„Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából” - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Sőt, a szankciók további szigorítása mellett foglalt állást. A többi diplomata egyetértett ezzel, és részletezte, hogy országa hogyan próbálja csökkenteni energiafüggőségét az orosz gáztól. "Mi valóban a diverzifikáláson gondolkodunk" - szögezte le Piotr Wilczek, Lengyelország Washingtonban akkreditált nagykövete.
A meghallgatáson jelen lévő kelet-európaiak Oroszországot úgy jellemezték, mint amely "hibrid háborút" folytat, vagyis a kibertámadásokat és a propagandát fenyegetéssel és erő alkalmazásával elegyíti. David Bakradze grúz nagykövet egyebek között arról számolt be, hogy orosz rádióadások hogyan igyekeznek elbátortalanítani a grúzokat országuk NATO-csatlakozásától. A nagykövet szólt arról is, hogy Moszkva támogatta a 2008-ban Tbiliszivel háborúzó két grúz szeparatista tartományt, s a grúz területek egyötöde ma is oroszbarát szeparatisták befolyása alatt áll.
A külügyminisztérium és a külföldnek nyújtott segítség ellenőrzésével foglalkozó szenátusi albizottság vezetője, Lindsey Graham szenátor - aki az egész meghallgatást összehívta - jelezte, hogy ő személy szerint támogatja az Ukrajnának nyújtott segítség folytatását. Ezt az amerikai nemzetbiztonság számára fontosnak nevezte. "Minél nagyobb biztonságban vannak önök, annál nagyobb biztonságban leszünk mi" - szögezte le a dél-karolinai szenátor.
Graham szólt azokról az amerikai aggodalmakról is, amelyek szerint a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba az oroszok - kibertámadásokkal - megpróbáltak beavatkozni. A szenátor azonban rögtön hangsúlyozta azt is, hogy meggyőződése szerint Oroszország nem befolyásolta az elnökválasztás eredményét.
A szenátusi albizottság több tagja azzal a kérdéssel fordult a kelet-európai diplomatákhoz, hogy országaik számára milyen jellegű segítség volna a leghasznosabb. A diplomaták - és az ukrán külügyminiszter is - a katonai segítséget, beleértve a védelmi fegyvereket említette.