Máris megosztották a BKV szakszervezeteit

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:07
A dolgozók úgy érzik, nincs vesztenivalójuk FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Állandó bizottságban, vagy kollektív munkaügyi vita keretében érdemes erőltetni a bértárgyalásokat a BKV vezetőivel? A kérdésre a cég 10 százalék fölötti szervezettséggel rendelkező 3 nagy szakszervezete pár nappal a tömeges felmondásokkal fenyegető bérvita kiéleződése után máris eltérő válaszokat ad. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) a vállalatnál működő összes érdekvédelmi szervezet részvételével, hivatalos közvetítők, mediátorok jelenlétében megtartott heti rendszerességű plenáris bértárgyalásokat követelt a vállalat vezérigazgatójának hétfőn reggel elküldött levelében. 

A szakszervezetet vezető Nemes Gábor Bolla Tibornak címzett levelében magyarázatot kért, miért nem kaptak választ tavaly november óta a hivatalosan megküldött béremelési igényükre. Az EKSZ elnöke a feszült helyzetért a munkáltatót hibáztatta és jelezte, hogy az egyeztetésre közvetítőket kérnek fel, mert céljuk „nem csupán a tárgyalások előmozdítása, hanem a BKV diszkriminatív intézkedéseinek elkerülése” is.

A megnevezett szakértők egyike Gulyás Kálmán, az Országos Mediációs Egyesület elnöke, a Fidesz-kormány által megszüntetett Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat volt vezetője a Népszavától értesült a várható felkérésről, de azt természetesnek tartja, hiszen 2015-ben is sikeresen segítették a közlekedési cég bértárgyalásait.

A BKV-nál működő másik két nagy szakszervezet azonban másban látja a megoldás lehetőségét. A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) kollektív munkaügyi vitát tartott a BKV vezetőivel hétfőn a béremelés elvárt mértékéről. Ennek a fórumnak az eredménytelensége után lehet jogszerű sztrájkot szervezni, és ahogyan az várható volt, előrelépés ezen az egyeztetésen sem történt, mindössze a két szakszervezet képviselői tették egyértelművé: ha áprilisig sem lesz bérmegállapodás, a sztrájk szervezésétől sem riadnak vissza. A BKV vezetősége sokadszor is megértést és türelmet kért a dolgozóktól, de az még mindig nem derült ki, mekkora béremelésben gondolkodnak.

Közben az EKSZ szervezésében folytatódott a felmondólevek aláírása és letétbe helyezése is. A pénteken kezdődött akcióban eddig majdnem 500 munkavállaló jelezte, hogy ha nem lesz béremelés és nem javítanak a munkavégzés feltételein sem, akkor egy hónap múlva „élesíti" felmondását. Nemes Gábor, az EKSZ elnöke szerint hét végéig elérhetik az ezer aláírt nyilatkozatot. Ez a létszám megegyezik azzal, amit Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke jelzett a kollektív munkaügyi vita után, vagyis, hogy a BKV 9600 dolgozójából nagyjából ezer gondolkodik a távozáson.

Szerző

Döntsenek a polgárok! - Összefogás a mobilgát ellen

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:06
Illusztráció: Népszava
Helyi népszavazással próbálják megakadályozni a szerintük célszerűtlen és rossz helyre tervezett mobilgát felépítését az ellenzéki pártok. A kezdeményezéshez a III. kerületi önkormányzat összes nem kormányoldali képviselője csatlakozott. 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete oly módon alkossa meg a kerület településképi rendeletét és építési szabályozását, hogy a Csillaghegyi-öblözet védelme kapcsán a Duna főmedre mentén csak a Nánási út és a Királyok útja nyomvonala mentén legyen építhető elsőrendű árvízvédelmi védmű?" Ez a kérdés kerül majd a kerületi népszavazáson a szavazólapokra, ha a kezdeményezés átmegy az ilyenkor szokásos jogi szűrőkön. A közös ellenzéki (Jobbik-LMP-MSZP-Együtt-Párbeszéd) fellépés oka - ahogyan az egyik kezdeményező képviselő lapunknak kifejtette -, hogy a III. kerület lakossága számára is nyilvánvalóvá váljon: csak a Fidesz ragaszkodik a célszerűtlen, viszont nagyszabású ingatlanpanama lehetőségét hordozó part menti mobilgáthoz, mindenki más a Nánási út nyomvonalán futó régi védmű megerősítését pártolja.

Mivel a múlt heti lakossági fórumon az alternatívák bemutatásakor világossá vált, hogy műszakilag mindkét nyomvonalváltozat megvalósítható, a helyi polgároknak kell eldönteniük, hogy feláldoznák-e Budapest utolsó természetese állapotú partszakaszát néhány Fidesz-közeli ingatlanvállalkozó további gazdagodása érdekében. A szóban forgó Csillaghegyi öblözet árvízvédelme régóta megoldatlan, ez a szakasz a budapesti Duna védelmi rendszerének leggyengébb pontja. Maga a védekezés fővárosi feladat, a nyomvonal kijelölését megelőző rendeletalkotás viszont kerületi hatáskör. A helyi népszavazás a kezdeményezők szerint egyrészt hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehet (mivel az önkormányzatban amúgy a mobilgát-párti Fidesznek van többsége), másrészt a lakosság érdemi tájékoztatását is elősegítheti. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel a tervezett gát építési engedélyezési terveit, többszöri ígéret ellenére még mindig nem hozták nyilvánosságra.

Szerző

Március 15. - Tüntetés, piknik, Orbán-beszéd

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:04
Egy éve március 15-én tüntetett a Tanítanék Mozgalom az oktatás helyzete miatt FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Miután tegnap Majtényi László államfőjelöltként felszólalhatott az Országgyűlésben, holnap a nemzeti ünnepen is beszédet mond egy tüntetésen. Az ellenzék államfőjelöltje az "Elnököt a köztársaságnak" csoport vonulásán vesz részt. A menet délután fél háromkor indul az Operától, a Nagymező utcán keresztül, s az Alkotmány utca Kossuth téri végénél fejeződik be.

"Budapest népe pár hete ellent mondott a hatalomnak. A hatalom vita helyett hazaárulózni kezdett. Mondjunk nemet az ország megosztására, mondjunk nemet a kormány arroganciájára és az ország kifosztására! Mutassuk meg, hogy kiállunk jogainkért és az országért! Ünnepeljük meg a szabadságért küzdő '48-as forradalmárokat és kívánjuk ma is a sajtó szabadságát" - fogalmaztak a szervezők.

Eközben a már említett fővárosi "nem" mozgatója, a frissen párttá alakuló Momentum Mozgalom most először tart hivatalos március 15-ei rendezvényt. Az ilyenkor megszokott felvonulások és tüntetések helyett piknikkel köszöntenék a tavaszt. "Nem lesz itt semmi különös, csak jól érezzük magunkat március idusán" - írták a Facebookon. A Momentum szerint március 15-e, a magyar történelem egyik legfontosabb emléknapja, így persze az új formáció rendezvényén lesz beszéd azoknak, akik szónoklatra vágynak, forradalmi emléktúra a "Momentum-tanösvényen", kokárdakészítés a "kreatív hazafiaknak", de lesznek gyerekprogramok és tematikus társasjátékok örökifjaknak, "közös méta testnevelésből felmentetteknek", történelmi és irodalmi előadások a művelődni vágyóknak. A program a Városligetben lesz, a Vajdahunyadvár és a Napozórét közötti részen.

Persze a nemzeti ünnep nem a Momentummal kezdődik, hanem - szokás szerint - az állami rendezvényekkel. "A nemzetközi összeesküvők azt akarják, hogy idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban. Ha az idegenek bejönnek, akkor nőket kergetnek majd az utcákon, zsinagógákat gyújtanak fel, bűnözés és terrorizmus lesz, a kultúra pedig elvész" - üzente tavaly március 15-én a kormányfő. Orbán Viktor idén megint a Múzeumkertben szól a népéhez, ám sok külföldire idén nem kell számítania: a baráti lengyel fizetett nézőközönség jórésze ugyanis - állítólag - lemondta budapesti útját, miután a magyar kormányfő Brüsszelben megszavazta Donald Tust újraválasztását az Európai Tanács élére. Lengyelek ide vagy oda, a hagyományokhoz híven reggel 9 órakor az Országház előtti zászlófelvonással kezdődnek az ünnepségek, innen a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekarának vezetésével vonulhatnak át az ünneplők a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. A történelmi lépcsőnél fél 11-kor kezdődik a program, elsőként Tarlós István főpolgármester köszöntőt mond, majd a miniszterelnök szólal föl. A nemzeti múzeumtól idén új útvonalon megy a díszmenet a budai Várba. Az Astoria, a Szabad sajtó út, a Március 15. tér, a Széchenyi István tér érintésével a Lánchídon keresztül halad a menet, majd a Clark Ádám térről a Hunyadi János úton keresztül érik el a Dísz teret. Mindezeket követően délután 3 órakor kezdődik majd az Országházban a díszünnepség, amelyen átadják a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Nem mindenki tarthatja meg egyébként nyugodtan a rendezvényét: törvénytelen határozatban tiltotta meg a rendőrség, hogy március 15-én kifütyüljék Orbán Viktort - írta legalábbis Facebook-oldalán Juhász Péter. Az Együtt elnöke szerint szabályosan bejelentették a síposztást, amit a törvények szerint nem tilthatott volna meg a hatóság, mert csak akkor mondhattak volna nemet, ha a demonstráció akadályozza a közlekedést vagy a népképviselet működését, de ezek egyike sem áll fent.

Juhászék kérelme arról szólt, hogy a nemzeti ünnepen az Astoriánál és a Kálvin téren egy-egy metrókijáratnál aláírást gyűjthessenek és sípot oszthassanak 9 óra 50 perctől 11 óráig, fél 12-ig el is hagyták volna a helyszínt. Ehelyett kokárdát osztanak majd, kérdés, lesz-e konfrontáció a rendőrséggel, s az Orbánt kísérő ünnepi menettel. Más pártok is tartanak megemlékezéseket, rendezvényeket a nemzeti ünnepen, ugyanakkor megelőzve a sokak által vélelmezett balhét, idén is március 14-én, tehát már ma emlékezik az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra az MSZP, méghozzá Miskolcon. Az Erzsébet téren beszédet mond Botka László, Szeged polgármestere és Molnár Gyula pártelnök. Az ünnepi megemlékezést és beszédeket követően az ellenzéki párt fáklyás felvonulást tart. Botka a miskolci beszédében új kampányt indít, amelyről lapunknak adott interjújában bővebben is beszélt.

Szerző