Félmillió felett lehet keresni a szlovák autóiparban

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:22
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Ahol nehéz tárgyalások után harcolták ki a szakszervezetek az idei és a többéves bérmegállapodásokat, ott ezt a sikert új tagok belépése kísérte. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) például 600 fővel emelte taglétszámát – tudta meg a Népszava Székely Tamástól, a tömörülés elnökétől. Az érdekvédelmi vezető ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a siker relatív, hiszen az ország egyes régiói között hatalmas szakadék tátong abból a szempontból, hogy mekkora béremelést sikerült kiharcolni a minimálbér fölötti kategóriákban.

A vegyiparban, autógyártásban, ezen belül elsősorban a gumiiparban, alumíniumgyártásban, gáziparban valamint a gyógyszergyártás területén működő szövetség kimutatásai az eddig lezárt bértárgyalások alapján azt mutatják, hogy a Dél-Alföldön átlagosan 12 százalékos béremelést értek el a szakszervezetek, míg Észak-Magyarországon ennek a felét sem, mindössze 5,5 százalékot. Ebben a térségben a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelés fölött alig tudtak javítani munkatársaik helyzetén a cégek, többségük annyit tudott erre fordítani, ami belefért az 5 százalékos munkáltatói járulékcsökkentés adta keretekbe. Ez nemcsak az északi térség vállalatainak nehezebb helyzetét mutatja, hanem az ottani dolgozók nagyobb kiszolgáltatottságát is. Általánosságban az is kimondható, hogy a keleti országrészben a déli terület kivételével alacsonyabb béremelések lesznek, mint a Dunántúlon, ahol sokkal egységesebb, 9 százalékot közelítő a javulás. A képet tovább árnyalja a fővárosi központok és vidéki telephelyek béremelésének aránytalansága, hiszen van olyan vállalat, ahol 8 százalékos emelést tudtak kiharcolni, de ebből 7 százalék a pesti központnak jutott. A vidéki telephely munkásai mégsem elégedetlenek, mert a nekik maradó 1 százaléknyi összeg is 15 százalékos béremelést eredményezett.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnökeként is tevékenykedő Székely Tamás szerint ez nemcsak a nyugati országrész fejlettebb iparával magyarázható, hanem azzal is, hogy az ottani munkáltatók a piaci mozgásokra reagálva próbálják megállítani a felkészült dolgozókat abban, hogy külföldre induljanak munkát vállalni. Ami megdöbbentő, hogy a határt már nemcsak nyugati irányban lépik át a magyar munkavállalók, egyre többen mennek Szlovákiába is. Bár északi szomszédunknál a minimálbérek nem sokkal magasabbak, mint nálunk, az autóipar átlagkeresetei akár két és félszer is jobbak a magyar átlagbéreknél. A VDSZ friss adatai alapján a hozzájuk tartozó iparágakban Nyugat-Magyarországon 231 513 forint az átlagbér, a keleti országrészben azonban csak 169 043 forint, miközben a szlovákoknál az ipari szektor átlaga - forintra átszámítva - több mint 281 ezer, de a VW szlovák gyárában már 527 ezer forintnak megfelelő összeg az átlagkereset.

Az idei béremelések ellenére számtalan gond feszíti a munkahelyeket. A VDSZ tapasztalatai szerint nem csökken a dolgozói szegénység, már nemcsak a teljesen képzetlen munkavállalók kérnek szakszervezeti segélyeket, hanem a betanított munkások is. Székely Tamás arról is beszámolt, hogy több munkahelyen nem adják meg januárig visszamenőleg az emelt béreket, ahol sok a minimálbéres, szakképzetlen dolgozó, ott változatlanul nagy a bérfeszültség és nem csak magyar cégek trükköznek a dolgozók átminősítésével, hogy ne a szakképzettek minimálbérét kelljen megadni nekik.

A vegyipari szakszervezeti tömörülés vezetője a kiszámíthatatlanul ugráló piaci mozgások miatt jövőre is nehéz bértárgyalásokat jósol, bár a szakképzett munkások egyre nagyobb hiánya és a jövő évre érvényes országos bérmegállapodás az ideinél kiszámíthatóbban tervezhető üzleti évet feltételez, ami optimistává teszi a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt.

Támadás a multik ellen - Nem kegyelmeznek a Tescónak sem

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:21
A hazai tulajdonú láncokról úgy tartották, hogy a kormány kegyeltjei. Most nekik sem kegyelmeznek FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Megadóztatná az áruházláncok házhoz szállítását is az Orbán-kormány. A környezetterhelés csökkentésére hivatkoznak, miközben a szakemberek szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. A gazdasági tárca azután kezdett egyeztetésekbe, hogy kiszivárgott a kormányzati sarc szándéka.

Nyugati mintára hivatkozva nemcsak a parkolóhelyek száma után, hanem a házhoz szállítási szolgáltatásuk alapján is megsarcolná a kormányzat a napi cikkeket forgalmazó kiskereskedelmi láncokat. A Magyar Időkben kiszivárogtatott adóztatási terv nemcsak a nemzetközi áruházláncokat sújtaná, mint az házhoz szállításban elöljáró Tesco, illetve az Auchan, illetve az ezt tervező Spart, hanem több magyar tulajdonú céget is, például a G-Roby-t és a CBA-t is.

A sajtóból értesültünk a tervezetről, melyet mivel teljes egészében nem ismerünk, így arról álláspontot sem tudunk kialakítani - nyilatkozta a Népszavának Fodor Attila, a franchise hálózatot működtető magyar tulajdonú cég kommunikációs igazgatója. Közlekedési és környezetvédelmi szakemberek szerint ezeket a kiszállításokat gyűjtőfuvarként is fel lehet fogni. Információink szerint legkevesebb 10-15 otthonban vihetik ki egy fuvarral a megrendelt árut, vagyis ugyanennyi személygépkocsi káros anyag kibocsátását váltja ki az online szolgáltatás. Vagyis a kormányzati érveléssel szemben nem növeli, hanem éppen mérsékli a környezetterhelést. A közteher mértékétől is függ majd, hogy hogyan tudja majd a cég kigazdálkodni az új adónemet - tette hozzá Fodor.

Az érintett szakszervezetekkel tegnap egyeztetett a gazdasági tárca. A szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel, illetve az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal ma ülnek tárgyaló asztalhoz a gazdasági minisztérium képviselői az előzetes jelzések szerint.

A kormányzati szándék átgondolatlanságát az ágazat szereplői értetlenséggel fogadták. A napi cikkeket kínáló webáruházak vagy a posta, illetve más csomagszállító szolgáltatását veszik igénybe, vagy saját járművekkel szállítják házhoz a megvásárolt portékát. A webáruházi házhoz szállítás megadóztatásának ötlete nyilvánvalóan egyszerű sarc, hiszen éppen hogy környezetkímélő megoldást kínál a hagyományos vásárlással szemben. Feltehetően ebből az ötletadók azt látják, hogy elképesztő ütemben bővül, s így megadóztatható a webkereskedelem Magyarországon. A KSH adatai szerint az elmúlt években 30 százalék feletti, 2016-ban is azt megközelítő ütemű volt a webforgalom növekedése - foglalta össze a Blokkk.com szakportál.

Azt pedig a szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a parkolók, az online kiszállítás megadóztatása, a kötelező létszám előírása, a reklámra költhető összeg korlátozása, vagy a gyűjtő csomagolás tiltása nem szolgálja a vásárlók érdekeit, mert a nagy láncok kénytelenek lesznek áthárítani a költségek növekedésének legalább egy részét a fogyasztókra, illetve a beszállítókra.

Csak a másik adója fáj
Miközben a kormány a költségvetés kiváló helyzetét hangoztatja, mégis a kiskereskedelmi láncok parkolóira kivetett adóból évi 20 milliárd forintot hajtana be a kormányzat. Miközben az állítólag jobban teljesítő, erősödő Magyarország kormánya a sokadik sarcot tervezi kivetni a multikra, helyi szinten ennek ellenkezőjéről beszélnek a kormánypárti önkormányzati képviselők. A szocialista vezetésű Salgótarjánban ugyanis az önkormányzat bevételeit növelendő ingatlanadót vetne ki, a helyi fideszes politikusok viszont arra hivatkozva követelik a tervezet visszavonását, hogy a város költségvetése nem szorul rá a többletforrásra.
Az is sokatmondó, hogy 2010-ben Orbán Viktor nemcsak a söralátét méretű adóbevallásról beszélt, hanem arról is, hogy a vállalkozások terheit csökkenti. Ezzel szemben ma Magyarországon 59 adófajta létezik, ami a jelek szerint tovább szaporodik.
A tavalyi évhez képest eggyel csökkent az adófajták száma Magyarországon. A változás dinamizmusa ugyan nem, iránya viszont biztatónak tűnik - írta összefoglalójában Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Tavaly óta megszűnt az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó "hitelintézeti járadék", és kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Bevezették viszont a turizmusfejlesztési hozzájárulást.



Szerző

Mészáros médiacégénél házon belül üzleteltek

Publikálás dátuma
2017.03.13. 21:21
FOTÓ: Népszava
Lényegében házon belüli ügyletek miatt függesztették fel a Mészáros Lőrinchez kötött két tőzsdei társaság, az Opimus és a Konzum kereskedését a múlt héten. 

A bejelentés szerint az Opimusban 14 százalékos tulajdonnal rendelkező Konzum Management eladja teljes részesedését a Konzum PE Magántőkealapnak. Ezen felül a Konzum Management Kft. az Opimusban 15,86 százalékos részvénycsomagot szerez majd, míg Mészáros Lőrinc az eddigi 16,9 százalék mellé 7,47 százalékot kíván venni. Ezen felül a Konzum PE Magántőkealap sem marad ki ebből körből, miután az előbb említett, most megszerezett 14 százalék mellé vesz majd egy 10,53 százalékos csomagot is. Ha az ügyletek végigfutnak Mészáros Lőrincnek 24,37, a Konzum PE-nek 24,53, míg a Konzum Managemenetnek 15,86 százaléka lesz az Opimusban.

Szerző