Lenácizta a hollandokat a török elnök

Fasisztának nevezte a holland kormány módszereit Recep Tayyip Erdogan török elnök, miután Hága nem engedte az ország területére a helyi török közösség köreiben kampányolni kívánó Mevlüt Cavusoglu külügyminisztert, s kiutasította az országból a családügyi minisztert is. Mark Rutte holland kormányfő őrültnek nevezte Erdogan megnyilatkozását.

Súlyos diplomáciai viszály alakult ki Hollandia és Törökország között, miután a hágai kormány megtagadta Mevlüt Cavusoglu külügyminisztertől, hogy az ország területén érjen földet repülőgépével. Recep Tayyip Erdogan éles kirohanást intézett Hollandia ellen, amelyet náci, fasiszta módszerekkel vádolt. „Majd meglátjuk, hogy jöhetnek Törökországba holland gépek” – közölte. Hozzátette, diplomatákra gondol és nem turistákra. Törökország berendelte a holland nagykövetet. Mark Rutte holland miniszterelnök visszautasította a vádakat. Őrültnek nevezte a török elnök kijelentéseit.

Hága amiatt döntött a török külügyminiszter kitiltása mellett, hogy a török kormány szankciókkal fenyegette meg Hollandiát. Cavusoglu szombat este akart beszédet mondani egy rotterdami kampányrendezvényen azzal a céllal, hogy az április 16-án esedékes törökországi népszavazáson az elnöki köztársaság bevezetését népszerűsítse. A holland kormány figyelmeztetett arra, a török fenyegetőzések lehetetlenné teszik azt, hogy értelmes megoldást találjanak a diplomáciai válságra.

Bár a hágai kabinet nem engedélyezte Cavusoglu rotterdami fellépését, a külügyminiszter azt közölte, ennek ellenére el akar utazni Rotterdamba, s beszédet tart a török közösség tagjai előtt, erre azonban nem volt lehetősége gépének kitiltása miatt. Cavusoglu úgy foglalt állást, a lépés: „a hollandiai törökök túszul ejtésével ér fel”. Hága szerint a rendezvény veszélyeztette volna az ország biztonságát. Cavusoglu kedden Hamburgban beszélt a németországi török közösség tagjai előtt. Vasárnap pedig a franciaországi Metzben lépett fel.

Hollandia szombat este a török családügyi minisztert, Fatma Sayan Kayát is kiutasította az országból, konvoját akkor tartóztatták fel, amikor már megközelítette a rotterdami török konzulátus épületét. A török tüntetők előtt beszélt volna. Kénytelen volt azonban visszatérni Németországba, majd hazájába, miután „nemkívánatos külföldinek” minősítették. A holland kormány felelőtlennek nevezte látogatását. Becslések szerint a holland kikötővárosban 1000-2000 török tüntető várta. Sayan Kaya a Twitteren azt közölte, „Hollandia megsért minden nemzetközi egyezményt, s az emberi jogokat”. A holland rendőrségnek csak vasárnap hajnalra sikerült vízágyúkkal szétoszlatnia a tömeget.

Binali Yildirim török kormányfő komoly diplomáciai botrányról tett említést, s „kemény, határozott” választ ígért. Szerinte az ilyen események mutatják meg azt, hogy „kik az igazi barátaink”. Felszólította ugyanakkor a külföldön élő török közösség tagjait, őrizzék meg nyugalmukat. Bejelentette továbbá, biztonsági okokból körbezárták zárták Hollandia ankarai nagykövetségét és az isztambuli konzulátust. Vasárnapra virradóra tüntetők jelentek meg a két objektum előtt. A konzulátusról leszedték a holland zászlót, s a törököt tűzték ki a helyére.

Mevlüt Causoglu megfenyegette a Nyugatot arra utalva, hazája új barátokra tehet majd szert. „Ha azt gondolják, Ankara mindent elvisel, akkor Törökország távozik. Ha Európa továbbra is így viselkedik, sokat veszíthet, többek között Oroszországot és bennünket”. Előzőleg Ausztria, Svájc, Svédország és több német település is lemondta a török politikusok kampánygyűléseit. Hollandiában szerdán parlamenti választást rendeznek, s a kormány ki akarja fogni a szelet az iszlámellenes Geert Wilders vitorlájából.

Miért éppen Rotterdam?

Nem véletlen, hogy éppen Rotterdamot szemelte ki magának a török külügyminiszter fellépése színhelyéül. Hollandiában összesen körülbelül egymillió muzulmán él, s az összlakosság 5,9 százaléka iszlámhívő, a városban azonban ennél jóval magasabb az arányuk: majdnem minden negyedik lakos muzulmán. 75 százalékuk török és marokkói bevándorló. Kétharmaduk rendelkezik holland állampolgársággal. A muzulmánok 50 százaléka már Hollandia területén született. Élnek a 630 ezres városban mérsékeltek, éppen úgy, mint radikálisabbak. A muzulmánok körében az átlagosnál magasabb a munkanélküliség.

A rotterdami polgármesteri hivatal számos akciót indított a muzulmánok integrációjáért. Maga a városvezető, Ahmed Aboutale is hithű muzulmán, s az integráció mintaképének tartják. Már múlt hét közepén azt közölte, nem hagyja jóvá a török külügyminiszter fellépését. Sok török gyökerekkel rendelkező holland állampolgár élhet szavazati jogával az áprilisi referendumon.