AB;bírák;Strasbourg;OBH;Handó Tünde;

2017-03-09 10:48:00

Lázadnak a bírák - Saját elnöküket perlik

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke már törvényi erejű rendelkezést hoz és előírja azt is, hogy ki és mit gondolhat. Ezt kifogásolják azok a bírák, akik Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon támadták meg a bírósági korrupció kivédésére hivatott, de visszaélésekre széles lehetőséget nyújtó integritási szabályzatot - írta a hvg.hu. 

A portál szerint a bíróságok integritási szabályzatába például bekerült, hogy a bírónak ne legyen másodállása, se párttagsága, valamint ne fogadjon el nagyobb – a fizetése öt százalékánál drágább – ajándékot. A szabályzat a korrupció kivédésére is szolgálhatna, de a szakma szerint az integritás egyebek mellett azt jelenti, hogy mindenkinek az OBH-elnök értékeinek és elveinek kell megfelelnie.

„Nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek” – áll abban az indítványban, melyet Szepesházi Péter a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája ismertetett.

Szepesházi a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságától kéri kimondani azt, hogy a Handó-féle szabályzat a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is sérti.

Hasonló érvek alapján, más bírák az Alkotmánybíróságon támadták meg, az amúgy már 2016. július elsején hatályba lépett szabályzatot, és megsemmisítését kérik a testülettől.

Méltatlan hivatására a Kúria főbírája?
Különös etikai állásfoglalást tett közzé honlapján a minap az Országos Bírói Tanács. Ennek alapján akár Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője is méltatlan lehet a bírói hivatás gyakorlására - írta a Magyar Nemzet. A testület állásfoglalásában az olvasható: „A bírói hivatáshoz méltatlan annak a bírónak vagy bírósági vezetőnek a magatartása, aki a nyilvánosság előtt illeti általánosságban negatív kritikával a bírósági eljárások résztvevőit, illetve bármely más szakmai csoportot.”
Ez azért érdekes, mert a Kúria főbírája tavaly a Magyar Nemzet kérdésére élesen kritizálta a devizahiteles adósokat képviselő ügyvédeket – mint a bírósági eljárások résztvevőit –, s kérdőjelezte meg szaktudásukat. Wellmann György a lapnak úgy fogalmazott: „Nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon.”