Juhászéknak ismét tilos kifütyülni Orbánt

A standok felállítását lehet korlátozni, megtiltani egy tömegrendezvényen, például biztonsági okokra hivatkozva, ám amennyiben a hatóságok csak az Együtt síposztó standjait tiltják ki, a kokárdás- vagy egyéb standokat nem, akkor már jogsértést követnek el - mondta lapunknak Hack Péter alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség nem engedélyezte a pártnak, hogy március 15-én, Orbán Viktor kormányfő beszéde alatt standokról sípokat osszon. 

Juhász Péter pártelnök szerint a hatósági tiltás törvénytelen, és biztosan megtartják az Astoria és a Kálvin tér közelébe tervezett sípos akciót. Az alkotmányjogász kifejtette, az Együttnek így is van lehetősége kiadni az eszközöket: "abba nem szólhat bele a rendőrség, hogy valaki egy rendezvényen mit osztogat szatyorból, táskából. Nyilván ez a tiltott dolgokra - drogok, fegyverek például - nem vonatkozik, de a síp nem ez a kategória". Arra azonban a szakember szerint a hatóságoknak van lehetőségük, hogy ne engedélyezzék az Együtt bejelentett rendezvényét, hiszen bár a kormányfő kifütyülése önmagában nem erőszakos cselekmény, de hivatkozhatnak például egy másik bejelentett rendezvényre ugyanazon a helyszínen.

A rendőrség arra hivatkozva tiltotta be az egyébként bejelentett akciót, hogy a Honvédelmi Minisztérium március 13. és 16. között az Astoria és a Kálvin tér teljes területét használhatja az állami ünnepségek szervezéséhez és lebonyolításához. Bár azt a hatóság is elismerte, hogy az Együtt nem a már lefoglalt területeken szeretne fütyülni, csak azok határán, de a sípos akcióval megzavarnák "Magyarország Miniszterelnökének" beszédét és a nemzet méltóságát. Márpedig a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása az alaptörvény IX. cikkének 5. bekezdése szerint "nem irányulhat a magyar nemzet méltóságának a megsértésére" - írták.

Juhász Péter emlékeztetett, gyülekezést csak akkor lehet betiltani, ha az akadályozza a közlekedést vagy a népképviseleti szervek munkáját - a sípos akcióra pedig egyik sem érvényes. Az Együtt elnöke idézte a Facebookon a Kúria gyülekezési jogról szóló elemzését is: eszerint az előzetes tiltás olyan ultima ratio jellegű korlátozás, amely teljes egészében megakadályozza a gyülekezési alapjog érvényesülését - ennél még egy demonstráció későbbi feloszlatása is enyhébb korlátozásnak számít.

A pártelnök azt is ismertette: három síposztó pontot nem engedélyezett a rendőrség, ezért most hatot fog bejelenteni, ha azokat is betiltják, akkor tizenkettőt, "ha kell minden sípolót bejelentünk".

Séta az új köztársaságért
A Majtényi László államfő-jelölését kezdeményező Elnököt a köztársaságnak csoport demonstrációt hirdet Séta az új köztársaságért - tüntetés március 15-én címmel. Gyülekezés 14.30-tól az Operánál, a menet 15 órakor indul, majd a Nagymező utcán keresztülhaladva az Alkotmány utca Kossuth téri végénél fejeződik be. A séta végén beszédet mond Majtényi László, az ellenzék köztársasági elnök jelöltje. A csoport felhívása kiemeli: Budapest népe pár hete ellent mondott a hatalomnak. A hatalom vita helyett hazaárulózni kezdett. Mondjunk nemet az ország megosztására, mondjunk nemet a kormány arroganciájára és az ország kifosztására. Mutassuk meg, hogy kiállunk jogainkért és az országért. Ünnepeljük meg a szabadságért küzdő '48-as forradalmárokat és kívánjuk ma is sajtó szabadságát!"

 

Szerző

Még durvább lesz a lejáratókampány

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:03
A CÖF vezérkara: Széles Gábor, Stefka István és Bencsik András FOTÓK: NÉPSZAVA
Miután az Origo, a CÖF és a Magyar Idők is teljes gőzzel támadta az Eötvös Károly Intézetet, amelynek elnöke Majtényi László, az ellenzék köztársasági elnökjelöltje, a szervezet „Segédlet jelentések értelmezéséhez" címmel tételesen cáfolta a rágalom-hadjáratot. Nem csak az EKINT érdemelte ki a kormányzati össztüzet: a lejáratás évek óta a Fidesz egyik legfontosabb fegyvere. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a 2018-as kampányban a mostaninál is durvább dolgokat fogunk látni.

Bizonyos körökben mostanában egyre kevésbé divat a források ellenőrzése. A kormányzati retorikát mind magasabb szinten elsajátító Origo hírportál az utóbbi héten folyamatosan igyekezett "leleplezni" az Eötvös Károly Intézet (EKINT) pénzügyeit, a Civil Összefogás Fórum (CÖF-CÖKA) pedig lendületből „vállalhatatlannak” minősítette az intézetet. Az ellenzék köztársasági elnökjelöltje, Majtényi László által vezetett EKINT pénteki közleményében tételesen cáfolta az Origo és a CÖF vádaskodásait.

Ceglédi Zoltán

Ceglédi Zoltán

Az EKINT közhasznúsági jelentéseiben, a törvényi előírásoknak megfelelően, minden évben közzéteszi, milyen támogatásokkal járul hozzá egy-egy alapítvány vagy szervezet – köztük az Open Society Institute – az intézet működéséhez vagy egyes projektekhez. Az Origo újságíróit az intézet szerint valószínűleg az "zavarhatta meg", hogy léteznek olyan projektek, amelyek több évig tartanak. Ez esetben a több évre szánt keretösszeg és a tárgyévben folyósított – azaz az intézethez valóban eljuttatott – összeg is olvasható a jelentésekben, sőt, rögtön nem is egyben, hanem az évek számától függően több jelentésben is. Ezeket a számokat az Origo lelkesen összeadta, tehát bizonyos összegeket többször is beszámított a végeredménybe, pedig józan ésszel könnyen belátható, hogy ez összeadási hiba.

Az EKINT nemhogy nem titkolta, de mindig is büszkén vállalta, hogy 2003-ban a Soros Alapítvány hozta létre, és támogatói között szerepel többek között az Open Society Institute is – fogalmazott az intézet, hozzátéve: nem túl meglepő fordulat az sem, hogy a liberális jogállami értékek érvényesüléséért dolgozó intézetet egy liberális értékeket képviselő alapítvány támogat, és abban is nehéz lenne kivetnivalót találni, ha ezt a jelenleginél nagyobb összeggel tenné.

A Civil Összefogás Fórum a március 9-én tartott sajtótájékoztatóján fejtette ki „aggályait” az Eötvös Károly Intézet átláthatóságával kapcsolatban. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője az euobserver.com adataira hivatkozva azt állította, hogy az EKINT az „egyik legátláthatatlanabb szervezet Európában”, így a „vállalhatatlan” jelzővel illette az intézetet. Hogy jogászként mi vállalható és vállalhatatlan, arról a vélemények megoszlanak, annyi azonban bizonyos, hogy a szakmaiság az értesülések forrásainak naprakész megválasztásánál kezdődik – vélekedett a szervezet. A szóvivő megjegyzése a Transparify 2015-ben publikált jelentésére utalt, amelynek kapcsán kiderült, hogy a szervezet a Google Translate segítségével mérte fel az EKINT magyar nyelvű honlapját, és nem vette figyelembe az EKINT évekre visszamenően közzétett közhasznúsági jelentéseit. A hibát a Transparify korrigálta, aktuális adatai szerint az EKINT átláthatóságát a legmagasabb, ötcsillagos minősítéssel jutalmazta. Mellesleg, az ötcsillagos-klubban Magyarországot egyedül az Eötvös Károly Intézet képviseli.

Nemcsak az Origo, vagy épp a CÖF pörög maximális fordulatszámon, ha lejárató, dezinformációkat kell terjeszteni, a Magyar Idők tegnapi cikkében például Majtényi „tévedésére” hívta fel a figyelmet. Szintén az Origón jelent meg a minap a Momentumról egy lejárató anyag, de emlékezhetünk a Vona Gábor Jobbik-elnök, a Hadházy Ákos LPM-társelnök vagy épp Juhász Péter, az Együtt mostani enöke elleni karaktergyilkossági kísérletekre is.

„A Fidesz és a kormány által vezérelt sajtó negatív lejárató kampányai alapvetően nem a fideszes szavazótábor bővítését célozzák, nem a bizonytalanokat akarják meggyőzni arról, hogy a Fideszre szavazzanak. Sokkal inkább szeretnék egyben tartani a saját tábort, ehhez pedig ilyen megerősítések szükségesek” – vélekedett lapunknak Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint a lejárató cikkek és a mocskolódások másfelől figyelmeztetések a politikába belépő, vagy az ellenzéki oldalon mozgó szereplőknek. „A kabinet a lejáratásokkal az egykor heterogén összetételű és a mainál nagyobb Fidesz-tábor maradékához szól, mivel ezzel a maradékkal is lehet választást nyerni az ellenzék aktuális helyzete miatt” – mutatott rá a szakértő, hozzátéve: a 2018-as választási kampányban a mostaninál is durvább dolgokat fogunk látni. A Fidesz és Orbán Viktor meggyőződése mindig az volt, hogy a választás a fontos, előtte bármit meg lehet tenni. A kormányfő egy 2006-os beszédében úgy fogalmazott: „(..) majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” A szakértő szerint ez a hozzáállás azóta sem változott.

Kérdésünkre, milyen hatása lehet a dezinformációknak és a mocskolódásoknak egy mérsékelt fideszes szavazó esetében Ceglédi úgy fogalmazott: nem sok, hiszen „egy kormánypárti szavazó helytelenítheti ugyan, amit a Fidesz tesz vagy mond, ugyanakkor más szempontok alapján mégis Orbán pártjára szavaz, a jelenlegi kínálatból még mindig ezt a pártot érzi magához a legközelebb”.

Szentpéteri Nagy Richard szerint a lejáratások fontos aspektusa, hogy a kabinet mit ér el a célzott személynél. „Meg lehet félemlíteni annyira az illetőt, hogy elbizonytalanodjék. És ráadásul nem csak ő, hanem további személyek, akik esetleg politikai pályára lépnének” – hangsúlyozta a politológus, aki szerint „embernek kell lennie a talpán az illetőnek, hogy ezt bírja”. Majtényit nem félti a szakértő, hiszen „csak” a tisztességét tudná elveszíteni, viszont Szentpéteri Nagy szerint nincs az a normális ember, aki megkérdőjelezi ezt a tulajdonságát. Viszont vannak Majtényinél gyengébb emberek is, akik sokkal többet veszíthetnek és egyébként is: „ki az, aki vállalja a lejáratást, hazaárulózást és kiteszi magát annak, hogy esetleg este, amikor megy haza, leütik.” A politológus szerint a kabinet addig csinálja a lejáratást, ameddig hatásos, de ha nem hatásos, csinálják még tovább. „Része a rendszernek, hogy azt sem tudjuk kire van megadva a kilövési engedély. Maga Orbán dönti el, hogy ez hogy megy”.

Szerző

Milliárdok gyűlöletkeltésre - Itt van, mire költöttek pontosan

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:02

Csaknem egymilliárd forintot költött az érvénytelen kvótanépszavazás után hirdetésre a kormány: ennyit fordított a kabinet arra, hogy győzelemként próbálja beállítani a vereségét. Az Átlátszó összegzése szerint tavaly szeptember elejétől október végéig, azaz mindössze két hónap alatt hárommilliárd forintot vert el a kormány a referendummal összefüggő hirdetésekre. Noha vonakodva adják ki az adatokat, lassan összeáll, miként költöttek el majd 15 milliárdot menekültellenes kampányokra.

„Az október 2-i népszavazás eredményéről tartott lakossági tájékoztató keretében a nyomtatott sajtóban, online felületeken, rádióban, televízióban és közterületen megjelent hirdetések, valamint kreatív és nyomdai szolgáltatás ellenértékeként 991 372 985 forint értékben történt kifizetés – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda az Átlátszóval. Mint emlékezetes, a menekültkvótáról tartott október 2-i referendumon a választópolgárok 43,9 százaléka vett csak részt, ráadásul 6,3 százalékuk érvénytelen voksot adott le. Az így érvénytelenül zárult választás egyértelmű és súlyos vereség volt a kormány számára. Ennek ellenére a referendum után a kabinet, arra alapozva, hogy a voksolók nagy többsége, 3,3 millió ember elutasította a kötelező, kvóta szerinti menekült-betelepítést, reklámhadjáratot indított. A kampányban – amely, mint most kiderült, csaknem egymilliárdba került – azt üzenték meg Brüsszelnek, hogy a voksolók 98 százaléka nem kért a kvótából, azt nem említették meg, hogy a népszavazás érvénytelen lett.

Az Átlátszó írása szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda csak tavaly szeptember 1. és október 31. között 2,94 milliárd forint értékben 23 kommunikációs megrendelést adott le a miniszter Pasa parki szomszédja, Csetényi Csaba cégeinek. A Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. a pénzből 188,3 millió forintot kapott a reklámok arculatának megtervezéséért, valamint matrica- és plakátgyártásért. A fennmaradó bő 2,7 milliárd hirdetésekre ment el.

A most nyilvánosságra került és részletezett kiadások csak töredékét teszik ki a népszavazással összefüggő és a menekültellenes kampányoknak. Mint azt korábban többször is megírtuk, tavaly ősszel az MSZP-s Harangozó Tamás kikérte a Miniszterelnöki Kabinetiroda migrációval, illetve a kvótareferendummal összefüggő költéseit 2015 decemberétől tavaly augusztusig. Kiderült, addig több mint 11,3 milliárd forintot költött a kormány a menekültellenes kampányra, ez majdnem négyszer több, mint amennyit 2014-ben a Fidesz országgyűlési választási kampányára szánt. Harangozó akkor 16-17 milliárd forintra becsülte a végül érvénytelen referendum költségeit.

Az említett időszakban a Harangozónak küldött adatok szerint a kabinetiroda két szerződés keretében a migrációs kampányra 6,5 milliárd forintot költött, de aztán két újabb keretszerződést is kötött "a kormány tájékoztató tevékenységének végrehajtására." Ezek bruttó összege mintegy ötmilliárd forint volt. A pályázatok nyertesei Csetényi cégei voltak, amelyek bevétele akár 1,4 milliárd forint is lehet a szerződések lejártakor a 15 százalékos reklámközvetítői díj alapján – ismertette tavaly szeptemberben az MSZP-s poltitkus.

Az akkori adatok szerint az országos tévéhirdetések 75 százalékát az Andy Vajna-féle TV2-csoport kapta meg. Hozzátette: az országos rádióhirdetések 80 százaléka "az egyébként mintegy 70 milliárd forinttal megfinanszírozott közmédia és a kormányközeli Karc és Sláger FM-hez" jutott. Harangozó elmondta, az online hirdetések 80 százalékát a kormányközeli oldalak vitték el. Emellett a külföldi magyaroknak 500 ezer példány konzultációs levelet, továbbá a magyar háztartásoknak 4,2 millió példány tájékoztató füzetet nyomtattak ki.

Orbán csatára készül, Áder hallgat

"A migránsok idegenrendészeti őrizetbe vétele nem egyenlő a fogva tartással, ugyanis aki nem akarja megvárni az ügyének lezárását, az Szerbia irányába távozhat ezekből a központokból" – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az új magyar migrációs jogszabály ellen a tagállami vezetők nem emeltek kifogást. Az ugyanis – állította – megegyezik azokkal a javaslatokkal, amelyeket Németország és Ausztria is sürgetett. Noha Orbán szerint a tagállamok vezetői megértették a magyar szabályozást, arra számít, hogy a brüsszeli bürokraták akadékoskodhatnak. „Ez a csata még előttünk van" – mondta. A miniszterelnök hangsúlyozta: a migrációt nem "humánusan és jól" kell kezelni, hanem ellen kell állni a nyomásnak. Magyarország célja, hogy ne jöjjenek be a migránsokat Európába, Magyarország nem kívánja megváltoztatni sem kulturális, sem etnikai összetételét. Orbán reagált arra is, hogy jogvédő szervezetek szerint többször is menekülteket bántalmaztak egyenruhások a déli határnál. Azt állította: nem ismert egyetlen magyarországi eset sem, a feltárt bántalmazások pedig Szerbiában történtek. Orbán Viktor és a magyar kormány bírálatainak régi célpontja az Európai Bizottság, amelynek ezúttal is kijutott a kritikából. Bár az uniós testület még nem nyilvánított véleményt a nemzetközi szervezetek által hevesen bírált menedékjogi törvénymódosításról, a kormányfő ismét “küzdelmet” emlegetett. A csúcs csütörtöki migrációs vitájában a miniszterelnök előhozakodott a menedékkérők őrizetét előíró jogszabállyal, amire egyetlen kollégája sem reagált. Orbán Viktor ezt úgy fordította le, hogy a tagállamok megértették a magyar álláspontot. Angela Merkel azonban csütörtök esti sajtóértekezletén - kérdésre válaszolva - finoman értésre adta, hogy a magyar szabályozással nem biztos, hogy minden rendben van. “A magyar hatóságok az EU szabályainak megfelelő menekültügyi eljárásokat folytatnak, ám vannak bizonyos követelmények, amelyekről most nem tárgyaltunk részletesen” - fogalmazott a német kancellár

“Kétségkívül kidőlt a liszt” — mondta Orbán, amikor arról kérdezték, hogy Soros György emberének tartja-e magát. A metaforával nem saját szerepét, hanem a Soros György-féle szervezetek lelepleződését próbálta szemléltetni. Szerinte azok a hatályos magyar törvényekkel szemben tevékenykednek, mivel azon dolgoznak, hogy - a magyar parlament és 3 millió ember akaratával szemben - migránsokat juttassanak be Magyarországra. Amikor a Klubrádió brüsszeli tudósítója erre reagálva aggályosnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök bárkit meggyanúsít anélkül, hogy azt bizonyítani tudná, Orbán válasz nélkül hagyta a megjegyzést. Ritka pillanat, amikor a kormányfő nem talál szavakat, és sajtófőnökének kell a segítségére sietni. Havasi Bertalan azzal vetett véget a társalgásnak, hogy az újságíró magánvéleményének titulálta az elhangzottakat.

Némiképp bővebben, de a választ megkerülve reagált a miniszterelnök arra a kérdésre, amely azt firtatta, igaz-e, hogy Mészáros Lőrinc az Orbán család pénzügyeit intézi. “Jómagam és a magyar kormány nem foglalkozunk semmilyen magántermészetű üggyel, forduljon az érintettekhez” - hangzott a válasz. Azt viszont nem kerülte meg a kormányfő, hogy véleményt nyilvánítson Matolcsy Györgynek egy “nagy szövetséges” felforgató tevékenységére vonatkozó vádjairól. Bár nem mondott konkrétumokat, világossá tette, hogy “Magyarország esetében folyamatosak a külső befolyásolási kísérletek”.

Megalapozottak-e azok a kritikák, miszerint Mészáros Lőrinc Orbán Viktor családjának vagyonát kezeli? - kérdezte a kormányfőt, az Index EU-rovata, az Eurológus Brüsszelben. Orbán úgy döntött nem válaszol a kérdésre, és az Index tulajdonosára tereli a szót. „Bár ez a kérdés nem szerepelt az Európai Tanács pénteki ülésén, az tudom önnek mondani, hogy miért nem fordul az érintettekhez? Tehát, szeretném leszögezni, hogy a magyar kormány és jómagam nem foglalkozunk semmilyen magángazdasági természetű üggyel. Nem tartozik ránk. A piaci szereplőkre tartozik. Ezt mondja meg a tulajdonosának is. Köszönöm szépen.” Hogy a miniszterelnök szerint ki az Index tulajdonosa, azt nem mondta el. A cégjegyzék szerint Spéder Zoltán, a kormánysajtó szerint Simicska Lajos - jelentette brüsszeli tudósítónk, Halmai Katalin.

A menekültügyi szabályok szigorítása miatt az UNICEF közleményt adott ki tegnap, amelyben azt írták: "Komoly riadalmat okozott, hogy a magyar országgyűlés elfogadta a menekülteket és köztük a 14 évnél idősebb menekült gyerekeket kötelező elzárásra ítélő törvényt. A nemzetközi emberjogi szervezet most Áder Jánost kéri, hogy a törvény aláírása előtt gondolja át, hogy a gyerekeket mindenekelőtt gyerekként kellene kezelni." Mindezek miatt kerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy megtudjuk, mi az államfő véleménye a vitatott törvényről, de eddig nem kaptunk választ, és a köztársasági elnök sem szólalt még meg ebben az ügyben.