Máris megosztották a BKV szakszervezeteit

Állandó bizottságban, vagy kollektív munkaügyi vita keretében érdemes erőltetni a bértárgyalásokat a BKV vezetőivel? A kérdésre a cég 10 százalék fölötti szervezettséggel rendelkező 3 nagy szakszervezete pár nappal a tömeges felmondásokkal fenyegető bérvita kiéleződése után máris eltérő válaszokat ad. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) a vállalatnál működő összes érdekvédelmi szervezet részvételével, hivatalos közvetítők, mediátorok jelenlétében megtartott heti rendszerességű plenáris bértárgyalásokat követelt a vállalat vezérigazgatójának hétfőn reggel elküldött levelében.

A szakszervezetet vezető Nemes Gábor Bolla Tibornak címzett levelében magyarázatot kért, miért nem kaptak választ tavaly november óta a hivatalosan megküldött béremelési igényükre. Az EKSZ elnöke a feszült helyzetért a munkáltatót hibáztatta és jelezte, hogy az egyeztetésre közvetítőket kérnek fel, mert céljuk „nem csupán a tárgyalások előmozdítása, hanem a BKV diszkriminatív intézkedéseinek elkerülése” is.

A megnevezett szakértők egyike Gulyás Kálmán, az Országos Mediációs Egyesület elnöke, a Fidesz-kormány által megszüntetett Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat volt vezetője a Népszavától értesült a várható felkérésről, de azt természetesnek tartja, hiszen 2015-ben is sikeresen segítették a közlekedési cég bértárgyalásait.

A BKV-nál működő másik két nagy szakszervezet azonban másban látja a megoldás lehetőségét. A Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) kollektív munkaügyi vitát tartott a BKV vezetőivel hétfőn a béremelés elvárt mértékéről. Ennek a fórumnak az eredménytelensége után lehet jogszerű sztrájkot szervezni, és ahogyan az várható volt, előrelépés ezen az egyeztetésen sem történt, mindössze a két szakszervezet képviselői tették egyértelművé: ha áprilisig sem lesz bérmegállapodás, a sztrájk szervezésétől sem riadnak vissza. A BKV vezetősége sokadszor is megértést és türelmet kért a dolgozóktól, de az még mindig nem derült ki, mekkora béremelésben gondolkodnak.

Közben az EKSZ szervezésében folytatódott a felmondólevek aláírása és letétbe helyezése is. A pénteken kezdődött akcióban eddig majdnem 500 munkavállaló jelezte, hogy ha nem lesz béremelés és nem javítanak a munkavégzés feltételein sem, akkor egy hónap múlva „élesíti" felmondását. Nemes Gábor, az EKSZ elnöke szerint hét végéig elérhetik az ezer aláírt nyilatkozatot. Ez a létszám megegyezik azzal, amit Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke jelzett a kollektív munkaügyi vita után, vagyis, hogy a BKV 9600 dolgozójából nagyjából ezer gondolkodik a távozáson.