ÁNTSZ: Nincs kanyarójárvány

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:10
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Hétfőre lesz kanyaró elleni vakcina a gyógyszertárakban és a hétvégére megjelenik a járványügyi hatóság utazási útmutatója. Kanyarós betegből továbbra is „csak” 13 van, Lázár János a miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón 29 megbetegedést említett, beleszámolva a gyanús eseteket is – derült ki az ÁNTSZ pénteki gyors tájékoztatóján.

Péntek délig már 31 kanyaró-gyanús esetet derített fel a járványügyi-figyelőszolgálat, laboratóriumi vizsgálattal azonban eddig ,,csak" 13 embernél bizonyított a betegség – erről Orosz Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa számolt be a sajtónak. A gyanús esetekben a laborvizsgálatok még folyamatban vannak, pár napon belül lehet meg az eredmény.

A szakember szerint, akik kaptak védőoltást, az egyértelmű diagnózis nem egyszerű, ezekben az esetekben gyakran szükség van egy második vérmintára is. Orosz Beatrix hangsúlyozta: nincs a lakosságot közvetlenül fenyegető járványveszély, behurcolt esetek vannak. Közölte azt is, hogy azonosították a makói járványt kirobbantó férfit, aki egy 39 éves román állampolgár. Tőle utólag vett vérminta igazolta a kanyarót, mint kiderült, nem volt oltva a betegség ellen. Makón az utolsó megbetegedést február 27-én jelentették, azóta új fertőzés nem történt.

A kórházi járvány megfékezésére tett intézkedések hatékonyak voltak. Jó döntésnek bizonyult a teljes kórházi zárlat, ezzel párhuzamosan megkezdték az egészségügyi dolgozók és az ápoltak oltását: 800 adag kanyaró elleni vakcinát és négy gamma-globulin injekciót adtak be. (Ez utóbbira azoknak van szükségük, akik nem kaphatnak valamilyen okból kanyaró elleni oltást.) Oroszi Beatrix elmondta: a megbetegedett egészségügyi dolgozóból hétnek volt oltása, ők azért kaphatták meg a betegséget, mert az oltás után valószínűleg nem alakult ki a szervezetükben a teljes védettség, ez az esetek 1,2 százalékában fordul elő.

Az OEK főigazgatója közölte: országosan megerősítették a kanyarófigyelő szolgálatot, és az országos tisztifőorvos körlevélben tájékoztatta az egészségügyi intézményeket az ilyenkor szükséges intézkedések megtételére. Tizenegy megyéből érkezett kanyaró-gyanús vérminta, hozzátette: ezek azonban elszórt esetek, megyénként egy-két esetről van szó. Sem Debrecenben, sem Hódmezővásárhelyen még nem igazolódott be a kanyaró, így ott nem kellett kórházi zárlatot elrendelni. Mint mondta, Csongrád megyében a makói járásban és a szegedi klinikán van megerősített kanyarós eset, kórházi zárlatot az ÁNTSZ azonban csak Makón rendelt el. (A szegedi klinikára Makóról vitték át a beteget, s mire kiderült, hogy kanyarós egy dolgozót már megbetegített.)

Hozzátette: Magyarországon kívül nyolc európai országában alakult ki kisebb-nagyobb kanyarójárvány. Ezért az ÁNTSZ nem javasolja az utazást azoknak, akik 1969 előtt születettek és nem estek át a kanyarón, azon várandósok, aki nem rendelkeznek két oltással, és a 15 hónaposnál fiatalabb kisgyerekek, akiknél nincs idő a védőoltás beadására. Oltani lehet 15 hónapos kor előtt is, de ha 9 és 15 hónapos kora között valakit immunizáltak, a vakcina beadását 15 hónapos korban is meg kell ismételni. Fontos tudni azt is, ha valaki meg is kapja az oltást, az védettséget csak két hét után ad.

Mint mondta: ugyan Magyarországon nincs kanyarójárvány, azonban aki 1969 előtt született és nem esett át a betegségen, vagy 1969-1988 között született és csak egy oltást kapott, kérheti háziorvosától az oltást. (A háziorvostól kapott recept ellenében patikában kiváltható a vakcina, azt a háziorvos adja be.)

Lapunk kérdésére, hogy pontosan mikor és hol lesz kapható a vakcina, mert korábban a lapunk által megkérdezett patikákban nem volt és a nagykereskedők sem tudták megmondani mikor tudnak szállítani, a főigazgató azt válaszolta: hétfőtől bármely patikában kapható a kanyaró elleni oltás. Arra kérte a patikusokat, hogy csak annyit rendeljenek, amennyire szükség van, ne halmozzanak készleteket. Hozzátette: a patikában receptre kiváltott oltóanyagot a háziorvos adja be, de lehet kérni a vakcinát a hivatalos nemzetközi oltópontokon is.

A Népszava azt is megkérdezte, hogy miért mondott Lázár János miniszter, az eheti kormányinfón 29 beteget, ha csak 13 van. Oroszi Beatrix azt mondta: „A miniszter úr helyesen mondta a számot, annyi kiegészítéssel, hogy ő egybeszámolta a gyanús és a kanyarós esetek. A kettő pedig nem ugyanaz. Akinek betegségre utaló jelei vannak, az a gyanús eset, a kanyaró az, amikor azt már laborvizsgálat is megerősíti.”

Szerző
Frissítve: 2017.03.11. 06:43

Menekült gyerek magyar családot keres

Hiába a gyűlöletbeszéd, az ellenségképgyártás, a folyamatos „migránsozás”: a valódi, hús-vér emberekből nem sikerült kiölni a jó szándékot, az együttérzést: erre utal legalábbis az, hogy már az első napokon több százan jelentkeztek az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa felhívására, amelyben befogadó szülőket kerestek menekült gyerekek mellé.

- Olvastuk a férjemmel, hogy olyan szülőkre lenne szükség, akik átmenetileg befogadnának menekült gyerekeket. Két nagyfiúnk már külföldön él és dolgozik, a lányunk tizennyolc éves, hamarosan ő is kirepül. A fiúk szobája üres, de nem csak ez a „technikai körülmény” adta az ötletet, hogy jelentkezzünk az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa felhívására. Nálunk elvi kérdés volt, hogy segítsünk azokon, akiket ez a kormány üldöz, ellenségnek állít be, és gyűlöletbeszéd tárgyává tesz – ezt mondja az a középkorú, budapesti tanárnő, aki szívesen fogadna otthonukba menekült gyereket. Korábban több évet dolgoztak külföldön, így a család minden tagja jól beszél angolul, ami közvetítő nyelv lehet akár egy szír, afgán vagy más nemzetiségű kisgyerek és köztük. Velük él a nagymama is, ami szintén biztosíthatja a nyugodt körülményeket akkor is, amikor a szülőknek esetleg más elfoglaltságuk van.

Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa a hét elején tette közzé felhívását arról, hogy befogadószülőket keresnek menekült gyermekek mellé. - A gyerekkorú menekültek és kiemelten a kísérő nélküli kiskorú menekültek különösen sérülékenyek. Minden támogatást meg kell kapniuk ahhoz, hogy a vándorlásból adódó veszélyeztetettségük csökkenjen. Ők azok, akik potenciális áldozatai lehetnek az emberkereskedelemnek, prostitúciónak, szervkereskedelemnek – írták felhívásukban.

Talán maguk is meglepődtek, milyen elsöprő érdeklődést váltott ki a felhívásuk.

- Amikor telefonáltam a hirdetésre, az ügyintéző hölgy azt mondta, legalább az ötszázadik ilyen jellegű hívást intézte aznap, égnek a vonalak, mindenki menekült gyerekeket akar befogadni. Ez megmelengette a szívemet, mert azt üzente: nem veszett ki az emberekből az együttérzés, nem hagyják magukat negatív indulatok keltette propagandával megtéveszteni – mondta az elsők között jelentkező budapesti tanárnő.

Megkérdeztük az alapítványt, hétfői felhívásuk óta hányan érdeklődtek, illetve hogy inkább a fővárosiakat mozgatja meg ez a lehetőség, vagy vidéken élő családok is nyitottak a befogadásra. Az alapítvány sajtóreferense azt válaszolta: még nagyon az elején tartanak a toborzásnak, kollégái egyelőre gyűjtik a jelentkezéseket, s az állásajánlatokra eddig beérkezett pályázatokat, önéletrajzokat.

Az alapítvány honlapjáról az is kiderül, hogy az elsöprő számú érdeklődés miatt menekült-programjukról, s az ehhez kapcsolódó befogadó-szülői feltételekről hamarosan részletes tájékoztatót tartanak, s itt minden felmerülő kérdésre itt válaszolnak, mert telefonon már nem bírják a rohamot.

Több mint szülői feladat
Nemcsak angolul vagy franciául kellene jól beszélnie, de egyfajta mentális szakemberként is helyt kellene állnia annak, aki menekült gyereket fogad a családjába – vélekedett Majoros Márta szociálpszichológus, aki több évtizede foglalkozik hátrányos helyzetű fiatalokkal, s járatos a gyermekvédelemben. Szavai szerint egy egy hányattatott sorsú szír vagy iraki gyerek „élettörténetét” nem lehet pusztán antropológiai vizsgálattal megállapítani, az ugyanis legfeljebb a valós korát igazolja, de azt nem, hogy milyen traumákon ment át. A kamaszkorúaknál feltételezhető, hogy nem akarnak Magyarországon maradni, tovább akarnak menni, s csak arra a telefonhívásra várnak, amelyik útbaigazítja őket, s megadja a találkozó helyét, idejét – a befogadó szülőnek tehát azzal is számolnia kell, hogy a gyerek iskolába menet vagy jövet egyszerűen lelép.

Szerző

Nácivonulások - Dolgozik a belügy a betiltásukon

A Belügyminisztérium megtette javaslatait – szűkszavúan reagált a tárca arra a kérdésünkre, milyen módon akarja megakadályozni a neonáci rendezvények megtartását.

Az úgynevezett becsület napján a szélsőjobboldal legszéléhez tartozó csoportok szerveztek demonstrációt Budapesten. A rendezvényen a a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg ellen harcoló nyilasokról és nácikról is hősökként emlékeztek meg.

Néhány nappal később, Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének találkozója után, Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője azt mondta: a „felek megállapodtak abban, hogy – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”.

Havasi Bertalan szavai rögtön pontosításra szorulnak. A „korábbi évek gyakorlatára” ugyanis nem az volt a jellemző, hogy a Belügyminisztérium megakadályozta a „becsület napját”. Előfordult, hogy a rendőrség bírósági jóváhagyással valóban betiltotta a rendezvényt, másik évben viszont a bíróság felülírta a rendőrségi tiltást. Megint máskor a hungarista, neonáci és hasonló szélsőjobboldali szervezetek csak külső területen kapták meg a rendőrségi hozzájárulást, de tavaly például rendőri biztosítással a budai Várban gyűltek össze.

Bár a neonáci, fajvédő rendezvények érthető felháborodást keltenek a társadalomban, a törvények értelmében nem lenne mód a betiltásukra. Más az erkölcs, más a jog – ezt Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa mondta a Népszavának a „becsület napja” után. Másrészt: a párizsi békeszerződések szerint Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek. Ezzel azonban már nem a rendőrségnek, hanem az ügyészégnek lenne dolga.

Orbán és Heisler találkozója óta több mint három hét telt el. Pintér Sándor minisztériumát egyebek mellett arról kérdeztük, történt-e valamilyen konkrét lépés az ügyben, milyen törvényes megoldást látnak (ha látnak ilyet egyáltalán) a neonáci rendezvények megakadályozására.

Rövid választ kaptunk. Havasi Bertalan nyilatkozatához képest a tárca nem akart „további információkkal szolgálni”. Annyi azért legalább kiderült, hogy a belügynek vannak ötletei. A minisztérium közölte lapunkkal, hogy a „tárca megtette vonatkozó javaslatait”, amellyel kapcsolatban azonban „egyelőre szintén nem ad tájékoztatást”.

Sneider: csak a Betyársereg igaz
Két fia valóban a Betyársereg tagja, minden más hazugság – kérdésünkre így minősítette Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke a Ripost.hu cikkét. A kormánypárti bulvárportál szerint a politikus fiai támadóan, fizikai erőszakot alkalmazva, csoportosan, a rasszista megfélemlítés büntetőjogi tényállását is kimerítve léptek fel Heves megyei falvakban cigány családokkal szemben. Ez a cselekmény akár nyolcévi börtönnel is büntethető. Ráadásul a portál azt állította, hogy fiai érdekében Sneider Tamás befolyásolni próbálta a büntetőeljárást. A hírt több orgánum átvette, az MTI is szemlézte.
A jobbikos politikus lapunknak azt mondta, hogy „nagyon komoly következményei lesznek a rágalmaknak”, amelyeket a kormányközeli média terjeszt: őt például hivatali visszaéléssel vádolták meg. Pedig a kérdéses ügyről sokáig még csak tudomása sem volt, fiai annyira jelentéktelennek tartották az esetet, hogy említést sem tettek róla. Sneider elmondása szerint az egyik Heves megyei faluban egy cigány család tagjai ordibálni kezdtek a fiaival, akik autón utaztak át a településen. A jobbikos képviselő egyéb részleteket nem tud: a lényeg az, hogy fizikai erőszak nem történt, az egri ügyészség pedig „bűncselekmény hiányában” megszüntette az eljárást, 24 éves fia dolgozik, a 22 éves még egyetemista.
„Tudomásom szerint mindketten tagjai a Betyárseregnek, de a munka és a tanulás annyira leköti őket, hogy nincs idejük ilyesmivel foglalkozni” – mondta Sneider Tamás. A Ripost cikke szerint a kilencvenes évek elején Sneidert hasonló ügyben nyolchavi börtönre ítélték. Sneider Tamás (aki akkoriban Roy becenéven az egri bőrfejűek egyik vezetője volt) valójában felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

 

Szerző