csere;"Otthon melege";gázkészülékek;

- Elavult gázkészülékek cseréjét támogatják

Az egyedi gázellátású lakások tulajdonosai június 6. reggel 8 órától adhatnak be pályázatot a futeskorszerusites2017.nfsi.hu oldalon vissza nem térítendő fűtésfelújítási támogatásra – jelentette be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint közszolgáltatásokért felelős államtitkára.

Az Otthon Melege Program (OMP) új fordulójában leginkább korszerűtlen egyedi gázfűtőrendszerek cseréjét segítenék. Ebbe a saját kémény felújítása is beletartozhat. A kiírás fő célcsoportját értelemszerűen a családi házak képezik, de egyedi fűtésű társasházi lakások tulajdonosai is jelentkezhetnek. A támogatás felső határa a beruházás 40 százaléka, lakásonként 700 ezer forint. Ezúttal bevezettek egy, a felújítással elérhető energiamegtakarításra vetített támogatási plafont is. A teljes keret 3,5 milliárd forint. Ebből – az államtitkár szavai szerint – mintegy hétezer nyertes pályázatra számítanak. (Ez alapján egy lakásra átlag félmillió forint jut.) Az államtitkár szerint a fennmaradó 60 százalék túlnyomó többségére – a teljes beruházás 50 százalékára – kamatmentes, hosszú lejáratú hitel (saját szavaikkal „visszatérítendő támogatás”) is felvehető az állami Magyar Fejlesztési Banktól. Ennek forrása az uniós pénzt osztó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a Ginop. Így a beruházáshoz voltaképp csak 10 százalék kell legyen kéznél. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez a rendszer is utólagos elszámolású, vagyis a kivitelezőknek minden esetben saját zsebből kell fizetniük, és az állam csak a pályázati nyertesek elfogadott számláit téríti meg.) Kérdésünkre az államtitkár leszögezte, ezúttal országosan egyszerre kell jelentkezni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy gondnokon keresztül a kiskorú vagy cselekvőképtelen személyek tulajdonában lévő ingatlanok is bevonhatóak a pályázati rendszerbe. A kiírás ugyanakkor világossá teszi: kizárólag radiátor- vagy kéményfelújítást illetve csak a járulékos szolgáltatások költségeit nem fogadják be. Fa vagy más biomassza-alapú kazánok se válthatóak le ebből gázosra, mivel az valószínűleg több szén-dioxidot termel.

Kérdésekre Szabó Zsolt mind a megújulóenergiás tervekre, mind az úgynevezett gyűjtőkéményre kötött, szintén elavult gázkészülékek cseréjére a Ginopot, vagyis a kamatmentes hitelt ajánlotta. Ez lakásonként 7-10 millióra is rúghat.

Szakértők szerint a roham a korábbi évek tapasztalatai, illetve a biztosított viszonylag hosszú felkészülési idő alapján ismét borítékolható. A keret várhatóan pár perc alatt ismét kimerül, de a kiírás szerint ezúttal biztosítanak legalább 24 órát a jelentkezésre. Mindemellett valamennyi hazai térség külön keretből gazdálkodhat, amit a lakásszám arányában húztak meg.

A pályázatokról a beadástól számított 150 napon belül – vagyis november elejéig - kell döntést hozniuk.

Szabó Zsolt ígérete szerint az OMP keretében hamarosan ismét várható hűtő-fagyasztó, illetve mosógépcserepályázat is. Ennek tervezett kerete 700-800 millió forint. (Az államtitkár korábban ötmilliárd forintos tervezett keretről számolt be, aminél a két érték összege több mint félmilliárddal kevesebb.) Kérdésünkre rögzítette, hogy az OMP-t kizárólag az ország szén-dioxid-kvótáinak eladásából származó bevételekből állják.

Korábban a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. többször jelezte: bár minden energiahatékonyság-növelő támogatás üdvözlendő, az összes felújításra szoruló hazai lakás korszerűsítéséhez nagyságrendekkel több forrásra lenne szükség; ráadásul a kormány megvonta lakosságtól az uniós forrású, közel százmilliárdra rúgó vissza nem térítendő támogatási keretet.

Reménykedünk az orosz gázban
Az EU energiareform címszóval állami hatásköröket vonna magához, ami veszélyes irány: Magyarország nyitott az együttműködés, az energiahálózatok összekötése irányába, de hatásköröket nem kíván átadni – közölte tegnap a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli Hungarian Energy Investors Forum 2017 című konferenciáján Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár. Annak kapcsán, hogy 2019-től a kontinens leginkább már az Észak-Németországban partot érő Északi Áramlat gázvezetéken kapná az orosz gázt, úgy fogalmazott: ez egy mozgó célpont, de vannak ígéreteik Magyarország ellátásbiztonságának fennmaradására. Csiba Péter, az állami MVM elnök-vezérigazgatója elsősorban a tartalékképzés és az energiatárolás mellett szállt síkra, példaként felhozva, hogy január elején több nagy hazai erőmű – így a szénalapú Mátrai és a gázalapú Dunamenti – blokkjainak kiesése és a behozatali lehetőségek szűkülése miatt az ilyen helyzetekre, viszonylag „drágán” tartott, olajtüzelésű erőműveiket is be kellett indítaniuk a zavartalan ellátás érdekében. Fasimon Sándor, a Mol magyarországi ügyvezetője az olajcég alkalmazkodóképességének fejlesztését hangsúlyozta. Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke vázolta: míg a központilag meghatározott lakossági áramárak az utóbbi évek során nem változtak, az ezen kívüli, úgynevezett szabad piacon csökkentek.



Ha a Paks 2 szerződésről bebizonyosodna, hogy nem számít nemzetközi megállapodásnak, országos népszavazás is dönthetne róla. Erre azonban kevés az esély. A paksi bővítés szerződésének hatályon kívül helyezése elháríthatná ezt az akadályt.