Itthon is hódít a digitális deviza

Annak ellenére száguld a digitális szuperpénz árfolyama, hogy a múlt héten elutasították a Winklevoss-testvérek nagyszabású tervét, mely szerint bevezettek volna a New York-i tőzsdére egy bitcoinhoz kötött befektetési alapot. Az elektronikus pénz árfolyama az elmúlt egy évben közel négyszeresére ugrott, már többet kell adni érte, mint egy uncia aranyért. Ez sokak érdeklődését felkeltette külföldön és itthon is.

Földrengésszerű változásokkal indult az év a globális pénzügyi élet egyik sokak előtt rejtett szegmensében. A kriptopénzként, internetes vagy digitális devizaként ismertté vált bitcoin árfolyama január első napjaiban drámai mértékben zuhant. A dollárhoz viszonyított jegyzés alig egy hét alatt 1114 dollárról 778 dollárra esett a bitstamp.net bitcoin-tőzsdén. Azóta az árfolyam magához tért, sőt, az 1200 dollár fölötti szintekre emelkedett. Ilyen magas árfolyamra még nem volt példa, sőt egy bitcoinért immár többet kell adni, mint egy uncia aranyért.

A nagy beszakadás utáni emelkedés mögött alapvetően az amerikai piaci hírek álltak. A Facebook-üzleteikkel hírnevet szerzett Tyler és Cameron Winklevoss befektetőpáros ugyanis azt tervezte, hogy egy a bitcoin árfolyamához kötött befektetési alapot hozzanak létre, amelyet bevezetnének a tőzsdére is, így a tőkepiaci szereplők számára elérhetővé válna. Január második felében úgy tűnt, a testvérpár közel került tervéhez, ami jótékonyan hatott az árfolyamra is. A múlt héten, pénteken kiderült, hiába volt minden igyekezet, az amerikai értékpapír-piaci felügyelet (SEC) többszöri halasztás után bejelentette, nem hagyja jóvá, hogy a bitcoin árfolyamához kötött alap megjelenjen a Nasdaq részvénytőzsdén. A döntés csalódást keltett a kriptopénz piacán, s a pénteken még 1280-as szintet ostromló jegyzés 1110 dollár közelébe zuhant. Alig 24 óra alatt azonban minden visszatért a korábbi kerékvágásba, ismét 1230 dollárt körüli szinten jár a bitcoin. Ez jelzi, hogy a történtek ellenére nagy az érdeklődés az online szuperpénz iránt.

A bitcoin mondhatni a semmiből tűnt elő 2009 első napjaiban, közvetlenül a 2008-as hitelválság kirobbanása után. Ez az elektronikus fizetőeszköz azonban alapvetően tér el bármelyik olyan devizától - s számos egyéb digitális pénztől is -, amely mögött egy ország vagy egy gazdasági tömörülés áll. A bitcoin ugyanis semmilyen központi kibocsátótól – így például jegybankoktól, vagy hatóságoktól - nem függ, és az árfolyamát nem befolyásolják a gazdasági közösségek, országok eredményei. A központi irányítás hiánya kizárja, hogy bármilyen hatóság a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyása alá hajtsa. Ez pedig lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését is. Az árfolyamot alapvetően a kereslet és a kínálat alakítja. Abszurd módon a SEC éppen azt kifogásolta, hogy a bitcoin árfolyama „nem megfigyelhető” – vagyis a jegyzés nem szabályozott tőzsdéken folyik -, míg az ár „nem korlátozható”. Leegyszerűsítve: az ár nem manipulálható központi úton.

Éppen ez a szabadság volt viszont az, ami felkeltette az online tér sötét oldalán lévő szereplők érdeklődését is a deviza iránt, miután a pénz birtokosa rejtve maradhat. Innen ered az, hogy a bitcoin a bűnözők és a drogosok fizetőeszközeként vált ismerté. Pedig ennél sokkal többről van szó, hiszen valóban bárki vásárolhat bitcoint, s ha megtalálja a megfelelő elfogadóhelyet, akkor termékeket vagy szolgáltatást vásárolhat már most is. Itthon 30-40 cég fogadja el fizetőeszközként az internetes devizát.

Ma sem tudni ki találta ki

A bitcoin kitalálóját távolról sem könnyű felleni. Az alkotót évek óta az egész világon Satoshi Nakamotóként emlegetik. Az azonban még nem derüli ki, hogy a név valójában kit is takar. Tavaly azonban megtörni látszott a jég, s egy ausztrál üzletembert neveztek meg a bitcoin kiötlőjeként. Craig Steven Wright számos helyen maga is úgy nyilatkozott, hogy ő a "forrás". A minden kétséget kizáró bizonyíték azonban ezúttal sem született meg. A bitcoin-guruk szerint ugyanis létezik egy számla, amelynek kódját a vélemények szerint csak az alkotó tudja. Belépni csak ő tud a pénztárcába. Nem mellékesen egymillió bitcoin pihen rajta, ami a jelenlegi árfolyam mellett mintegy 1,2 milliárd dollárt ér. Wright számos alkalommal ígérte, hogy belép a számlára, s ezzel bizonyítja állítását, azonban ez a művelet azóta sem történt meg.

Ha valaki itthon a jegybanki és felügyeleti intések ellenére bitcoint szeretne vásárolni, akkor nincs reménytelen helyzetben. Számos internetes oldalt talál, ahol ezt megteheti. Ugyanakkor a teljesen „kezdő” a MrCoin.eu-hoz fordulva lényegében minden segítséget megkaphat a Budapesten működő cégtől – mondta lapunknak Debreczeni Barnabás, a társaság alapítója és vezetője. Jelenleg a MrCoin az egyetlen hazai cég, amelyen keresztül a vásárlás megtehető. (Nem mellékesen a fővárosban Bitcoin-automatát is üzemeltetnek.) A kezdő lépés, hogy elkészítik az ügyfél az elektronikus pénztárcáját, ahová a vásárolt kriptopénz elhelyezik, amint a bitcoin ellenértékét átutalják a cég számára. Jutalék nincs – hangsúlyozza Debreczeni. A pénzváltókhoz hasonlóan vételi és eladási árfolyamot működtetnek, a közreműködési költségeiket az árrésből fedezik. A bitcoin visszaváltása is egyszerű, az ügyfél a pénztárcájából átutalja az online devizát, s az ellenértéket forintban megkapja.

Az kriptopénz tárolásához elengedhetetlen az elektronikus pénztárca, amely személyi számítógépen, okostelefonon tárolható, vagy felhő alapú szolgáltatón keresztül elérhető. A pénz küldéséhez és fogadásához pedig elegendő a két fél bitcoin címe. A tranzakció ezek kölcsönös megadása után a felek között visszavonhatatlanul lezajlik, lényegében teljesen hasonlóan, mint egy bankkártyás fizetésnél. A pénztárcafáljt egy, csak a tulajdonos által ismert generált kód védi, amire pontosan úgy kell vigyázni, mint egy bankkártyához tartozó PIN kódra. Ha ez ugyanis idegen kézbe kerül, akkor a pénztárcából bármekkora összeget le lehet emelni.

Az internetes pénz térhódítása töretlen, még ha a terjedése Magyarországon lassúnak is tűnik. Az árfolyam-növekedésre alapozva sokan alternatív befektetési formának tekintik a bitcoint, az utóbbi időben különösen a 50-es korosztály érdeklődése nőtt iránta. A bitcoin általános hazai elterjedéséhez az elfogadóhelyek gyarapodására lenne szükség. Buenos Aires-ben például roppant komoly szerep jut már a netes pénznek a mindennapi életben. Az argentin fővárosban ugyanis szinte minden utcasarkon, üzletben lehet vele fizetni. Ez az arrafelé roppant drága banki számlanyitással magyarázható, ami kiegészül azzal, hogy a peso árfolyama sem mondható stabilnak.

Szuperpénz –bányászat

A bitcionnak akad egy olyan szegmense, ami magánál az internetes devizánál is kevésbé ismert. Ez pedig a bitcion-bányászat. Miután a szuperpénz teljesen független, s nincs mögötte egy központi kibocsátó, a rendszer működését is ennek megfelelően hozták létre. Így kialakítottak egy számítógépekből felálló decentralizált hálózatot. A bitcoin ezen gépekből felépülő rendszeren belül működik, él. A bányászat lényegében azt takarja, hogy valaki ma már igencsak húzós kapacitású gépének teljesítményét felajánlja ezen hálózat számára, s ezért idővel kap bizonyos mennyiségű bitcoint. A teljes rendszerben 10 percenként 12,5 bitcoinnal bővül a forgalomban lévő, jelenleg mintegy 16,2 milliós állomány. Ezekért az újonnan rendszerbe kerülő pénzekért „versenyeznek” a bányászok, bányász cégek. Az egyre terebélyesedő rendszer miatt azonban egyre nehezebbé vált a bányászat, s a sikerhez mind nagyobb kapacitású gépek kellenek. Ma ezek olyan költséget jelentenek, hogy Európában már nem is nagyon éri meg bitcoin-bányászattal foglalkozni. Ezt a munkát ma már szinte teljes egészében ázsiai gépek, s a mögöttük álló emberek végzik. Ezzel együtt Debreczeni Barnabás megjegyezte tud olyanról, aki a hőskorban – amikor ez itthon is jóval egyszerűbb volt – bányászatból több mint tízezer bitcoinra tett szert, aminek az értéke a jelenlegi árfolyamok mellett meghaladná a 3,5 milliárd forintot.