Kelet-európai országok amerikai segítséget kérnek Oroszország ellen

Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere helyi idő szerint kedden délután egy szenátusi albizottsági meghallgatáson vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről, például kibertámadásokról számoltak be. A külügyminiszter és a diplomaták amellett érveltek, hogy a Moszkva elleni szankcióit Washington ne törölje el egyhamar.

„Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából” - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Sőt, a szankciók további szigorítása mellett foglalt állást. A többi diplomata egyetértett ezzel, és részletezte, hogy országa hogyan próbálja csökkenteni energiafüggőségét az orosz gáztól. "Mi valóban a diverzifikáláson gondolkodunk" - szögezte le Piotr Wilczek, Lengyelország Washingtonban akkreditált nagykövete.

A meghallgatáson jelen lévő kelet-európaiak Oroszországot úgy jellemezték, mint amely "hibrid háborút" folytat, vagyis a kibertámadásokat és a propagandát fenyegetéssel és erő alkalmazásával elegyíti. David Bakradze grúz nagykövet egyebek között arról számolt be, hogy orosz rádióadások hogyan igyekeznek elbátortalanítani a grúzokat országuk NATO-csatlakozásától. A nagykövet szólt arról is, hogy Moszkva támogatta a 2008-ban Tbiliszivel háborúzó két grúz szeparatista tartományt, s a grúz területek egyötöde ma is oroszbarát szeparatisták befolyása alatt áll.

A külügyminisztérium és a külföldnek nyújtott segítség ellenőrzésével foglalkozó szenátusi albizottság vezetője, Lindsey Graham szenátor - aki az egész meghallgatást összehívta - jelezte, hogy ő személy szerint támogatja az Ukrajnának nyújtott segítség folytatását. Ezt az amerikai nemzetbiztonság számára fontosnak nevezte. "Minél nagyobb biztonságban vannak önök, annál nagyobb biztonságban leszünk mi" - szögezte le a dél-karolinai szenátor.

Graham szólt azokról az amerikai aggodalmakról is, amelyek szerint a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba az oroszok - kibertámadásokkal - megpróbáltak beavatkozni. A szenátor azonban rögtön hangsúlyozta azt is, hogy meggyőződése szerint Oroszország nem befolyásolta az elnökválasztás eredményét.

A szenátusi albizottság több tagja azzal a kérdéssel fordult a kelet-európai diplomatákhoz, hogy országaik számára milyen jellegű segítség volna a leghasznosabb. A diplomaták - és az ukrán külügyminiszter is - a katonai segítséget, beleértve a védelmi fegyvereket említette.