Hálapénz - Borítékokkal árasztják el a nők az orvosi kamarát

Publikálás dátuma
2017.03.07. 16:58
Illusztráció/Thinkstock
Kéretlen borítékokkal árasztja el szerda reggel az orvosi kamarát a kizsarolt hálapénzek ellen tiltakozó a nők egy csoportja. Azt követelik, hogy a kamara álljon végre a sarkára, és keményen lépjen fel azon tagjai ellen, akik a kartársaikat is szégyent hozva visszaélnek a szülőnők kiszolgáltatott helyzetével.

E demonstráció közvetlen előzménye az az eset, amikor a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján egy orvos sürgősségi császármetszés után 160 ezer forintot kért a műtődíjként egy asszonytól. A nő a történetét megosztotta a Másállapot a szülészetben Facebook csoportban. Az érintett orvos ellen vizsgálatot indított a Semmelweis Egyetem, s ezen időre fölfüggesztették a munkavégzés alól. 

A Másállapot a szülészetben csoport tagjai flashmobot hirdettek és a budapesti nőket arra kérik, hogy menjenek a március 8-án reggel 9 órára a Szondi utca 100. elé, és mindenki hozzon magával saját üzenettel megtöltött vagy üresen hagyott borítékot. A leveleket a Magyar Orvosi Kamara postaládájába szánják. Aki pedig nem tud szerdán reggel az akcióban személyesen megjelenni, attól azt kérik, hogy adja fel postán az üres vagy üzenetet tartalmazó borítékot.

A postázott levelekről már most számos posztot osztottak meg a csoportban.

S egyre szaporodnak a szülészetek borítékos történetei is.Egy nő például arról ír, hogy szülés idején szabadságon lévő orvosát helyettesítő doktor, miután 30 ezer forinttal átadta a borítékot egyenesen azt mondta: " Nézze, engem nem érdekel, hogy Ön miben állapodott meg az orvosával, de ez nevetséges összeg, nekem van egy tarifám. Ha az én betegem lenne, akkor 200 ezer a császár, 150 ezer a sima szülés. Ha helyettesítek, akkor 100 ezer. Ennél a pénznél, amit ön adott, még a madamok is többet kapnak. Itt a profizmust meg kell fizetni.” Mondom, ez jó, még szerencse, hogy az én dokimnak nincs tarifája, és nem is állapodtunk meg semmiben, mert nekem azt mondta, hogy ő nem fog senki pénztárcájában turkálni. Ha adunk-adunk, ha nem nem. És pont. Erre P. Dr. egy hihetetlenül lealacsonyító stílusban: „Nézze, ez nem így működik én megsúgom Önnek, hogy a maga dokijának van tarifája, ami 100.000 Ft és ezt ilyenkor mi elfelezzük” Férjem behozott még 20.000 Ft-ot, hogy kiegészítsük 50.000 Ft-ra a „tarifát”. Kedden reggel jött is a doki, odaadtam neki, majd elkezdett őrjöngeni: „Mégis mi a fenét képzel magáról? Mondtam, hogy 100.000 Ft!” Mondom: tegnapelőtt azt mondta, hogy felezni szokták. És, ha a feje tetejére áll, akkor sem tudok több pénzt adni, mert egyszerűen nincs.

A csoport a nőnapi flashmob felhívásában állítja: a nőket és családokat kiszolgáltatottá teszi azzal, hogy a szabad intézményválasztás sok helyen csak hálapénzért, „fogadott” orvossal elérhető. Mint írják: különösen tisztességtelen és megalázó a nőktől utólag pénzt követelni szülészeti, nőgyógyászati ellátást követően. A legtöbb esetben ilyenkor a nő nincs olyan testi-lelki állapotban, hogy visszautasítsa a jogtalan, alaptalan igényt, szembeszálljon az orvossal, akinek még kezelése alatt áll a kórházban.

Ezért arra kérik a Magyar Orvosi Kamarát, hogy járjon el az Etikai kódexének megfelelően.

A "díj" orvosi követelése ellentétes a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexének II. 15. pontjával, mely szerint "Az orvosnak olyan magatartást kell tanúsítania, amely mind a beteget, mind a hozzátartozóját arról győzi meg, hogy az orvosilag szükséges ellátás minősége független minden egyéb juttatástól.

• Minden orvosnak erkölcsi kötelessége, hogy mindent megtegyen a hálapénz visszaszorítása, illetve végleges megszüntetése érdekében

• A hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét.

• A hála kifejezése csak szabad elhatározáson alapulhat

• A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott, vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket, amely törvénysértő és egyben kirívóan súlyos etikai vétség."

Szerző

Legyenek vécék Budapesten! - Szót emelt az ombudsman

Publikálás dátuma
2017.03.07. 16:36
Bárkire, még a Miklulásra is rátörhet a szükség - Illusztráció/Getty Images
Az ombudsman szerint aggályos, hogy miközben szankciók fenyegetik azt, aki alapvető biológiai szükségleteit közterületen végzi el, a fővárosban nincs elegendő hozzáférhető és valóban használható illemhely - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Székely László ombudsman jelentése jelzi: panaszbeadvány sérelmezte a mindenki számára elérhető, hozzáférhető nyilvános illemhelyek hiányát a fővárosban, valamint a vélelmezetten ezek fenntartására kötelezett önkormányzatok mulasztását. 

Az ombudsmani vizsgálat során megkeresték a Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) is, ahonnan azt a választ kapták, hogy 51 illemhelyet működtetnek Budapesten, ezek a főbb közlekedési csomópontoknál és a turisták által látogatott nevezetességek környékén vannak. A főpolgármester pedig azt emelte ki válaszában, hogy az üzemképes illemhelyek működtetéséből származó évente mintegy 180 milliós bevétel nem fedezi a meglévők üzemeltetését sem. Budapesten nemcsak az FCSM működtet nyilvános illemhelyeket, hanem kerületi önkormányzatok és egyéni vállalkozók is, ezért pontos számokat a Főpolgármesteri Hivatal sem ismer.

Hét kerületben nincs nyilvános illemhely, a legtöbb pedig a VIII., a XI. és a XII. található (négy, öt és hat darab), a többi kerületben pedig általában egy-kettő működik.  Kiderült az is, hogy köztisztasági szabálysértés miatt 2015-ben 38 esetben tettek feljelentést és emiatt összesen 880 ezer forintnyi értékben szabtak ki helyszíni bírságot.

Székely László megállapította, hogy a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek és garanciális elemek hiányosságai sértik az emberi méltósághoz való jogot és a jogbiztonság követelményét. Még az sem egyértelmű, hogy a nyilvános illemhelyek üzemeltetése pontosan mely szerv feladata, így a jogbiztonság is sérül. Az ombudsman ezért felkérte a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül a jogi szabályozást, fontolja meg a módosítás lehetőségét. A főpolgármestert pedig arra kérte, fontolja meg, hogy a főváros önként vállalt önkormányzati feladatnak tekintse nyilvános illemhelyek üzemeltetését.

Az emberi méltóság

Ugyanerre, a Fidesz-kormány által egyes embercsopotokkal szemben tökéletesen elhanyagolt szempontra hívta fel a figyelmet nemrégiben az A Város Mindekié csoport is, mondván:  Lehetetlen közegészségügyi helyzetet teremt és az alapvető emberi jogok biztosítása szempontjából is tarthatatlan helyzet, hogy Magyarország fővárosában még mindig nincs elegendő számú közvécé, valamint a hajléktalanként élni kényszerülő emberek számára nincs ingyenes lehetőség szükségleteik elvégzésére.

 

Szerző

Legyenek vécék Budapesten! - Szót emelt az ombudsman

Publikálás dátuma
2017.03.07. 16:36
Bárkire, még a Miklulásra is rátörhet a szükség - Illusztráció/Getty Images
Az ombudsman szerint aggályos, hogy miközben szankciók fenyegetik azt, aki alapvető biológiai szükségleteit közterületen végzi el, a fővárosban nincs elegendő hozzáférhető és valóban használható illemhely - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Székely László ombudsman jelentése jelzi: panaszbeadvány sérelmezte a mindenki számára elérhető, hozzáférhető nyilvános illemhelyek hiányát a fővárosban, valamint a vélelmezetten ezek fenntartására kötelezett önkormányzatok mulasztását. 

Az ombudsmani vizsgálat során megkeresték a Fővárosi Csatornázási Műveket (FCSM) is, ahonnan azt a választ kapták, hogy 51 illemhelyet működtetnek Budapesten, ezek a főbb közlekedési csomópontoknál és a turisták által látogatott nevezetességek környékén vannak. A főpolgármester pedig azt emelte ki válaszában, hogy az üzemképes illemhelyek működtetéséből származó évente mintegy 180 milliós bevétel nem fedezi a meglévők üzemeltetését sem. Budapesten nemcsak az FCSM működtet nyilvános illemhelyeket, hanem kerületi önkormányzatok és egyéni vállalkozók is, ezért pontos számokat a Főpolgármesteri Hivatal sem ismer.

Hét kerületben nincs nyilvános illemhely, a legtöbb pedig a VIII., a XI. és a XII. található (négy, öt és hat darab), a többi kerületben pedig általában egy-kettő működik.  Kiderült az is, hogy köztisztasági szabálysértés miatt 2015-ben 38 esetben tettek feljelentést és emiatt összesen 880 ezer forintnyi értékben szabtak ki helyszíni bírságot.

Székely László megállapította, hogy a nyilvános illemhelyek üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek és garanciális elemek hiányosságai sértik az emberi méltósághoz való jogot és a jogbiztonság követelményét. Még az sem egyértelmű, hogy a nyilvános illemhelyek üzemeltetése pontosan mely szerv feladata, így a jogbiztonság is sérül. Az ombudsman ezért felkérte a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül a jogi szabályozást, fontolja meg a módosítás lehetőségét. A főpolgármestert pedig arra kérte, fontolja meg, hogy a főváros önként vállalt önkormányzati feladatnak tekintse nyilvános illemhelyek üzemeltetését.

Az emberi méltóság

Ugyanerre, a Fidesz-kormány által egyes embercsopotokkal szemben tökéletesen elhanyagolt szempontra hívta fel a figyelmet nemrégiben az A Város Mindekié csoport is, mondván:  Lehetetlen közegészségügyi helyzetet teremt és az alapvető emberi jogok biztosítása szempontjából is tarthatatlan helyzet, hogy Magyarország fővárosában még mindig nincs elegendő számú közvécé, valamint a hajléktalanként élni kényszerülő emberek számára nincs ingyenes lehetőség szükségleteik elvégzésére.

 

Szerző