Brüsszelt provokálná az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:21
Az üzletláncok bizonytalanok: vajon mi valósul meg a kormányzat előzetes terveiből? FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A hazai élelmiszer-kereskedelmi láncokban árusított állítólag a nyugat-európainál gyengébb minőségű árukra hivatkozva újabb büntető csomagot állított össze a kormány. A szakértők szerint azonban a kis- és közepes vállalkozások (kkv) is megisszák meg a tervezett lépéseknek a levét. A kormány már saját tervétől is részben elhatárolódik.

Változik a világ. Szerdán Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára még azt állította, hogy a kormány ülésén döntöttek az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal szemben tervezett intézkedésekről, majd másnap Lázár János a tárca vezetője már arról beszélt szokásos sajtótájékoztatóján, hogy egyeztetni fognak a szakmai szervezetekkel a csomagról, mert még nem született meg a kormánydöntés a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncokat érintő intézkedésekről.

Majd ezt követően pénteken a kormányzat már azt jelezte, hogy hétfőn tárgyalásokat kezd az érdekeltekkel, ám Lázár János ígéretével szemben nem az érintett cégekkel és a kereskedelmi szakmai szervezetekkel egyeztetnek majd, hanem az ágazati.

A csúcsminiszter egyebek mellett azt állította, hogy a sajtóban egy "elavult" tervezet látott napvilágot és tagadta, hogy ellehetetlenítenék az ingyenes plázajáratokat. Vélhetően az elemi fölháborodás késztette visszakozásra a kormányzat erős emberét.

Ugyanakkor megerősítette, hogy ragaszkodnak a kötelező létszám szabályozáshoz, amely ismét csak a kisebb vállalkozásokat, köztük a magyar láncokat hozza nehéz helyzetbe. Az pedig rejtély, hogy miért éppen 36 millió forintonként lenne kötelező egy-egy munkatársat alkalmazni.

A munkáltatói érdekvédelmi szervezetek szerint viszont a kötelező minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelését követően ez a lépés elsősorban a vasárnap is nyitva tartó kisebb boltokra mér súlyos csapást. A munkavégzés feltételeinek szigorítása újabb csapás lehet a vasárnap is nyitva tartó kisboltok tönkretételében - vélik a szakemberek, hiszen se több munkatársuk, se több pénzük nem lesz a havi két szabad vasárnapra és a 100 százalékos bérpótlékra. (Jelenleg 30-40 ezer kisbolt tart nyitva vasárnap). A nagyáruházak viszont bevállalják majd, hiszen a verseny és a vásárló nem enged lazítást, ráadásul a vasárnapi nyitvatartással tovább nő az előnyük a kicsikkel szemben a vásárlócsalogatásban. De az sem kizárt, hogy a nagyok is megkurtítják a vasárnapi bevásárlás időszakát. Ez azért is óriási gond, mert Magyarországon egy évtizede folyamatosan csökken a kiskereskedelmi boltok száma - jegyezte meg a Blokkk.com szakportál.

Az élelmiszeráruház-láncoknak a számítások szerint 50 ezer új eladót kellene alkalmazniuk, ami nem az összes alkalmazottat jelenti, hanem a vásárlók rendelkezésére álló személyzetet. Nem mond le a kormány a bevásárlóközpontok parkolói után kivetett évi 20 milliárd forintra tervezett költségvetési bevételről sem, a környezetterhelésre hivatkozva.

A reklámköltség korlátozása az árbevétel 0,5 százalékában öngól a költségvetésnek is, hiszen csökkenni fognak a reklámbevételek. Például a Tesco legutóbbi beszámolási időszakbeli árbevétele 614 milliárd forint volt, reklámköltsége 14 milliárd forint. A tervezett szabály alapján viszont ez csak 3 milliárd forint lehetne. Egy kicsit sokkal kevesebb - figyelmeztetett a Blokkk.com.

Ágazati szakemberek szerint a kormányzati hátsó szándék, hogy provokálják Brüsszelt, így ismét "meg lehet védeni" a magyar emberek érdekeit. A tervezet több pontja miatt is indulhat majd kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, ami elhúzható a 2018-as választásokig.

Szerző

Többsebességes Európa - Ígérik, nem lesz "új vasfüggöny"

Publikálás dátuma
2017.03.10. 17:55
Fotó: Carl Court/Getty Images
A több sebességgel működő Európai Unió nem jelentené azt, hogy új "vasfüggöny" ereszkedik le a kontinens nyugati és keleti fele között - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően.

Bizonyos országok szorosabb együttműködésére "egyes kollégáink úgy tekintenek, mintha egy új megosztó vonalat húznának, egyfajta vasfüggönyt a Nyugat és a Kelet között, de nem ez a szándék" - mondta sajtótájékoztatóján Juncker az értekezlet után. "Ez nem a kizárás módszere, hanem azok előrehaladásának a megszervezése, akik többet akarnak tenni" - tette hozzá.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, akit Varsó heves tiltakozása ellenére a csúcson újraválasztottak a testület élére, elsősorban a tagállamok egységének, a kölcsönös bizalomnak a fontosságát és szükségét hangoztatta. Emellett azonban beszélt a britek kilépéséről is, és elmondta, az uniós intézmények készek 48 órán belül reagálni, miután Theresa May miniszterelnök aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a tagság megszűnésének folyamatát szabályozza.

Pénteken már csak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó "huszonhetek" vezetői maradtak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű unió jövőjéről, illetve az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett március végi római találkozó előkészítéséről egyeztessenek. Ezzel kapcsolatban a német kancellár saját sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a csúcsértekezleten az Európai Unió meg fogja erősíteni "egységét a sokszínűségben". "Az a mottónk, hogy egységesek vagyunk, de egységesek a sokszínűségben" - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy minden jelenlegi problémája ellenére az EU sikeres modell.

A tagországok között vita van az európai projekt jövőjéről. Többek között Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is a többsebességű Európa gondolatát támogatja, a közép- és kelet-európai tagállamok azonban ezt határozottan ellenzik.

Merkel kijelentette, a többsebességes Európa bizonyos formában már ma is létezik, például az euróövezet vagy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet országainak tekintetében, ez azonban nem jelenti azt, hogy különböző "osztályok" lennének az uniós tagságban. Mint mondta, a "nyitottság szelleme" a legfontosabb ebben a kérdésben. Elmondta azt is, hogy ha a következő héten megkapják a hivatalos értesítést az Egyesült Királyságtól ez utóbbinak Európai Unióból történő kiválásáról, akkor április 6-án újabb csúcstalálkozót tartanak a "huszonhetek".

A többsebességes Európa gondolatát Charles Michel belga és Xavier Bettel luxemburgi kormányfő is támogatásáról biztosította. Előbbi úgy fogalmazott, megérti és tiszteletben tartja, hogy néhány tagállam aggódik amiatt, hogy ez gyors szerződésmódosítást fog eredményezni, de ő ezt nem pártolja. Hozzátette, nem az a cél, hogy első- és másodrendű országok jöjjenek létre, és azt is ellenzi, hogy csak nagyobb tagállamok egy csoportja döntsön a többiek nevében is.

Francois Hollande francia államfő szerint arra kell megoldást találni, hogy tagállamok egy köre anélkül haladhasson gyorsabban az integrációban, hogy elveszne a szolidaritás és a kohézió az Európai Unió egészén belül. "Ez nem több sebességről vagy bárki kizárásáról szól" - szögezte le.

Klaus Iohannis román elnök ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy a több sebesség töréshez vezethet az EU-n belül. Mint mondta, a többsebességes Európa reális lehetőség, de nem szabad, hogy ez legyen a cél.

Szerző

Többsebességes Európa - Ígérik, nem lesz "új vasfüggöny"

Publikálás dátuma
2017.03.10. 17:55
Fotó: Carl Court/Getty Images
A több sebességgel működő Európai Unió nem jelentené azt, hogy új "vasfüggöny" ereszkedik le a kontinens nyugati és keleti fele között - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben, az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóját követően.

Bizonyos országok szorosabb együttműködésére "egyes kollégáink úgy tekintenek, mintha egy új megosztó vonalat húznának, egyfajta vasfüggönyt a Nyugat és a Kelet között, de nem ez a szándék" - mondta sajtótájékoztatóján Juncker az értekezlet után. "Ez nem a kizárás módszere, hanem azok előrehaladásának a megszervezése, akik többet akarnak tenni" - tette hozzá.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, akit Varsó heves tiltakozása ellenére a csúcson újraválasztottak a testület élére, elsősorban a tagállamok egységének, a kölcsönös bizalomnak a fontosságát és szükségét hangoztatta. Emellett azonban beszélt a britek kilépéséről is, és elmondta, az uniós intézmények készek 48 órán belül reagálni, miután Theresa May miniszterelnök aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a tagság megszűnésének folyamatát szabályozza.

Pénteken már csak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó "huszonhetek" vezetői maradtak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű unió jövőjéről, illetve az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett március végi római találkozó előkészítéséről egyeztessenek. Ezzel kapcsolatban a német kancellár saját sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a csúcsértekezleten az Európai Unió meg fogja erősíteni "egységét a sokszínűségben". "Az a mottónk, hogy egységesek vagyunk, de egységesek a sokszínűségben" - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy minden jelenlegi problémája ellenére az EU sikeres modell.

A tagországok között vita van az európai projekt jövőjéről. Többek között Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország is a többsebességű Európa gondolatát támogatja, a közép- és kelet-európai tagállamok azonban ezt határozottan ellenzik.

Merkel kijelentette, a többsebességes Európa bizonyos formában már ma is létezik, például az euróövezet vagy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet országainak tekintetében, ez azonban nem jelenti azt, hogy különböző "osztályok" lennének az uniós tagságban. Mint mondta, a "nyitottság szelleme" a legfontosabb ebben a kérdésben. Elmondta azt is, hogy ha a következő héten megkapják a hivatalos értesítést az Egyesült Királyságtól ez utóbbinak Európai Unióból történő kiválásáról, akkor április 6-án újabb csúcstalálkozót tartanak a "huszonhetek".

A többsebességes Európa gondolatát Charles Michel belga és Xavier Bettel luxemburgi kormányfő is támogatásáról biztosította. Előbbi úgy fogalmazott, megérti és tiszteletben tartja, hogy néhány tagállam aggódik amiatt, hogy ez gyors szerződésmódosítást fog eredményezni, de ő ezt nem pártolja. Hozzátette, nem az a cél, hogy első- és másodrendű országok jöjjenek létre, és azt is ellenzi, hogy csak nagyobb tagállamok egy csoportja döntsön a többiek nevében is.

Francois Hollande francia államfő szerint arra kell megoldást találni, hogy tagállamok egy köre anélkül haladhasson gyorsabban az integrációban, hogy elveszne a szolidaritás és a kohézió az Európai Unió egészén belül. "Ez nem több sebességről vagy bárki kizárásáról szól" - szögezte le.

Klaus Iohannis román elnök ugyanakkor azon véleményének adott hangot, hogy a több sebesség töréshez vezethet az EU-n belül. Mint mondta, a többsebességes Európa reális lehetőség, de nem szabad, hogy ez legyen a cél.

Szerző