Előfizetés

Újra megtiltották a síposztást Juhászéknak

Publikálás dátuma
2017.03.13. 12:25
Fotó: Molnár Ádám
Mégegyszer betiltották a március 15-i síposztást. Akkor kokárdát fogunk osztani. A sípos fajtából. Találkozunk március 15-én 10:00 órakor a Nemzeti Múzeumnál, hogy kifütyüljük Orbánt! Oszd meg ezt, szólj ismerőseidnek, és gyere te is - írt a a közösségi portálon hétfő délelőtt Juhász Péter, az Együtt elnöke. 

Nem nagyon maradt más véleménykifejezési eszköz, amely Orbán Viktorhoz eljuttatható. A miniszterelnök tíz éve nem találkozik olyan újságíróval, aki nem az ő propagandáját nyomja, hanem reális kérdéseket tenne fel. Ezért nem tudni, hogy Orbánnak mik a válaszai az embereket valóban foglalkoztató felvetésekre. Vele szemben véleményt nem lehet kifejezni, a miniszterelnöknek gyakorlatilag nincs kapcsolata a valósággal, az állampolgárokkal. Megszüntette a demokrácia minden olyan intézményét, amellyel visszajelzést lehetne adni. Innentől nem maradt más, mint, hogy keményen kimondjuk, nem értünk egyet az ő politikájával - ezt a Népszavának adott interjúban mondta Juhász Péter, még februárban, amikor a Putyin-látogatás idejére szervezte a füttykoncertet.    

Éhségsztrájkba kezdtek a bezárt menekültek Békéscsabán

Publikálás dátuma
2017.03.13. 12:12
A menekültek korábbi tüntetése Bicskénél 2015-ben FOTÓ:Matt Cardy/Getty Images
Nem látnak más kiutat, az éhségsztrájk eszközéhez nyúlnak a békéscsabai menekülttáborba zárt menedékkérők. Azt írják nyilatkozatukban, testi és lelki betegségektől szenvednek, többen az öngyilkosság elkövetését fontolgatják. Éhségsztrájkjukkal el akarják érni, hogy a külföldi sajtó is írjon róluk, és kiszabadulhassanak - írja a hvg.hu. A táborokban amúgy nem csak muszlimok, de sok keresztény is szenved, ami amúgy irreleváns  lenne, ha a kormány nem papolna állandóan a keresztények szükségszerű védelméről. 

Börtönben tartott menekültek vagyunk címmel tiltakozó közleményt írtak a békéscsabai menedékkérők, illetve szóvivőjük, Zanyar Faraj, és ez a szöveg eljutott a hvg.hu-hoz is. Azt írják, a nyilvánossághoz, lelki betegségek szakértőihez, emberijog-védőkhöz fordulnak világszerte. Megállapításaikat pontokba szedték:

1, Menekültek vagyunk, nem bűnözők. A háború és halál elől menekültünk el országainkból, de megdöbbenésünkre zárt táborba kerültünk. Hat hónapja vagyunk itt, és nem tudjuk, mi lesz velünk.

2, Ha a magyar kormány nem akar egy menekültet sem, miért tartóztatja le őket? Miért kényszeríti őket, hogy beadják a menedékkérelmet, aztán a rácsok mögött hagyja őket.

3, A menedékkérők többsége testi vagy lelki betegségektől szenvednek, van, akinek beavatkozásra volna szüksége, és van, aki a lelkiállapota miatt az öngyilkosság gondolatáig jutott. Az orvosok mindezt tudják a táborban, de megelégednek azzal, hogy nyugtatókat, altatókat adnak nekik.

4, Ez a rossz terápia azt okozza, hogy az erőszak és az lelki betegségek általánosak lesznek, és a menekülteknek életük végéig érezteti hatását.

5, Nem szeretjük a háborút, problémákat, a békét és az emberi jogokat kedveljük. Ezért hagytuk el országunkat, és jöttünk ide az Önök országába, de az Önök kormánya lábbal tiporja az emberi jogokat, és pszichológiai háborút visel a menekültek ellen.

6, Biztonságért és stabilitásért jöttünk ebbe az országba. De a magyar kormány börtönbe zárt minket ártatlanul, és a döntéseiből semmi jó nem származik a menekülteknek.

7, Ezzel az ülősztrájkkal a menekülteknek az a célja, hogy a világ meghallja hangjukat, és megszabadítsa őket ettől az igazságtalanságtól.

Ezért a mai nappal éhségsztrájkba kezdenek.

A menekültügyi hivatal sajtóosztálya a békés megyei lap kérdésére közölte, a békéscsabai táborban (hivatalos nevén: Békéscsabai Menekültügyi Őrzött Befogadó Központban) az ott tartózkodó 102 emberből 94 nem vett magához ételt. Az éhségsztrájkban résztvevők nagy része esetében a dublini eljárás van folyamatban, mert jogszerűtlenül hagyták el azt az uniós országot, ahol korábban benyújtották menedékjogi kérelmüket - állította a hivatal. Az éhségsztrájkolók a fogva tartásuk miatt elégedetlenkedtek, és írásban kérték a hivatalt, hogy engedjék őket szabadon. Főleg azt kifogásolták, hogy ujjlenyomatot vettek tőlük, holott - amint azt írták - nem szeretnének Magyarországon maradni. Az ujjlenyomatvétel az úgynevezett dublini eljárás része és egy ahhoz kapcsolódó közös európai adatbázis miatt van rá szükség. Ebből derülhet ugyanis ki, hogy a menedékkérelmet beadó megtette-e már azt egy másik országban is - olvasható a megyei lap online oldalán. Miközben a menekültügyi hivatal szerint a menedékkérők legfőbb gondja az, hogy nem akarnak ujjlenyomatot adni, az éhségsztrájkolók közleményében ez a konkrét panasz nem szerepel.

A Fidesz végleg eltüntetné a "Simicska-oszlopokat"

Publikálás dátuma
2017.03.13. 11:40
Népszava fotó/Molnár Ádám
Jogerősen pert nyert a fővárossal szemben a Mahir Cityposter Kft. A Fővárosi Ítélőtábla debreceni tanácsa kimondta, hogy hatálytalan és érvénytelen volt a cég hirdetőoszlopaira vonatkozó 25 éves szerződés felbontása. Tavaly szeptemberben első fokon is nyert a Mahir Zrt.-n keresztül Simicska Lajos tulajdonában álló kft, akkor azonban a főváros fellebbezett az ítélet ellen- írtuk a múlt hónap végén. Ám Orbán Viktor nem lenne Orbán Viktor, ha beletörődne az efféle vereségbe, az ominózus G-nap óta ellenséggé vált hajdani baráttal vívott csatában. 

Újabb harcot indít a kormány a plakátpiac ellen, egy - a lap birtokába került - rendelettervezet ugyanis gyakorlatilag eltüntetné az utcákon lévő hirdetőoszlopokat, de az órásplakátokat is megszüntetné - írja most Magyar Nemzet, kiemelve az intézkedés jelentős részben a Magyar Nemzettel közös tulajdonosi körhöz tartozó Mahir Cityposter Kft. tulajdonában álló hirdetőoszlopokat érintené, a politikai és gazdasági hirdetéseket pedig kizárná

Vagyis: lévő Simicska Lajos üzleti érdekeltségét sértené. Meg még egyebet is természetesen. 

A tavaly decemberben a parlament kormánypárti többsége által megszavazott törvény szövege csak olyan, erősen szubjektív megítélésre hajazó általánosságokat említ, miszerint nem sérülhet a „település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculata”, illetve „érvényre kell juttatni azt az alapelvet, hogy a reklámok mennyisége és településképet befolyásoló jellege a településkép védelmének megfelelő, észszerű mértékű legyen”.

A teljes cikk itt olvasható.