Bizonyos körökben mostanában egyre kevésbé divat a források ellenőrzése. A kormányzati retorikát mind magasabb szinten elsajátító Origo hírportál az utóbbi héten folyamatosan igyekezett "leleplezni" az Eötvös Károly Intézet (EKINT) pénzügyeit, a Civil Összefogás Fórum (CÖF-CÖKA) pedig lendületből „vállalhatatlannak” minősítette az intézetet. Az ellenzék köztársasági elnökjelöltje, Majtényi László által vezetett EKINT pénteki közleményében tételesen cáfolta az Origo és a CÖF vádaskodásait.
Ceglédi Zoltán
Az EKINT közhasznúsági jelentéseiben, a törvényi előírásoknak megfelelően, minden évben közzéteszi, milyen támogatásokkal járul hozzá egy-egy alapítvány vagy szervezet – köztük az Open Society Institute – az intézet működéséhez vagy egyes projektekhez. Az Origo újságíróit az intézet szerint valószínűleg az "zavarhatta meg", hogy léteznek olyan projektek, amelyek több évig tartanak. Ez esetben a több évre szánt keretösszeg és a tárgyévben folyósított – azaz az intézethez valóban eljuttatott – összeg is olvasható a jelentésekben, sőt, rögtön nem is egyben, hanem az évek számától függően több jelentésben is. Ezeket a számokat az Origo lelkesen összeadta, tehát bizonyos összegeket többször is beszámított a végeredménybe, pedig józan ésszel könnyen belátható, hogy ez összeadási hiba.
Az EKINT nemhogy nem titkolta, de mindig is büszkén vállalta, hogy 2003-ban a Soros Alapítvány hozta létre, és támogatói között szerepel többek között az Open Society Institute is – fogalmazott az intézet, hozzátéve: nem túl meglepő fordulat az sem, hogy a liberális jogállami értékek érvényesüléséért dolgozó intézetet egy liberális értékeket képviselő alapítvány támogat, és abban is nehéz lenne kivetnivalót találni, ha ezt a jelenleginél nagyobb összeggel tenné.
A Civil Összefogás Fórum a március 9-én tartott sajtótájékoztatóján fejtette ki „aggályait” az Eötvös Károly Intézet átláthatóságával kapcsolatban. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője az euobserver.com adataira hivatkozva azt állította, hogy az EKINT az „egyik legátláthatatlanabb szervezet Európában”, így a „vállalhatatlan” jelzővel illette az intézetet. Hogy jogászként mi vállalható és vállalhatatlan, arról a vélemények megoszlanak, annyi azonban bizonyos, hogy a szakmaiság az értesülések forrásainak naprakész megválasztásánál kezdődik – vélekedett a szervezet. A szóvivő megjegyzése a Transparify 2015-ben publikált jelentésére utalt, amelynek kapcsán kiderült, hogy a szervezet a Google Translate segítségével mérte fel az EKINT magyar nyelvű honlapját, és nem vette figyelembe az EKINT évekre visszamenően közzétett közhasznúsági jelentéseit. A hibát a Transparify korrigálta, aktuális adatai szerint az EKINT átláthatóságát a legmagasabb, ötcsillagos minősítéssel jutalmazta. Mellesleg, az ötcsillagos-klubban Magyarországot egyedül az Eötvös Károly Intézet képviseli.
Nemcsak az Origo, vagy épp a CÖF pörög maximális fordulatszámon, ha lejárató, dezinformációkat kell terjeszteni, a Magyar Idők tegnapi cikkében például Majtényi „tévedésére” hívta fel a figyelmet. Szintén az Origón jelent meg a minap a Momentumról egy lejárató anyag, de emlékezhetünk a Vona Gábor Jobbik-elnök, a Hadházy Ákos LPM-társelnök vagy épp Juhász Péter, az Együtt mostani enöke elleni karaktergyilkossági kísérletekre is.
„A Fidesz és a kormány által vezérelt sajtó negatív lejárató kampányai alapvetően nem a fideszes szavazótábor bővítését célozzák, nem a bizonytalanokat akarják meggyőzni arról, hogy a Fideszre szavazzanak. Sokkal inkább szeretnék egyben tartani a saját tábort, ehhez pedig ilyen megerősítések szükségesek” – vélekedett lapunknak Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint a lejárató cikkek és a mocskolódások másfelől figyelmeztetések a politikába belépő, vagy az ellenzéki oldalon mozgó szereplőknek. „A kabinet a lejáratásokkal az egykor heterogén összetételű és a mainál nagyobb Fidesz-tábor maradékához szól, mivel ezzel a maradékkal is lehet választást nyerni az ellenzék aktuális helyzete miatt” – mutatott rá a szakértő, hozzátéve: a 2018-as választási kampányban a mostaninál is durvább dolgokat fogunk látni. A Fidesz és Orbán Viktor meggyőződése mindig az volt, hogy a választás a fontos, előtte bármit meg lehet tenni. A kormányfő egy 2006-os beszédében úgy fogalmazott: „(..) majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” A szakértő szerint ez a hozzáállás azóta sem változott.
Kérdésünkre, milyen hatása lehet a dezinformációknak és a mocskolódásoknak egy mérsékelt fideszes szavazó esetében Ceglédi úgy fogalmazott: nem sok, hiszen „egy kormánypárti szavazó helytelenítheti ugyan, amit a Fidesz tesz vagy mond, ugyanakkor más szempontok alapján mégis Orbán pártjára szavaz, a jelenlegi kínálatból még mindig ezt a pártot érzi magához a legközelebb”.
Szentpéteri Nagy Richard szerint a lejáratások fontos aspektusa, hogy a kabinet mit ér el a célzott személynél. „Meg lehet félemlíteni annyira az illetőt, hogy elbizonytalanodjék. És ráadásul nem csak ő, hanem további személyek, akik esetleg politikai pályára lépnének” – hangsúlyozta a politológus, aki szerint „embernek kell lennie a talpán az illetőnek, hogy ezt bírja”. Majtényit nem félti a szakértő, hiszen „csak” a tisztességét tudná elveszíteni, viszont Szentpéteri Nagy szerint nincs az a normális ember, aki megkérdőjelezi ezt a tulajdonságát. Viszont vannak Majtényinél gyengébb emberek is, akik sokkal többet veszíthetnek és egyébként is: „ki az, aki vállalja a lejáratást, hazaárulózást és kiteszi magát annak, hogy esetleg este, amikor megy haza, leütik.” A politológus szerint a kabinet addig csinálja a lejáratást, ameddig hatásos, de ha nem hatásos, csinálják még tovább. „Része a rendszernek, hogy azt sem tudjuk kire van megadva a kilövési engedély. Maga Orbán dönti el, hogy ez hogy megy”.
