Sorsdöntő mérkőzést játszik a Szeged

Publikálás dátuma
2017.03.08. 06:54
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Ma esti, németországi mérkőzésével befejezi szereplését a férfi kézilabda Bajnokok Ligája 2016/2017-es idényének csoportkörében a MOL-Pick Szeged férfi kézilabdacsapata.

A magyar bajnoki ezüstérmes Tisza-parti együttes Frankfurtban lép pályára a Rhein-Neckar Löwen ellen, a tét pedig nem kisebb, mint a folytatásban kedvezőbb ellenféllel kecsegtető előkelőbb pozíció a csoportkör végén. A Szeged jelenleg 15 megszerzett pontjával negyedik a nyolc csapatot számláló B csoportban, ahol a továbbjutását a most második Löwenhez hasonlóan már korábban biztosította.

A BL-ben legutóbb szombaton, hazai környezetben a PPD Zágráb elleni győztes mérkőzésen pályára lépő szegediek tegnap a kora reggeli órákban Budapest felé vették az irányt, a magyar fővárosból pedig repülőgéppel utaztak a mai meccs helyszínére. Este már Frankfurtban tréningezett Juan Carlos Pastor vezetőedző csapata, amelynek egy nagy hiányzója van: Matej Gaber beteg lett, lázasan fekszik otthon, így helyette a fiatal a balszélső, Stefan Sunajko került be a keretbe.

A B csoport 14. fordulójának szerdai programja: Löwen-Szeged 20.30 (Tv.: Sport2).

A csoport állása: 1. Vardar 18 pont, 2. Löwen 17, 3. Kielce 16, 4. Szeged 15, 5. Meshkov Breszt 14, 6. Celje 9, 7. Kristinstad 8, 8. PPD Zágráb 7.

Szerző

Tulajdonostolongás a Hold körül

Publikálás dátuma
2017.03.08. 06:38

A magánvállalkozások megjelenése a világűr meghódításában megváltoztathatja az atmoszférán túli térség kutatására és birtoklásával vonatkozó egyetemes szabályokat.

A Föld légkörén túli térség, beleértve a Holdat és más égitesteket, nem lehet tárgya nemzeti kisajátításnak sem szuverenitás kinyilatkoztatása, sem felhasználás, vagy elfoglalás alapján - áll az ENSZ égisze alatt megfogalmazott, 1967 januárjában egyidejűleg Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírt nemzetközi szerződés 2. paragrafusában. A magánvállalkozások megjelenése a világűrben megváltoztathatja a hosszú évek óta szabályozott kérdést. Az Outer Space Treaty néven ismert egyezménynek annak idején egyik legfontosabb pontja az volt, hogy eltiltotta a tömegpusztító fegyvereknek a világűrben és más égitesteken való elhelyezését, megelőzve az egy évvel később megkötött atomsorompó-egyezményt.

De az azóta eltelt öt évtizedben a világűr meghódítása jelentősen előre haladt, megsokszorozódtak a két vagy többoldalú egyezmények kormányok és űrügynökségek között. Dokumentumok tonnái határozzák meg a szabályokat, a felelősséget a műholdakra, a nemzetközi űrállomásokra, az űrszondákra, az embernek az űrben való jelenlétére vonatkozóan. Ezek a szabályok mára már túl bonyolulttá váltak és nem igazán összehangoltak. Még a szakértők is nehezen igazodnak ki ebben a kibogozhatatlan dzsungelben. És közben alakulnak az űrrepülésre specializálódott magáncégek, mint Elon Musk Space X-e, amely jövőre – az Apollo 8 missziójának 50. évfordulóján – űrturistákat utaztatna a Hold körül. Mi lenne, ha valamelyik magánvállalkozó űrhajóra leszállna a Holdra, hogy kisajátítsa azt?

Az űrbányászattól a Hold-szállodákig

A felvetés nem elméleti, mivel szaporodnak a Hold területeinek tulajdonlását célzó igények. Ezért a Nemzetközi Űrjogi Intézet (IISL) emlékeztetett arra, hogy az egyes államok felelőssége, hogy ne legalizálják ezeket az igényeket. Az 1967-es űregyezményt 2017. január 1-jei adatok szerint eddig 105 ország ratifikálta, köztük az ENSZ biztonsági tanácsának öt állandó tagja: Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország (Magyarországon is törvényerőre emelkedett), de további 24 állam csupán aláírta. Ezek közül a jelentősebbek: Panama, Kolumbia, Irán és a Fülöp-szigetek. Egy másik, 1979-ben született egyezmény a Hold és más égitestek jövőbeli kihasználásával foglalkozik. Ezt azonban egyetlen nagyobb űrhatalom sem írta alá a mai napig.

Közismert, hogy több űrügynökség őriz fiókjaiban „bányászati” terveket: ilyen a hélium-3, amelyet a jövő szuperüzemanyagának tartanak, ígéretes a Hold belsejében található víz, a Mars magnéziuma, koboltja, urániuma, az aszteroidok aranya. Ami a Hold jelenleg fagyott állapotban lévő vizét illeti, a tervek szerint már az idén decemberben elindul a NASA Lunar Flashlight missziója, amely a források feltárásának és kiaknázásának a lehetőségeit vizsgálja.

Amikor az amerikai űrügynökség bejelentette, hogy 2020-ig az Egyesült Államok visszatér a Holdra, és 2024-ben állandó Hold-bázist hoznak létre, hangsúlyozta, hogy a tervnek elsősorban tudományos célkitűzései vannak, és a bolygó többek között a más planétákra indított űrrepülések kiindulási pontja lehetne.

De léteznek más jellegű üzleti álmok is. Vannak, akik szállodát terveznének a Holdra vagy a világűrbe. Robert Bigelow amerikai milliárdos, aki olcsó szállodaláncával, a Budget Suites of Americával alapozta meg vagyonát, és akinek Bigelow Airspace nevű cégével komoly érdekeltségei vannak az űrkutatásban, már évekkel ezelőtt beadta kérelmét Washingtonban a Holdon építendő szállodák és más lakásstruktúrák engedélyezésére. A News of Future című „jövőbe látó” amerikai honlap már azt is tudni véli, hogy 2025 augusztusában érkeznek az első vendégek a Starbright Hotelbe, ahol egy kétágyas szoba ára 3,7 millió dollár (több mint egymilliárd forint) éjszakánként - igaz, ebben benne van a Föld-Hold transzfer is – 2030-ban pedig már az űrutazás lesz a legnépszerűbb karácsonyi ajándék.

Hold-telket tessék!

Ne feledkezzünk el persze azokról az „elszálltakról”, akik magukat „Hold-tulajdonosoknak” nevezik. Van belőlük bőven az egész világon. A leghíresebb közülük Dennis M. Hope nevadai egykori autókereskedő, aki 1980-ban a „galaktikus kormány elnökének” nyilvánította magát és letétbe helyezte a Hold tulajdonosi aktáit San Francisco telekkönyvi hivatalában – arra a joghézagra hivatkozva, hogy az 1967-es egyezmény csak államokról rendelkezik, magánszemélyekről nem. Hope aktáiról másolatot küldött az ENSZ-nek, valamint az akkori szovjet és amerikai kormánynak is, bár választ soha nem kapott. Mindez nem zavarja őt abban, hogy cége, a Lunar Embassy, Hold-parcellákat árusít.

Alig több mint 30 euróért vásárolni lehet tőle 4 ezer négyzetméteres területet a Nyugalom Tengere közelében. Vevői között volt Tom Hanks, George Lucas és Ron Howard, az Apollo 13 című film rendezője, de Hope állítólag két volt elnököt, az idősebb George Busht és Jimmy Cartert is be tudta fűzni. A tulajdonjogot igazoló papír mellé a kuncsaft fotót is kap „birtokáról”, annak földrajzi adataival együtt. 1999-ben beindult a konkurencia is: a Lunar Republic Society, amelynek székhelye New York-ban van, szintén tulajdonjogot formál a Holdra és övék a Lunar Land, „a Föld legmegbízhatóbb égi ingatlanügynöksége…”

Az „elsietett” Apollo 8 
Fotó: EP/Getty Images/Hulton Archive

Fotó: EP/Getty Images/Hulton Archive


A SpaceX fél évszázados „előde”, az Apollo 8, fedélzetén Frank Bormannal, James Lovell-lel és Bill Anderssel, 1968. december 24-én kerülte meg a Holdat. Az űrhajó fedélzetéről a „Csillagév” szentestjén készült felvétel, a „Földkelte” a 20. század egyik fotóikonja lett. A 2018-ra tervezett lesz a második olyan emberi űrrepülés, amikor a cél csupán Luna megkerülése.
Bormanék voltak az első emberek, akik látták a Hold sötét oldalát. Az ő missziójuk csupán közbülső, némiképp rögtönzött állomás volt a Holdra szálláshoz, amelynek végrehajtását a tervezettnél előbbre kellett hoznia a NASA-nak. Nem csupán azért, mert John F. Kennedy elnök „megígérte”, hogy még az évtized vége előtt amerikai ember lép a Hold felszínére, hanem azért is, mert olyan hírek terjedtek el, hogy a szovjetek Hold körüli útra küldenek űrhajósokat, miközben az amerikai holdmodul még félkész állapotban volt. Ezért az utolsó pillanatban a NASA lemondott ez utóbbi teszteléséről és egy „sima” Hold-körútra küldte a legénységet. A többi már történelem: minden idők addigi legnézettebb tv-közvetítése során az Apollo 8 űrhajósai karácsonyi üzenetként a Teremtés Könyvéből olvastak fel a Hold árnyékából.
A három űrhajós egyike sem jutott el végül a Holdra. Borman az Apollo 8-küldetés után visszavonult, Anders még az Apollo-11 legénységének tartaléka lehetett, Jim Lovell pedig annak az Apollo-13-nak volt a parancsnoka, amelynek 1970 áprilisában baleset miatt vissza kellett térnie a Földre, míg mielőtt elérték volna céljukat.

Facebook-diadal a német bíróságon

Fontos győzelmet aratott a Facebook egy németországi, würzburgi bíróságon. A testület ugyanis nem adott helyt egy szíriai menekült panaszának, amit azért indított, hogy a közösségi média törölje az őt lejárató bejegyzéseket, montázsokat.

A szíriai férfi elsősorban azt akarta elérni, hogy a Facebook magától törölje az őt lejárató bejegyzéseket. A bíró azonban azzal érvelt, erre azért nem kötelezhető, mert nem maga a cég áll a lejáratások mögött.

Anas Modamani 2015 nyarán készített szelfit a német kancellárral, egy berlini menekültszállás előtt. Ezt követően egy sor becsületsértő, lejárató bejegyzés született. A felvétel felhasználásával ráadásul két olyan fotómontázs is készült, amelyek azt sugalmazták, hogy Anas Modamani bűnöző vagy terrorista. Az egyiken, a tavalyi berlini karácsonyi vásáron végrehajtott terrormerénylet elkövetőjeként állítják be, a másik montázs pedig azt sugallta, hogy tagja volt annak a csoportnak, amely szintén tavaly decemberben megpróbált felgyújtani egy hajléktalant a német fővárosban.

Az eljárás február elején kezdődött a würzburgi bíróságon, a testület azonban akkor március 7-ig elnapolta a döntést a jogsértés megszüntetését elrendelő végzés kiadásáról, és azt javasolta a feleknek, egyezzenek meg peren kívül. Ez azonban nem történt meg. A szíriai menekült arra hivatkozott, hogy a montázsok rossz hírét keltik, sértik a becsületét és megkeserítik az életét, és továbbra is terjednek a portálon, mert a Facebook ugyan törölte az eredeti bejegyzéseket, de a törlés csak Németország területére vonatkozott, a megosztásokra pedig egyáltalán nem.

A közösségi média jogi képviselői viszont azt közölték, a portál szabályszerűen járt el, megvizsgálta, majd törölte a bejelentett, kifogásolt tartalmat, az összes új bejegyzés és feltöltött kép átkutatása azonban aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne.

Szerző