Kiszámolták: eddig kell a napon tartózkodni a D-vitaminért

Publikálás dátuma
2017.03.10. 20:22
Thinkstock fotó
Spanyol kutatók kiszámolták, hogy mennyi ideig kell napon tartózkodni, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges D-vitaminmennyiséghez: míg tavasszal és nyáron elegendő 10-20 perc, addig télen legalább két óra szükséges. A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban ismertette tanulmányának eredményeit.

Annak ellenére, hogy Spanyolországban magas a napfényes órák száma, a spanyol népesség különböző csoportjaiban magas a D-vitaminhiány, amely számos betegség kockázatát hordozza felnőttek esetében - mondta María Antonia Serrano, a tanulmány vezető szerzője.  Mivel nagyon kevés élelmiszer tartalmazza ezt a vitamint, a szervezet számára a fő forrást a napsugárzás eredményeként a bőrben végbemenő szintézis jelenti.

Serrano és kollégái megbecsülték azt az időt, amely az ajánlott mennyiség - napi ezer NE (nemzetközi egység) D-vitamin - beviteléhez szükséges olyan térségben, mint Valencia városa, ahol egész évben magas a napfényes órák száma. A kutatók elemezték az ultraibolya sugárzást dél körül minden évszak egy-egy hónapján át 2003 és 2010 között. A kapott adatok alapján kiszámolták a bőrvörösséget okozó időtartamot.

Kimutatták, hogy júliusban a III-as bőrtípusú embereknek - a spanyolok többsége - nem szabad 29 percnél többet a napon tölteniük, ha el akarják kerülni a bőrvörösséget. Januárban azonban akár 150 percig is napon lehetnek. Hasonlóan számolták ki az ajánlott D-vitaminmennyiség megszerzéséhez szükséges időt is. Januárban, amikor csak a test 10 százalékát éri napsugárzás, mintegy 130 percre van szükség a napi D-vitaminmennyiséghez való hozzájutáshoz. Áprilisban és júliusban, amikor a test 25 százalékát éri napfény, elegendő körülbelül 10 perc, októberben 30 perc.

Ezek a számítások a III-as bőrtípusú emberekre készültek, és az adatok változnak, ha valakinek világosabb vagy sötétebb a bőre. Azt is figyelembe kell venni, hogy évszakonként egy átlagot vettek a test UV-sugárzásnak való kitettsége esetében, ha nagyobb testfelületet ér sugárzás, akkor a napon töltött idő csökkenhet - idézte Serranót az Eurekalert tudományos hírportál.

Szerző

Az életmód nagyobb hatással van a bélrák kockázatára, mint a genetika

Publikálás dátuma
2017.03.07. 17:47
Illusztráció/Thinkstock
Spanyol onkológusok kimutatták, hogy az életmód nagyobb hatással van a kolorektális daganat (vastag- és végbélrák) kialakulásának kockázatára, mint a genetika.

Az IDIBELL kutatóintézet Víctor Moreno vezette bélrákkutató csoportja spanyol adatok alapján kidolgozta a kolorektális rák kialakulásának kockázati modelljét.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban 10 106 résztvevő genetikai és életmódbeli adatait használták fel. Valamennyiüket kikérdezték az összes kockázati tényezőről, mint például az étrend, a testmozgás, a testtömegindex, az alkoholfogyasztás, és a rákbetegség a családban. Rákbetegek egy 1336 fős alcsoportjában és egy 2744 fős kontrollcsoportban vérvizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a genetikai hajlamot a vastag- és végbélrák kialakulására.

Az összes adatot egybevetve állapították meg a szakemberek, hogy az életmód nagyobb hatással van a bélrák kialakulására, mint a genetika. Azt is kiszámolták, hogy ha az egyén változtat a kockázatos életmódon - például ha egészséges testsúlyt ér el - az kompenzálhat 4 genetikai kockázati allélt.

"Ez fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a genetikával ellentétben az életmód módosítható, hiszen a genetikai hajlamot szüleinktől örököljük. Lényegében az általunk azonosított kockázati tényezők megegyeznek az európai rákkutatók több mint 10 éve kidolgozott javaslataival a rák kockázatának csökkentésére" - idézte Gemma Ibánezt, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.

lásd még: Országossá teszik a vastagbélszűrési programot

Szerző

Csökken a szókincs :-( - Emotikonokkal kommunikálnak

Publikálás dátuma
2017.03.05. 12:13
Thinkstock illusztráció
Több kutatás bizonyítja, hogy a tizenéves generációnak kisebb a szókincse érzelmei kifejezésére - ezt Kalamár Hajnalka pszichológus mondta az állami tévécsatornán. 

A szakember elmondta: a különböző hangulatjelek használata miatt a szóhasználat háttérbe szorult, így sokan szóban, szemtől-szemben nem tudják megfelelően kifejezni hangulatukat, érzelmeiket. A chatelés nem tud helyettesíteni egy igazi "jóízű" személyes beszélgetést.

 Ezzel együtt a szakember szerint azt sem jó kimondani, hogy a technika, az internet "szétválaszt, tönkreteszi az emberi kapcsolatokat", mert ez a technika össze is tud kötni.

Szerző