Megnevelni

Most már eltakarodnak ... - kiáltottam fel, miután a kormánylap címoldalán is felbukkant az Origo előző napi lejárató sztorija a Momentum Mozgalom egyik aktivistájáról. A Juhász Pétert, Vonát vagy Spédert ért, „fele sem igaz” típusú támadások után az embernek már elég magasan van az ingerküszöbe, de amit a momentumos srác és családja kapott a Fidesz-pórázon tartott sajtótól, az nálam megint kiverte a biztosítékot. Különösen, hogy az egyetemista fiú szülei régi barátaim.

De vajon mit lehet tenni az olyan szemenszedett igazságokkal szemben, minthogy „a 22 éves, dúsgazdag, Oxfordban tanuló H. korábban egy internetes honlapot indított volna a diákok online tanulását segítendő, azonban a vállalkozásból nem lett semmi”. Dúsgazdag úgy lett, hogy a XIII. kerületi utcában, ahol lakik, magasak az ingatlanárak. Ám ez semmi, hiszen a srác két Soros Györgyhöz köthető szervezetnek is dolgozott már, segédkutató volt az általa alapította Közép-európai Egyetemen (CEU) és Berlinben a Global Public Policy Institute-nál (GPPI) volt szakmai gyakorlaton. A GPPI-ről az Origót idézzük: „ez a szervezet is erősen köthető Soroshoz, mivel a vezetője, Wolfgang Reinicke mondta el egy interjúban, hogy a CEU-n is végez kutatásokat. A beszélgetésben élesen bírálta egyébként Orbán Viktor miniszterelnököt.” S mivel a fiúk bűneinek eredetét az apáknál kell keresni, így a momentumos H. családja is sorra kerül: mindketten az MTA kutatói, ráadásul – közösségi oldala szerint – az apa „kedvence a 444”.

Előttünk áll tehát az új SZDSZ tipikus képviselője: magasan kvalifikált értelmiségi szülők, újlipótvárosi lakás, Soroshoz köthető és/vagy külföldi egyetem, intézmény képzésein/programjain való részvétel, utólag megbukott startup-cég alapítás - a sor tetszőlegesen folytatható. Egy kormánypárti olvasó ebből már tudja, kivel is áll szemben: magával a patás ördöggel. Akár az is elhitethető, hogy H. szervezte a baráti NATO-ország nagykövetségéről kiinduló, az Orbán-kormányt megdönteni szándékozó, s ehhez a jegybankot is felhasználó puccsot. (Egy következő cikkben pedig megemlítik, szüleinek népszavás barátai vannak.)

Most már tényleg eltakarodnak ... – ismételtem meg, amikor az egész sztori végigfutott a gyűlölet-félórákra szakosodott médialáncolaton. De már annyiszor megírtuk, eredmény semmi, és mindig van lejjebb – morogtam. Próbáljuk ki, hogy megdicsérjük őket, hátha ez sikeresebb lesz – javasolta bölcs kollégám.

Íme. Végre a kormánypárti sajtó is felismerte, hogy a Fidesz, illetve Orbán uralmára a legnagyobb fenyegetést a fideszes generáció saját gyermekei jelentik. Megfelelő családi és anyagi háttérrel rendelkeznek ahhoz, hogy több nyelv ismeretének birtokában eljussanak külföldi egyetemekre/kurzusokra, nem áll távol tőlük a cégalapítás, de ennek ellenére, vagy épp ezért akár aktív közéleti szerepvállalásra is hajlandóak. Tanulmányaiknak, nyugati tapasztalataiknak köszönhetően eltátott szájjal bámulják szüleik unortodox kormányzati ámokfutását, s nem értik a számukra természetes liberalizmussal szembeni kérlelhetetlen gyűlöletet. A szélsőjobbos ideológia meg sem érinti őket, urbánus neveltetésükből következően fontosnak tartják a művészetek, a kultúra, a sajtó függetlenségét. Nem a kormánypropagandából tájékozódnak, stb.

Ha ezek a tízen- és huszonéves fiatalok pártot alapítanak, márpedig úgy tűnik, ezt teszik, akár a miniszterelnök úr több kormányzati ciklusra vonatkozó álmait is meghiúsíthatják. Nem kellene ezeket a gyerekeket megnevelni? Vagy legalább egy kicsit lejáratni? Ugye, Ráhelnek nincsenek momentumos barátai?