Egyesült Államok;Donald Trump;ázsiai körút;Rex Tillerson;

Rex Tillerson még nem fejtette ki külpolitikai elképzeléseit FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Ázsiai kihívások előtt

Három államot érintő ázsiai körútjának első állomásán, Tokióban kezdett tegnap tárgyalásokat Rex Tillerson. Az új amerikai külügyminiszternek ez az első hivatalos útja a térségbe. Japán mellett Dél-Koreát és Kínát keresi fel.

Rex Tillersonra számos kihívás vár ázsiai útján, ellentétes érdekek között kell egyensúlyoznia. Valamennyi találkozóján középpontban szerepel az észak-koreai nukleáris fenyegetés. Japánban és az Egyesült Államokban is nyugtalanságot keltett, hogy Kim Dzsong Un azt nyilatkozta, a legutóbbi észak-koreai rakétakísérletek során a Japánban állomásozó amerikai egységek elleni támadást gyakorolták.

Phenjan legújabb tesztjével bizonyította, hogy egyszerre több rakéta kilövésére is képes, s a rakéták a kizárólagos japán gazdasági térségnek nyilvánított tengeri területen csapódtak be. Abe Sinzo a Trump-kormányzat legeltökéltebb ázsiai szövetségese, a japán kormányfő már kétszer is találkozott megválasztása óta Donald Trumppal. Japánt amerikai Patriot rakétarendszer védi, s Tokió a japán-kínai szigetvitában is számít Washington támogatására.

Dél-Korea jelenleg saját belső válságával van elfoglalva, de Szöult így is kellőképpen nyugtalanítják az észak-koreai provokációk. Múlt héten menesztették a dél-koreai elnököt, Pak Gun Hje már ki is költözött az elnöki rezidenciáról, s várhatóan bíróság elé kell állnia. Utódát két hónap múlva választják meg, addig a kormányfő tölti be az ideiglenes államfői posztot. Az amerikai-dél-koreai kapcsolatokat a belviszályok nem érintik, jelenleg is zajlik a menetrendszerű közös hadgyakorlat. Phenjan általában ezekhez időzíti rakétakísérleteit.

Az észak-koreai provokációk várhatóan szóba kerülnek Tillerson pekingi vizitje során is, annak legfontosabb célja azonban Hszi Csin-ping kínai elnök amerikai útjának előkészítése. Az amerikai-kínai kapcsolatok Trump megválasztását követően válságba kerültek, miután Trump fogadta a tajvani elnök gratulációját, s meglebegtetve az „egy Kína-politika” felmondásának lehetőségét. Az új amerikai elnök kereskedelmi háborúval fenyegette meg Pekinget, s védelmi minisztere kemény fellépést helyezett kilátásba a Dél-kínai tenger térségében.

Trump utóbb telefonon biztosította a kínai elnököt, hogy mégiscsak kitart a hagyományos washingtoni Kína-politika mellett, s Tillerson Bonnban nyugtatta meg Wang Ji kínai külügyminisztert. Washington sürgeti Kínát, hogy gyakoroljon mérséklő befolyást Phenjanra. Hszi Csin-ping akár már áprilisban az Egyesült Államokba látogathat, a CNN szerint Trump Mar-a-Lago-i rezidenciáján akarja vendégül látni, akárcsak korábban a japán kormányfőt.

Háttérbe húzódó fődiplomata
Rex Tillerson a Trump-kormányzat leginkább háttérbe vonuló (szorult?) tagja. Az ExxonMobil olajcég korábbi vezérigazgatója – a State Department korábbi tárcavezetőivel ellentétben – nem keresi a reflektorfényt, nem ad interjút, a washingtoni diplomáciai tudósítók kifejezett tiltakozása ellenére nem visz magával sajtókíséretet, kerüli a médiát. Beiktatási beszédén kívül eddig nem sokat árult el arról, milyen célokat kíván követni. Az új külügyminiszter nem találkozott elődjével, John Kerryvel, a New York Times szerint egyedül Henry Kissingertől kért tanácsot.
A legendás egykori fődiplomata szerint Tillerson imponálóan nyugodt és magabiztos, s előbb el akar mélyülni a részletekben, mielőtt kifejtené nézeteit. Az sem hozta ki a sodrából, hogy az elnök megvétózta első személyi döntését, helyettese kiválasztását, s jelentősen megkurtította a külügyi tárca költségvetését. Trump Tillersont Mexikóba küldte, részt vett a G20 bonni külügyminiszteri tanácskozásán, illetve a müncheni biztonságpolitikai fórumon.
Hírek szerint a külpolitika alakítására több befolyása van Trump vejének, Jared Kushnernek, illetve a volt tábornokoknak, a védelmi és a belbiztonsági tárca vezetőjének, valamint az új nemzetbiztonsági tanácsadónak, mint Tillersonnak.

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének szerdai napján Európa jövőjéről, a március 9-10-ei uniós csúcs eredményeiről és a Római Szerződés közelgő hatvanadik évfordulója kapcsán születendő nyilatkozatról vitáztak az EP-képviselők Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottsági elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel és Louis Grech máltai miniszterelnök-helyettessel.