Brüsszelt provokálná az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2017.03.11 06:21
Az üzletláncok bizonytalanok: vajon mi valósul meg a kormányzat előzetes terveiből? FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A hazai élelmiszer-kereskedelmi láncokban árusított állítólag a nyugat-európainál gyengébb minőségű árukra hivatkozva újabb büntető csomagot állított össze a kormány. A szakértők szerint azonban a kis- és közepes vállalkozások (kkv) is megisszák meg a tervezett lépéseknek a levét. A kormány már saját tervétől is részben elhatárolódik.

Változik a világ. Szerdán Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára még azt állította, hogy a kormány ülésén döntöttek az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal szemben tervezett intézkedésekről, majd másnap Lázár János a tárca vezetője már arról beszélt szokásos sajtótájékoztatóján, hogy egyeztetni fognak a szakmai szervezetekkel a csomagról, mert még nem született meg a kormánydöntés a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncokat érintő intézkedésekről.

Majd ezt követően pénteken a kormányzat már azt jelezte, hogy hétfőn tárgyalásokat kezd az érdekeltekkel, ám Lázár János ígéretével szemben nem az érintett cégekkel és a kereskedelmi szakmai szervezetekkel egyeztetnek majd, hanem az ágazati.

A csúcsminiszter egyebek mellett azt állította, hogy a sajtóban egy "elavult" tervezet látott napvilágot és tagadta, hogy ellehetetlenítenék az ingyenes plázajáratokat. Vélhetően az elemi fölháborodás késztette visszakozásra a kormányzat erős emberét.

Ugyanakkor megerősítette, hogy ragaszkodnak a kötelező létszám szabályozáshoz, amely ismét csak a kisebb vállalkozásokat, köztük a magyar láncokat hozza nehéz helyzetbe. Az pedig rejtély, hogy miért éppen 36 millió forintonként lenne kötelező egy-egy munkatársat alkalmazni.

A munkáltatói érdekvédelmi szervezetek szerint viszont a kötelező minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelését követően ez a lépés elsősorban a vasárnap is nyitva tartó kisebb boltokra mér súlyos csapást. A munkavégzés feltételeinek szigorítása újabb csapás lehet a vasárnap is nyitva tartó kisboltok tönkretételében - vélik a szakemberek, hiszen se több munkatársuk, se több pénzük nem lesz a havi két szabad vasárnapra és a 100 százalékos bérpótlékra. (Jelenleg 30-40 ezer kisbolt tart nyitva vasárnap). A nagyáruházak viszont bevállalják majd, hiszen a verseny és a vásárló nem enged lazítást, ráadásul a vasárnapi nyitvatartással tovább nő az előnyük a kicsikkel szemben a vásárlócsalogatásban. De az sem kizárt, hogy a nagyok is megkurtítják a vasárnapi bevásárlás időszakát. Ez azért is óriási gond, mert Magyarországon egy évtizede folyamatosan csökken a kiskereskedelmi boltok száma - jegyezte meg a Blokkk.com szakportál.

Az élelmiszeráruház-láncoknak a számítások szerint 50 ezer új eladót kellene alkalmazniuk, ami nem az összes alkalmazottat jelenti, hanem a vásárlók rendelkezésére álló személyzetet. Nem mond le a kormány a bevásárlóközpontok parkolói után kivetett évi 20 milliárd forintra tervezett költségvetési bevételről sem, a környezetterhelésre hivatkozva.

A reklámköltség korlátozása az árbevétel 0,5 százalékában öngól a költségvetésnek is, hiszen csökkenni fognak a reklámbevételek. Például a Tesco legutóbbi beszámolási időszakbeli árbevétele 614 milliárd forint volt, reklámköltsége 14 milliárd forint. A tervezett szabály alapján viszont ez csak 3 milliárd forint lehetne. Egy kicsit sokkal kevesebb - figyelmeztetett a Blokkk.com.

Ágazati szakemberek szerint a kormányzati hátsó szándék, hogy provokálják Brüsszelt, így ismét "meg lehet védeni" a magyar emberek érdekeit. A tervezet több pontja miatt is indulhat majd kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, ami elhúzható a 2018-as választásokig.

Parragh: A túlóratörvény egy üzenet volt a német nagytőkének

Publikálás dátuma
2019.02.21 10:10

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint bölcsebb lett volna egyeztetni a folyamatot, bár a szakszervezeti oldalon „nem nagyon van kivel tárgyalni”.
Életszerűtlen a 400 órás túlórakeret általános alkalmazása, a Fidesz rengeteg konfliktust megspórolhatott volna, ha előtte 2-3 kávét megiszik a szakszervezetekkel – mondta Parragh László a hvg.hu-nak. Hozzátette, hogy 
„bölcsebb lett volna a folyamatot egyeztetni, nem került volna sok munkába. Az más kérdés, hogy szakszervezeti oldalon nem nagyon van kivel tárgyalni.”
Parragh szerint a 400 órás túlórakeret legfeljebb a dolgozók 5-10 százalékát érinti majd, és egy-két év kell ahhoz, hogy a valós hatás látsszon, azonban az közel sem akkora, mint amekkora tüntetések voltak miatta.
„Ezzel talán azt hiszik, hogy fogást találtak a kormányon, de keserű lesz a csalódásuk”
– tette hozzá.
Közölte, hogy a munkaadó „drágán megfizeti” a 400 órás túlórakeret alkalmazását, ügyes munkaszervezéssel vagy munkaközvetítő útján alkalmazott dolgozókkal olcsóbban jöhet ki. Arra a kérdésre, hogy ki kezdeményezte a módosítást, Parragh azt mondta:
„Senki, ez egy üzenet volt a német nagytőkének, hogy megéri Magyarországon befektetni.”
Parragh szerint életszerűtlen a felvetés, hogy az építőiparnak kedvezett volna a Fidesz, ott ugyanis valóban nagyon kockázatos túldolgoztatni az embereket.
A portál Garancsi István, Szíjj László és Mészáros Lőrinc cégét is megkereste azzal kapcsolatban, hogy alkalmazzák-e a 400 órás keretet, illetve a cég tulajdonosa kérte-e Orbán Viktor miniszterelnöktől vagy a kormány bármely tagjától a változtatást. Garancsi cége, a Market azt írta: „a Market Csoport állományát a kérdés nem érinti. Cégcsoportunk foglalkoztatási rendszere jól működik, természetesen folyamatosan figyeljük munkavállalóink elégedettségét. Ezzel kapcsolatos felméréseink bizonyítják, hogy nem indokolt jelentősen eltérni az eddig bevett gyakorlattól.” A Duna Aszfalt azt válaszolta, jelenleg nem alkalmazzák a túlórakeretet. Arra, hogy év közben ez még előfordulhat-e, azt írták, „cégünk az építőipar speciális területén működő vállalat, ahol a tevékenységeink időjárásfüggőek (télen, esőben nem végezhetőek a feladataink). Ezért ez nálunk opcionális lehetőségként merülhet csak fel. Amennyiben a munka mennyisége igényelné, továbbá az időjárás lehetővé tenné, elsősorban a téli leállás munkaóráit és az Ágazati Kollektív Szerződésben lehetőségként felmerülő 300 óra túlmunka ledolgozását biztosítjuk. Ha ez nem lenne elég, akkor elgondolkodunk az alkalmazásán.” A Mészáros és Mészáros Kft. nem válaszolt a kérdésekre.

317,25 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.02.21 08:18
Illusztráció
Shutterstock
Gyengült kissé a forint csütörtökre virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
Az euró jegyzése 317,25 forintra emelkedett az előző este hét órai 317,19 forintról. A dollárt szintén kissé magasabban jegyezték, 279,08 forint után 279,92 forinton, a svájci frank jegyzése pedig 279,50 forintról 279,57 forintra kúszott fel.
Szerző