezérigazgató először nem is hitte el, hogy a kancelláriaminiszter beleállt a Heineken termékeinek bojkottjába.

Ismert, a Heineken romániai érdekeltsége perbe hívta az Igazi Csíki Sör nevű termék gyártóját, a Lixid Project Kft-t. A vita alapja, hogy a hollandok birtokolják a Ciuc (magyarul Csíki) Premium márkanevet. A multi első körben elbukta a szellemi tulajdonjogról szóló pert a román bíróságok előtt, még az európai védjegyhivatalnál sem tudták elérni, hogy a konkurens szüntesse be a hagyományos recept szerint készített sör gyártását. Erre reagálva Igazi Tiltott Csíki Sör néven árusították tovább a Csíki Sört.

Végül a portál szerint Matthijsse Csepreghy Nándor miniszterhelyettessel ült tárgyalóasztalhoz, holott Lázár az akkori Kormányinfón azt mondta, a Heineken az ő irodájában "verte az asztalt". Csepreghy a találkozón közölte a vezérizgatóval, hogy a kormány elvárja az aktív részvételt a vitarendezési eljárásban. Állítólag a soproni központnak kellett volna közvetítenie a Lixid Project és a romániai Heineken között.

Második levelében, amelyet már a miniszterhelyettesnek címzett, Matthijsse megköszönte az együttműködést, s közölte: a Heineken Romániánál sem állt, eleve nem is állhatott senkinek a szándékában székely, illetve a magyar embereket nemzeti érzékenységükben megbántani. Ugyanakkor az mfor.hu úgy tudja, a magyar Heineken nem érzi feladatának, hogy közvetítsen, így a konfliktus még mindig él.

Azt sem tudni, mit hozhat Lázár márciusi, erdélyi látogatása, amikor felkeresi a Tiltott Sör gyártóját. A Kormányinfón a vonatkozó kérdésre azt mondta: "szeretnék nekik segíteni, ahogy tudok, úgy, hogy ne ártsak az ügynek, hanem segítsek".

Szerző