A KKBK állítása szerint ez az összeg „szakmai tévedésen alapul, hiszen a szerző rosszul értelmezi a kormányhatározatban többször szereplő összegeket, azokat hibás módon adja össze.”
A cég közleménye szerint „az új Puskás-stadion építési költsége továbbra is nettó 142,85 milliárd forint. A beruházás ÁFA tartalma 40,5 milliárd forint, ez visszafizetésre kerül a költségvetésbe, tehát nem minősül kiadásnak. A beruházási ajánlat 5%-nyi tartalékot, 7,15 milliárd forintot tartalmaz előre nem látható, váratlan eseményekre, ennek felhasználása azonban nem automatikus, az csak előzetes megrendelői engedély alapján vehető igénybe.”
Ezután jön a teljes magyar sajtót megfenyegető rész: „amennyiben a napi.hu és a cikket szintén leközlő egyéb sajtóorgánumok nem javítják azonnal a tévedésüket, a beruházásért felelős szervezet minden lehetséges jogi lehetőséget igénybe vesz a helyreigazítás és a kártérítés érdekében.”
Lapunk írásban kért tájékoztatást arról, milyen tételekből tevődik össze az utolsó módosítás után 190 milliárdra tervezett költség, szeretnénk megtudni, melyik munkafolyamatot, melyik cég, mennyi pénzért és milyen határidővel végzi el?
Kérdéseinkre eddig nem érkezett válasz.
Alig 500 parkolóhely
Valamivel több mint 500 parkolóhelye lesz az új Puskás Ferenc Stadionnak, derült ki a KKBK írásos tájékoztatásából, melyet keddi kérdéseinkre szerdán kaptunk meg. A válaszból az is kiderül, a cég szerint a szurkolók használják a tömegközlekedési eszközöket, ha meccsre akarnak menni! Íme a KKBK írásos tájékoztatása változtatás nélkül.
„Az új Puskás Ferenc Stadion terveiben – a törvényi előírásoknak is megfelelve – több mint 500 parkoló szerepel. Az aréna városközponti elhelyezkedése, a kiváló tömegközlekedési adottságok lehetővé teszik, hogy a nagy rendezvényekre, mérkőzésekre érkező nézők közösségi közlekedéssel – metróval, busszal, vagy villamossal – közelítsék meg az arénát. Ezzel elkerülhető a nagy rendezvényekkel együtt járó közlekedési környezetterhelés, az aréna városközponti elhelyezkedése miatt ugyanis adott a lehetőség a környező úthálózatot túlságosan megterhelő gépkocsi-forgalom elkerülésére.
A gépkocsi-parkolók kialakítását az előzetes tanulmányokban is elemezték, s ebből világosan látszott, hogy a stadiont környező közúti kapacitások korlátosak, emiatt nagyrendezvények esetén a közlekedési igények csak igen kis hányada elégíthető ki személygépkocsival. Vagyis: a stadion épületében vagy közvetlen környezetében épülő parkolóház, vagy parkolóhelyek feltöltése az odavezető utak kapacitáskorlátai miatt csak jelentős várakozási idővel történhetne meg.
Így tehát a parkoló bővítése nem cél, ezért költségnövekedést sem fog okozni.”
