CIA;leleplezés;lehallgatás;wikileaks;okostelefon;

- Már az FBI nyomoz a WikiLeaks-leleplezések miatt

Kínos helyzetbe hozta az amerikai hírszerzést a Wikileaks. Ezúttal majd nyolcezer titkos dokumentumot tettek közzé, amelyekből kiderül, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik – kiberkémkedésre szakosodott részlege – betekinthet az okostelefonokba, s az okostévéken keresztül otthoni beszélgetéseket is lehallgathat. Az Apple már tett lépéseket, azt ígérik, rövidesen lezárnak minden biztonsági rést gyártmányaikon.

A WikiLeaks azt állítja, a kedden nyilvánosságra hozott 7818 weboldal és 943 csatolmány új leleplező csomagjuk első része, s folytatása következik. A leleplezés jelentőségét a Chelsea Manning által letöltött több mint 200 ezer titkos amerikai diplomáciai dokumentum, illetve az Edward Snowden által a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tömeges titkos adatgyűjtéséről közzétett információkéhoz hasonlítják. A leleplezés a hackerek számára igazi csemege, noha a WikiLeaks szerkesztői a többszáz millió sornyi kódot nem tették közzé.

Egy, a New York Timesnak név nélkül nyilatkozó kormányzati illetékes szerint a dokumentumok valódiak, s volt CIA-alkalmazottak is megerősítették, hogy a WikiLeaks szerint az ügynökség kiberhírszerzési központjából származó anyagok hitelesek lehetnek. Az Ecuador londoni követségén rejtőző WikiLeaks-alapító, Julian Assange szerint „kivételes politikai jelentőségű" a leleplezés. A CIA nem kommentált, nagy erőkkel keresik, ki lehetett a kiszivárogtató.

Az egyik legmegdöbbentőbb állítás, hogy az amerikai hírszerzés képes betekinteni az Apple iPhone-jába és az androidos okostelefonokba egyaránt, annak ellenére is, ha Signal, Whattsap vagy Telegram programot telepítettek fel. Olyan programmal rendelkeznek, amely lehalássza a hanganyagot és az üzeneteket, még mielőtt a titkosított programok életbe lépnek. Amerikai szakértők szerint nincs bizonyíték arra, hogy ezeket az eszközöket amerikai telefonhasználók ellen is bevetették, a CIA-nek külföldi kémkedésre van felhatalmazása. Washington ismét magyarázkodhat a szövetségeseknek, mivel az is kiderült, hogy az európai, közel-keleti és afrikai lehallgatások központjául a frankfurti amerikai konzulátus szolgált.

A Vault7 néven emlegetett csomagot állítólag az egykor a washingtoni kormány alkalmazásában állt, volt hackerektől kapta meg a WikiLeaks. A jelentések szerint a CIA azokba a számítógépekbe is képes betekinteni, amelyek Microsoft Windows, vagy Linux operációs rendszert használnak. Az internetkapcsolattal rendelkező okostévékben is van olyan biztonsági rés, amelyen keresztül az otthonában is le tudnak hallgatni bárkit, akkor is, amikor a tévé látszólag ki van kapcsolva. Edward Snowden Twitteren azt üzente, a legkínosabb, hogy kiderült, az amerikai kormány felfedezi az okoseszközök biztonsági hiányosságait, de nem figyelmezteti a gyártókat.

Muníciót adhat az összeesküvés-elméletek kedvelőinek az egyik leleplezett program, az Umbrage (Árnyék) – írja a Wired magazin. Állítólag e program révén a CIA saját kutakodását úgy tudja álcázni, mintha valamely más állam hackerei, akár oroszok vagy kínaiak végeznék a kémkedést. Kiberbiztonsági szakértők szerint nem kizárt, hogy épp ez volt az újabb WikiLeaks-kiszivárogtatás célja, kétségbevonni az orosz hackertámadásokkal kapcsolatos állításokat. Amerikai hírszerzési illetékesek már korábban is azt állították, hogy Oroszország összejátszott a WikiLeaks portállal, orosz forrásból kapták tavaly a demokrata kampányt lejárató dokumentumokat.

Drága lehet a brit kormány számára az Európai Unióból való kilépés. Brüsszel ugyanis 60 milliárd eurót követel Londontól. Theresa May kormánya hallani sem akar erről. A londoni törvényhozással sem egyszerű a kabinet dolga. Közel kétszáz év legnagyobb létszámú főrendi vitájának végén a brit felsőház törvénymódosítást fogadott el, melynek értelmében a Brexitről szóló tárgyalások végeredményét parlamenti szavazásra kell előterjeszteni.