Előfizetés

Tízmilliós terézvárosi adomány

Tízmillió forinttal járult hozzá a terézvárosi önkormányzat a januári, veronai buszbaleset érintettjeinek javára a Thália Színházban hétfőn megtartott jótékonysági est bevételéhez.

A gimnázium énekkara mellett húsz művész - valamennyien a gimnázium volt diákjai - lépett fel, akik előadásukkal fejezték ki együttérzésüket az elhunytak hozzátartozóinak, a baleset sérültjeinek és érintettjeinek. A közönség soraiban ott ültek a buszbalesetet túlélő diákok és többen az elhunytak hozzátartozói közül.

A gimnázium volt igazgatója, Rimóczy József által szervezett emlékest bevételét és az önkormányzat támogatását a Szinyei Merse Pál Gimnázium alapítványának utalják át. A képviselő-testület jelentős összegű keretet hozott létre, amely az érintettek és családjaik közvetlen támogatására, a túlélők pszichológiai segítésére, méltó megemlékezések, illetve jótékonysági rendezvények felkarolására szolgál.

Föld alatt a hazai földhőhasznosítás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.03.08. 06:16

Kedvező természeti adottságaink ellenére a geotermikus energia hazai hasznosítása nagyfokú elmaradottságot mutat más EU-tagállamokhoz képest - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tegnap közzétett felmérésének hőszivattyús rendszereket bemutató ábrájáról.

Miközben Magyarország több mint 70 százalékban energiahordozó-behozatalra szorul, a föld mélyének energiatartalékai teljes egészében hazaiak és a 435 petajoule-os fűtő-hűtő energiaigények kielégítésére hosszú távon alkalmasak lehetnek – jegyzi meg a tanulmány.

Nálunk a hőszivattyúzás a torz energiapiaci árak, az alacsony szintű és kiszámíthatatlan állami támogatás, az eljárás ismertségének, illetve kedvezményes áramtarifájának hiánya miatt viszonylag későn, 2000 körül indult el. További elterjedését némiképp hátráltatja a gázhasznosítás elterjedtsége, amihez a fogyasztók a rezsicsökkentés miatt is ragaszkodnak. A megújuló energiák alkalmazása egyelőre úgyszintén kis mérvű – írja a szakhatóság.

Bértárgyalás nélkül bedugulhat Budapest

A Főváros közlekedési cégének alkalmazottai jövő héttől törvényes forgalomlassító akciókba kezdenek, ha a BKV vezetése továbbra sem ül tárgyalóasztalhoz az Egységes Közlekedési Szakszervezettel (EKSZ), és nem reagál az érdekvédők hónapokkal ezelőtt átadott idei 15+5, illetve 3 évre szóló 30 százalékos béremelési követelésére. 

A 2017-ben kért plusz 5 százalék a legkisebb bérért dolgozó munkavállalók felzárkóztatását akarja elérni. Nemes Gábor, az EKSZ elnöke az ultimátumról levélben értesítette a BKV vezérigazgatóját, mert a dolgozók megelégelték az időhúzást, azt hogy a cég vezetése eddig szóba sem állt a szakszervezettel. Az érdekvédelmi szervezet elvárja, hogy a vezérigazgató egy hét alatt szervezzen háromoldalú tárgyalást a fővárosi önkormányzat, mint tulajdonos bevonásával a béremelésről és az egyre súlyosbodó létszámhiány megoldásáról, s ha kell, kérjenek állami segítséget.

A szakszervezet elnöke utalt azokra a napokban megjelent hírekre, amelyek szerint egyre több magyar sofőr vállal munkát Bécsben, itthoni fizetése háromszorosáért. Ha nem sikerül megfékezni az elvándorlást, akkor a BKV biztosan nem tud megbirkózni a közelgő metrópótlás feladataival, mert nincs elég járművezetője a cégnek – figyelmeztetett Nemes Gábor.

A Volán vállalatok dolgozóinak is fogytán a türelme, mert a munkáltatókat nem engedi tárgyalóasztalhoz az állami tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Így hiába jelentette be a kormány február 16-án, hogy márciusban már emelt bért kapnak az állami közlekedési vállalatok dolgozói, még az áprilisi kifizetés is kétséges. A társaságonként eltérő mértékekről, differenciált emelésekről, a „helyben" kiharcolható cafetériáról érdemben még el sem kezdődtek az egyeztetések, és a dolgozók türelmével nem kellene így visszaélni – figyelmeztetett tegnap a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke, Baranyai Zoltán.