Veress Jenő;

állampolgárság;Ramil Safarov;Ghaith Pharaon;

2017-03-11 06:05:00

Körözött gyilkos is lehet állampolgár?

Iparszerűen nyújt segítő kezet gyilkosoknak, körözött bűnözőknek, pénzmosóknak, terrorizmust pártolóknak a magyar kormány? Az elmúlt évek tényei alapján az igen választ lehetne célszerű megjelölni. Már Lázár János kancelláriaminiszter is beismerte: külföldi csalók tízezrei áramolhattak az amúgy migránsellenes Magyarországra az elmúlt években.

Évek óta téma a sajtóban, hogy amióta egyszerűsített eljárásban megszerezhető a magyar állampolgárság, ezrével vagy inkább tízezrével jutnak hozzá csalók a határon túlról. Az Index tényfeltáró cikkekben mutatta be, mennyire pörög ez az üzletág Ukrajnában.

Az MSZP-s Mesterházy Attila írásbeli kérdésben fordult a hírszerzést is felügyelő Lázár Jánoshoz, tudja-e a titkosszolgálat, hogy más országokban pénzért árulják a magyar állampolgárságot. A miniszter válaszában azt írja, hogy a sajtóban részigazságok jelennek meg a témában, de hozzáteszi: „nem megkerülve a kérdését tájékoztatom, hogy a Kormánynak valóban van tudomása a arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal”.

A hvg.hu minapi cikke szerint halmozta az állampolgárságokat Roman Naiszrov, az ukrán pénzügyi felügyelet vesztegetéssel vádolt volt vezetője: a korrupt főnök ügyét vizsgáló ügyészség szerint Naiszrovnak az ukrán mellett brit és magyar állampolgársága is van.

Magyar szempontból Naiszrov ügyénél is különösebb azonban Olekszandr Sepelev ukrán politikus esete. A férfi Sevcsenko névre kiállított – valódi! - magyar útlevelet birtokolt. Őt az Interpol körözése alapján Magyarországon fogták el német és magyar rendőrök 2013. július 4-én. Sepelev korábban parlamenti képviselő is volt Ukrajnában - gyilkossági kísérletért körözték, de később kiderült: befejezett emberölés is száradhat a lelkén. A magyar hatóságoktól ennek ellenére politikai menedékjogot kért és hivatalos útlevelet kaphatott, méghozzá álnéven.

Sepelevet azzal is gyanúsították, hogy köze volt Szerghy Dyadechko, a Rodovid bank volt részvényese ellen egy Kijev közeli településen elkövetett merénylethez. Ismeretlenek rálőttek az üzletember autójára, a támadásban sofőrje és a bankár is megsérült. A férfit emellett kétrendbeli sikkasztással is gyanúsítják. Állítólag az említett bankból még 2009-ben tüntetett el több mint 220 millió hrivnyát (csaknem 6,6 milliárd forintot), továbbá egy másik üzletemberrel közösen 315,3 millió hrivnya (körülbelül 9,46 milliárd forint) állami támogatást. Sepelev eközben élt Grúziában, illetve Kanadában - utóbbinak állampolgára is -, így politikai menedékjogot sehonnan sem kérhet, mert politikai üldözöttségének nincs bizonyítéka, hiszen önként egyszer már hazatért onnan - értesült lapunk. Magyarországon mégis majdnem sikerült.

A férfi – feleségével együtt - álnéven hiteles magyar okmányokhoz juthatott. Sepelev ügyében - mint a Belügyminisztérium akkor lapunkkal közölte - „menedékjogi kérelem elbírálása van folyamatban, az eljárásra illetékes szervek a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el”.

Köztörvényes bűnök gyanújával üldözöttekkel szemben - különösen, ha Interpol-körözés van hatályban ellenük - egyetlen demokratikus ország sem mérlegeli a politikai menedékjog megadásának kérdését, hanem azonnal elutasítja azt, ilyen kérelmet még csak be sem fogad. Magyarország viszont 2013 júliusában befogadta Sepelevék menedékkérelmét.

„Tudomásom van arról, hogy Sepelevnek Magyarországon komoly korrupciós kapcsolatai voltak. Letartóztatásakor, az első napok kihallgatásai során egyfolytában azt állította, hogy ő egy Sevcsenko nevű magyar állampolgár. Csak az Interpol magyar, ukrán és grúz munkatársainak köszönhetően sikerült lebuktatni, mert Grúzia biometrikus útlevél-adatai - Sepelev ennek az országnak is állampolgára - alapján kimutatták, hogy ő a letartóztatott személy.” Ezt nyilatkozta a Népszavának akkor Sergiy Dyadechko, a merényletkísérlet áldozata. „Több bizonyíték van arra, hogy okmányát, amelyet utóbb elkoboztak, az illetékes magyar hatóságok adták ki, jogilag teljesen alaptalanul, kimondottan Sepelev befolyásos barátai, korrupciós kapcsolatai révén” - mondta lapunknak 2013-ban Dyadechko, aki csodával határos módon úszta meg a gépfegyveres támadást.

Német magánkopók a magyar hatóságok helyett

Magyarország nem vett tudomást arról, hogy Sepelevet/Sevcsenkot köztörvényes bűncselekményekkel körözik és nem is tett semmit elfogása, kiadatása érdekében. Ezért a legjobb német magánnyomozó-irodát fogadta fel Sergiy Dyadechko. A magándetektívek szinte napok alatt felderítették Sepelev tartózkodási helyét, és értesítették a német szövetségi hatóságokat. Ezután a magyar szerveknek már nem volt más lehetőségük, mint, hogy német kollégáikkal közösen – valószínűleg akaratuk ellenére - elfogják a hamis néven régen „magyarként” bujkáló bűnözőt. Azóta a Sepelev/Sevcsenko házaspárt kiadták Ukrajnának, további sorsuk nem ismert.

Nincs itt semmi látnivaló!

A Népszava kérdésre a belügyi tárca akkor úgy nyilatkozott, csak akkor indít büntetőeljárást a hamis névre kiállított magyar útlevelek ügyében, ha bűncselekményre utaló adatokat talál. A nyilvánvaló visszaélés eszerint nem adott okot a vizsgálatra. Az útlevélbiznisznek semmi nem állja útját azóta sem.

Pharaon „professzor”

Ghaith Pharaon szaúdi üzletembert 25 éve óta körözte az FBI és az Interpol. A vádak többek között: csalás, pénzmosás és vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, csempészés, prostitúció és illegális bevándorlás elősegítése. Pharaon 2014 októberében kért és kapott magyar vízumot és azóta ötször járt Magyarországon, Orbán Viktorral is találkozott. Kastélyt, illetve a miniszterelnök közvetlen szomszédságában villát is vásárolt. 2017 januárjában elhunyt. A magyar hatóságok nem tettek semmit elfogása érdekében.

Az azeri baltás megdicsőülése

Ramil Safarov azeri katonatiszt a NATO Partnerség a Békéért program keretében részt vett egy, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2004 elején tartott angol nyelvtanfolyamon. Gurgen Margarjan örmény tiszttel szomszédos szobában volt elszállásolva. Safarov éjszaka baltával lefejezte az alvó Margarjant. A bíróság előtt kijelentette: tettének indítéka az azerbajdzsániak és az örmények közti konfliktusban rejlik. 2004-ben Azerbajdzsán diplomáciai képviseletet hozott létre Budapesten, kizárólag Safarov védelme érdekében. Az Orbán-kormány minden mértékadó jogi vélemény ellenére kiadta a gyilkost. Bár az azeri kormány hivatalos levélben vállalta, hogy a büntetést nem alakítják át, Safarov hazaérkezése után Ilham Alijev elnök azonnal kegyelemben részesítette, nemzeti hős lett.

Szerzs Szargszjan örmény elnök ezután bejelentette, hogy hazája minden diplomáciai és hivatalos kapcsolatot megszakít Magyarországgal.