Aligha dönthet a nép Paks 2-ről

Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:21
Az atomerőmű, amelyről alig tudunk valamit FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Ha a Paks 2 szerződésről bebizonyosodna, hogy nem számít nemzetközi megállapodásnak, országos népszavazás is dönthetne róla. Erre azonban kevés az esély. A paksi bővítés szerződésének hatályon kívül helyezése elháríthatná ezt az akadályt.

Tévhitnek tartja Róna Péter közgazdász, hogy a paksi bővítésről kötött magyar-orosz megállapodás érvényes és hatályos nemzetközi szerződésnek minősül. A HVG-ben kifejtett álláspontja szerint ugyanis több feltétele van az ilyen egyezségnek.

Róna Péter

Róna Péter

A követelmények közé tartozik egyebek mellett, hogy a szerződő felek államok legyenek és írásban rögzítsék a megállapodást. Ezzel nincs is semmi baj, eddig megfelel a nemzetközi jognak Moszkva és Budapest egyezsége. Róna szerint azonban a szerződés nem felel meg a nemzetközi jog által szabályozott megállapodásnak. Az Orbán-Putyin duó ugyanis nem helyezte a szerződést a nemzetközi jog hatálya alá, hanem ezzel ellentétesen a szerződés 11. cikkelyében azt rögzítették, hogy a magyar és az orosz jog alapján hajtják végre a megállapodásban foglaltakat. Szó sincs tehát sem az egyezmény, sem a későbbi megállapodások nemzetközi jog szerinti szabályozásáról. Így az esetleges vitákat sem valamelyik nemzetközi jogi fórumon kellene rendezni - fejtette ki a közgazdász. Mindezeket figyelembe véve, az alaptörvénynek a nemzetközi szerződések népszavazásra bocsátásnak tilalma és a szerződés megsértése nélkül a paksi bővítéssel kapcsolatos kérdésekről lehet országos népszavazást tartani.

Azok a kitételek, amelyeket Róna Péter említett, valamennyi nemzetközi szerződésben szerepelnek, hiszen ezeket a megállapodásokat az adott országok természetesen a saját jogrendjük alapján kötelesek végrehajtani - nyilatkozta a Népszavának Lattmann Tamás, nemzetközi jogász.

Lattmann Tamás

Lattmann Tamás

Az alaptörvény szövegének ez a része, amely szó szerint megegyezik elődje, az Alkotmány betűjével úgy fogalmaz, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érintő népszavazást nem lehet tartani - hangsúlyozta a szakember. Márpedig ez a "fakadó kötelezettség" kitétel azt jelenti, hogy amíg egy nemzetközi szerződés hatályban van és kötelező erővel bír, addig az integritásuk védelmet élvez. Ehhez a jogszabályhoz nem kapcsolhatóak a Róna Péter által említett feltételek - vélte a nemzetközi jogász.

Lattmann úgy vélte, azt kellene elemezni, a jogszabály szövegéből kiindulva, hogy egészen pontosan, milyen kötelezettség hárul jelenleg Magyarországra. Ha azzal a szemlélettel közelít a jogalkalmazó a szerződés szövegéhez, hogy a megállapodásból konkrét kötelezettség nem terheli Magyarországot, ez alapján érvelhet úgy, hogy mégis csak kiírható lenne népszavazás a paksi bővítés ügyében. Az érvelés alapjául szolgálhat, hogy amíg nem indul el az építkezés, addig például nincs fizetési kötelezettség. A nemzetközi jogász szerint ez a fajta értelmezés aligha várható el a választási bizottság, illetve a Kúria jelenlegi összetételét ismerve.

Elvileg azzal a szöveggel lehetne talán eredményesen jelentkezni, hogy: a kérdés feltevésének pillanatában fennálló kötelezettségek érintetlenül hagyása mellett dönthessenek a szavazók a bővítés sorsáról. Magyarán a népszavazás időpontjáig teljesítse a kötelezettségeit az ország. Ebben az esetben lehetne azzal érvelni a választási bizottság és a Kúria előtt, hogy az nem érinti Magyarország jelenlegi kötelezettségeit - javasolta Lattmann. A gyakorlatban azonban nem sok esélyt lát a nemzetközi jogász arra, hogy akár a Nemzeti Választási Bizottság, akár a Kúria átengedne a paksi bővítéssel kapcsolatos bármilyen kérdést. Minden próbálkozás a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség kitételen vérezhet el.

Ám egy támadható pontja mégis csak lehet Paks 2-nek. Akár egy közérdekű adatigényléssel meg lehetne keresni a Miniszterelnökséget, hogy hozzák nyilvánosságra a 2014-ben kötött szerződés szakmai előkészítő anyagait, aminek ismeretében Orbán Viktor kormányfő aláírta a megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mivel ilyenek nincsenek, magát a nemzetközi szerződést kellene megtámadni akár az Alkotmánybíróságon, hogy a szerződés nem volt előkészítve. Ha sikerülne a szerződést hatályon kívül helyezni, akkor megszűnne a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettség.

Lázár János örül

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón az elmúlt 30 év legnagyobb gazdaságdiplomáciai sikereként értékelte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Paks 2 finanszírozását. Ezzel a döntéssel minden uniós jogi akadály elhárult, így 2017-ben és 2018-ban megkezdődhetnek az építkezés első lépései. Az idén eddig 97 millió eurót költött a kormány Paks 2-re, jövőre a tervek szerint 600 millió eurót fordítanak rá, várhatóan már az orosz hitel lehívásából. Lázár állítása szerint nem lépik túl a projektre szánt költségeket. A kormányzat további vitákra számít a beruházással és az arról tervezett népszavazással kapcsolatban. Például nem zárható ki, hogy Ausztria az Európai Bírósághoz fordul majd. "Az lesz mindig, amit a választópolgárok akarnak, állunk minden vita elé. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez nem politikai, hanem súlyos gazdasági kérdés" - válaszolta egy esetleges népszavazásról feltett kérdésre Lázár.

Szerző

Bizonytalan a gazdaságra gyakorolt "Trump-hatás"

Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:20
A tőzsdék Trump ígéretei mellett a makrogazdasági környezetre és a kamatokra is fi gyelnek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OL
Dübörögnek, a világ börzéi - köztük a Budapesti Értéktőzsde is - azóta, hogy Donald Trumpot tavaly novemberben az Egyesült Államok elnökévé választották. A befektetők bizalma mit sem változott idén januári beiktatása óta. Noha még semmi lényegeset nem tudunk a milliárdos ingatlanmágnás tényleges gazdasági elképzeléseiről, a piacok - még ha visszafogottan is - optimistának tűnnek.

Gazdasági elképzeléseiről - a hangzatos szavak ellenére - nem sokat árult el eddig Donald Trump. Az idén januárban hivatalba lépett új amerikai elnök számára kedvező hátteret teremthet, hogy a munkaügyi minisztérium legfrissebb adatai jogos optimizmusra adhatnak okot. Az elmúlt időszakban - a szezonálisan kiigazított adatok szerint - a munkanélküli segélykérelmek száma 19 ezerrel 223 ezerre csökkent. Ez a legalacsonyabb szám 1973. március 31. óta. Már több, mint 100. egymást követő hetet (vagyis két esztendőt), tudhatnak az amerikaiak maguk mögött, amikor 300 ezer alatt maradt ez a szám. Ilyen hosszú egybefüggő időszakra 1970 óta nem volt példa. Úgy tűnik ezek az amerikai makrogazdasági adatok többet nyomnak a latban, mint az amerikai elnök antiglobalista magatartása, amely mit sem ártott a befektetők töretlenül optimizmusának.

A világ részvénypiacain rekordokat döntögetnek a részvények, és ebből nem marad ki a pesti parkett sem. Ennek oka - elemezte a szokatlan helyzetet, a Népszava érdeklődésére Kovács Mátyás, a K&H Bank szenior portfoliómenedzsere -, hogy napjainkban nemigen talál másutt befektetési lehetőséget a tőke, mint a részvénypiacokon. Jelenleg mind az Egyesült Államokban, mind Európában optimisták a tőketulajdonosok, ezért bátran fektetnek a tőzsdei papírokba, ami akár az egekig is felhajtja az árfolyamokat. Ugyancsak a bizakodást tükrözi, hogy az arany árfolyama több mint 50 százalékot visszatornázott a júliustól decemberig elszenvedett esésből. A március nemcsak a tavaszt, de az amerikai, szövetségi jegybank szerepét betöltő FED kamatemelését is meghozhatja - mondta Kovács Mátyás. Az amerikai dollár mostani 0,50-0,75 százalékos irányadó kamata 0,75-1 százalékosra változhat március 15-én. (Idén összesen 3-4, hasonló léptékű kamatemelésre van kilátás.) A szigorodó kamatkörnyezet is a részvénybefektetéseknek kedvez - mondta Kovács Mátyás.

A kamatemelés első ránézésre rossz üzenet a részvénypiacoknak, mivel a magasabb hitelkamatokon keresztül hosszú távon csökkenti a vállalati profitokat. Mivel azonban az esetleges márciusi szigorítás most a gazdaság javuló helyzetének következményeként értelmezhető, a bejelentés rövid távon pozitív részvénypiaci reakciót válthat ki, miközben a kötvénypiacokat – beleértve hazai kötvényeket is – negatívan érintheti - vélekedett Kovács Mátyás.

A Fehér Ház egyébként az autóiparral kötött megállapodáson alapuló szabályozások visszavonására készül. A lépés rövid távon ugyan kedvezhet az amerikai autóiparnak, hosszabb távon azonban versenyhátrányt okozhat az európai és ázsiai riválisokkal szemben - vélik az amerikai elemzők. (Még Barack Obama elnök 2009-ben állapodott meg az autógyártókkal az egységes nemzeti üzemanyag-hatékonysági kritériumokról.)

Ami Magyarországot illeti, Kovács Mátyás szerint sok függ attól, hogy mi is valósul meg Donald Trump importkorlátozó terveiből, s erre milyen válaszlépések történnek. Az első kézzel fogható jele az amerikai gazdaságpolitika módosulásának - egyenlőre még az elnök terveitől függetlenül -, az lesz, hogy ismét 300 forintot érhet majd egy amerikai dollár, erre néhány hónapon belül számítani lehet. (Tegnap 294 forint körül járt a kurzus.) Az inkább a magyar adópolitikának érvet adó terv Donald Trump részéről, hogy egymáshoz illeszkedik az washingtoni és a budapesti vezetés adócsökkentési politikája is - írta a Fox News. A Trump-adminisztrációhoz hasonlóan ugyanis az Orbán-kormány is mérsékli a vállalati adókat.

A tengerentúli piacból egyre nagyobb szeletett kihasító Richter bevételeinek 4-5 százalékát adják az amerikai eladások, ami a következő években egy gyógyszerük felfutásával jelentősen emelkedhet. A cég az amerikai egészségügyi rendszer változásaival kapcsolatban egyelőre nem lát pozícióját fenyegető fejleményeket.

Szerző

Csányi Sándorék legyőzték a GVH-t

Publikálás dátuma
2017.03.09. 19:58
FOTÓ: Népszava
A Fővárosi Törvényszék  hatályon kívül helyezte az OTP Bankra 281 millió forint bírság kiszabását megállapító, 2009. szeptember 24-én kelt GVH határozatot az úgynevezett bankközi jutalék (Multilateral Interchange Fee - MIF) ügyben, megváltoztatva ezzel az azt helyben hagyó elsőfokú bírósági ítéletet, egyben a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) új eljárás lefolytatására kötelezte március 9-én tartott, másodfokú, pert lezáró tárgyalásán kihirdetett ítéletében - tette közzé a bank csütörtökön, a BÉT honlapján.

Az OTP Bank a közlemény szerint megkezdte az ítélet részletes elemzését. A GVH közölte: csütörtökön kapták kézhez írásban a Fővárosi Törvényszék ítéletét, tanulmányozzák a bíróság döntését.  

A GVH 2009 szeptemberében több mint 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a magyarországi bankkártyapiac két szereplőjére, a Visára és a Mastercardra, illetve számos hazai pénzintézetre kartellezés miatt. A pénzintézetek a versenyhatóság szerint egységesen és közösen rögzítették a két kártyatársaság jutalékát, amivel torzult a kártyatársaságok és a bankok közötti verseny is. 

A pénzintézetek összesen 968 millió forintos bírságot kaptak, a versenyhatóság az OTP Bankot 281 millió, a Budapest Bankot 188 millió, az MKB Bankot 84 millió, a K&H Bankot 127 millió, a CIB Bankot 91 millió, az Erste Bankot 107 millió, az ING magyarországi fióktelepét 90 millió forint megfizetésére kötelezte. A két magyarországi kártyatársaság, a Visa és a Mastercard egyenként 477 millió forintos büntetést kapott. 

A versenyjogi büntetésben részesített bankok még 1996-ban állapították meg az egységes bankközi jutalék mértékét, ami nem biztosított esélyt arra, hogy a Visa és a Mastercard közötti verseny éreztesse hatását. A pénzintézetek ugyanis közvetetten befolyásolták a kereskedői díj - vagyis a kereskedő által a kártyás fizetést elfogadó banknak fizetett jutalék - szintjét, ami eredetileg a bankok közötti verseny egyik legfontosabb tényezőjének kellett volna lennie.

A versenyhatóság a 2004-2007 közötti időszakban befolyt bankközi jutalékot vette a bírság alapjául, míg jelentős enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vontak maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kell, és az eljárás során együttműködő magatartást tanúsítottak. További enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás egyes elemeiről a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a GVH is tudomást szerzett, illetve az Európai Bizottság még nem sújtott bírsággal részben hasonló megoldásokat.

Szerző
Témák
GVH OTP Mozaik Mozaik