Mindenkinek köze van a szegénységhez

Publikálás dátuma
2017.03.17 06:47
Hajléktalanok a Déli pályaudvaron 1990-ben FOTÓ: BENKŐ IMRE
Fotó: /
A Kádár-korszakban igenis volt hajléktalanság, a szegénység a magyar társadalom közös történetének része, a civil kezdeményezéseknek pedig van hagyománya Magyarországon. Többek között ez is kiderül a Kassák Múzeum Tettek ideje című kiállításából, amely a XX. századi lakhatási mozgalmakat mutatja be.

A szegény családok, ingázó munkások, a társadalom peremén élők ritkán hagynak maguk után naplókat, vastag fényképalbumokat mindennapjaikról, így ők általában nem is tartoznak a történelem elbeszélői közé. A Kassák Múzeum és a Közélet Iskolájának kiállítása ezen változtat: a XX. század elejétől a rendszerváltásig tekintik át a lakhatásért folytatott küzdelmet Budapesten, kiemelve azokat a stratégiákat, amelyekkel az érintettek együtt, önszerveződve léptek fel a hatalommal szemben. A Tettek ideje nemcsak azért egyedi, mert a XX. század alternatív történelmét rajzolja ki, hanem létrehozásának módja miatt is: olyanok is részt vettek a kutatómunkában és a kiállítás kialakításában, akik maguk is megtapasztalták a lakhatási szegénységet, így az ő nézőpontjuk érvényesül.

Az ipari fejlődéssel egyre komolyabb problémává vált a Budapestre áramló munkavállalók lakhatása. Ez eleinte magánügy volt, a magas lakbérek és a lakbéruzsora azonban egyre kiszolgáltatottabbá tette a lakókat. A szociálpolitikai intézkedések és a lakók akciói az évszázad során egymást formálták: a kiállítás csoportosítja ezeket az ellenállási formákat, illetve kronologikus rendbe is állítja az érintettek, a szövetségesek (azaz a szegénység által nem érintett, de a szerveződések céljaival szolidáris cselekvők) és a szociálpolitika intézkedéseit. A szövetséges kategória a lakhatási problémákat nem ismerő látogató szempontjából is fontos: mindenki potenciális szövetséges, így bontja le a kiállítás a nyomorban élők és az ezt nem ismerők közötti falat, így lesz a szegénység története nemcsak egy bizonyos társadalmi csoporté, hanem közös. - Szállókon is hirdetjük a kiállítást, A Város Mindenkié-n keresztül is jön csoport, de nehéz dolog egy hajléktalannak egy olyan térbe belépni, ahol nem mozog otthonosan. A célcsoport egyébként elsősorban a szövetségesek csoportja, a kiállítás érzékenyíteni akar. Vannak, akik tudnának segíteni, de hiányzik a szolidaritás vagy a probléma ismerete - hívta fel a figyelmet Csatlós Judit kurátor.

Nagy Bandó András noteszlapja az 1990-es hajléktalan demonstrációidejéből FORRÁS KASSÁK MÚZEUM

Nagy Bandó András noteszlapja az 1990-es hajléktalan demonstrációidejéből FORRÁS KASSÁK MÚZEUM

A tárlat anyagát adó szociofotók, újságcikkek, interjúk és politikai röplapok megmutatják, hogy a lakhatásért folytatott küzdelmet közvetlenül befolyásolták a történelmi eseménye: az I. világháború, a Tanácsköztársaság ideje, a gazdasági világválság, a budapesti zsidók gettókba hurcolása és az 1956-os forradalom. Barlanglakásoktól indulunk és haladunk tovább olyan bérlőmozgalmak felé, mint a magas lakbéreket követelő házak elleni bojkott vagy mint amilyen az 1909-10-es lakbérsztrájk volt. A Szociáldemokrata Párt kiállt a mozgalom mellett, így akkoriban a párt lapja, a Népszava is napról napra beszámolt a sztrájkoló házakról, így segítve az információáramlást és ösztönözve a mozgalom kiterjedését. A lakbérsztrájk eredményeképp lakásépítő programok indultak, a lakókat közösségként kezelő kollektív szerződés és lakbérmaximum jött létre. A lakhatási válság idején a bérlők szerveződései mellett a tömeges lakásfoglalások jelensége is előfordult, amire az évszázad első felében a politikai hatalmak összeomlásai adtak alkalmat.

Az 1940-es években kezdődő iparosítással megnőtt a munkásszállók jelentősége, amely megoldotta a kiszolgáltatottabb munkások lakhatási problémáit. A Kádár-korszakban a szegénység, illetve a hajléktalanság a politikai diskurzus szerint nem létezett. Mivel azonban egy idő után a hajléktalanszállókat is munkásszállókként üzemeltették, a hajléktalanság nem eltűnt, csak láthatatlanná vált. A probléma a munkásszállók férőhelyeinek csökkenésével, a nehézipar leépülésével, a képzetlen emberek munkanélkülivé válásával és a lakástámogatások csökkenésével vált nyilvánvalóvá és 1989-90 telén tetőzött a hajléktalantüntetésekkel, azaz a rongyosforradalommal, amikor a főleg a rendszerváltás során hajléktalanná vált emberek tiltakoztak a pályaudvarok éjszakai bezárása ellen.

Ugyan a kiállítás a rendszerváltással fejezi be a történetet, virtuális íve napjainkig elhúzódik: a mai lakhatási válság generációs eredetű is és a korábbi évtizedek szociálpolitikájának a következménye. - A hajléktalantüntetés után létrejött ellátórendszer működik ma is, minden pozitívumával és hibájával együtt. A lakhatási problémák megoldására nem jelent meg egységes szociálpolitika. A roma lakásfoglalás például a rendszerváltás előtt kezdődött, de a konfliktus a 90-es években lett látható, amikor a privatizáció után a fejlesztési projektek miatt sokan érdekeltek lettek abban, hogy egy telek kihez tartozik - mondta el Csatlós Judit, és hozzátette: a politika ma próbál úgy csinálni, mintha nem lenne szegénység. Szerinte láthatóbbá válik a probléma, ha egy múzeumi intézményben jelenik meg. A közvélekedés ugyanis azt tartja, hogy ami ebben a térben megjelenik, az hiteles tudás. A téma ráadásul azért is tarthat számot szélesebb társadalmi érdeklődésre, mert ugyan a Kádár-kor nem tett jót a civil kezdeményezéseknek, az azt megelőző időszakban azonban sok olyan mozgalmi technikát is találunk, amelyet ma is használunk. Az önszerveződésnek, a civil kezdeményezésnek igenis van hagyománya Magyarországon, csak erről keveset tudunk és keveset beszélünk.

Információ
Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században
A kiállítás április 2-ig látható a Kassák Múzeumban.

2017.03.17 06:47

Leépítés: már készül a kancellária

Publikálás dátuma
2018.10.19 21:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
2500 embert biztosan elbocsátanak a minisztériumokból és háttérintézményeiből, továbbá betöltetlen státusok ezreit számolják fel – erősítette meg a kancelláriaminiszter, amikor péntek este több államtitkár kíséretében először ült tárgyalóasztalhoz a munkavállalókat képviselő szakszervezeti konföderációk vezetőivel.
Gulyás Gergely egy felmérésre hivatkozott, ami a párhuzamosan végzett munkákra mutatott rá és azt ígérte, a hivatalokban maradók megkapják a korábban beígért 25 százalékos bérfejlesztést. A Népszava információi szerint ugyanakkor a szakszervezeti vezetők attól tartanak, hogy a jövő hétre végre összehívott érdekegyeztető fórumok egyeztetéseitől függetlenül a kormány elkezdi a felmondások átadását. 
Szerző
2018.10.19 21:49

Momentum-alapító lett Puzsér kampányfőnöke

Publikálás dátuma
2018.10.19 19:05

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Zaránd Péter, a Momentum Mozgalom egyik alapítója lett Puzsér Róbert kampányfőnöke – tudta meg a Népszava. Értesülésünket Zaránd Péter megerősítette. Mint elmondta, régóta ismerik egymást Puzsér Róberttel, aki néhány hete kérte fel, hogy vállalja el főpolgármesteri kampánya vezetését, amit örömmel vállalt. Erről értesítette a Momentum tagságát és vezetését is, egy belső fórumon információink szerint kisebb polémia is kialakult az ügyben, volt, aki támogatta a döntést, mások szerint hamarabb kellett volna szólnia. Akadtak, akik úgy reagáltak, nem tartják alkalmasnak Puzsért főpolgármesternek, így nem örülnek Zaránd döntésének. Zaránd Péter korábban a Momentum országos választási kampányának vezetője is volt, de egy belső vita nyomán lemondott erről a tisztségről és azóta nem vett részt aktívan a mozgalom munkájában. Most azt mondta a Népszavának, teljes mértékben azonosulni tud Puzsér Róbert Sétáló Budapest címet viselő, az autómentes belvárosról szóló elképzelésével, és most azon dolgoznak, hogy minél több aktivistájuk legyen. Májusra szeretnék bemutatni a részletes programjukat is. Zarándot megkérdeztük arról is: Mi lesz, ha a Momentum saját főpolgármester jelöltet indít, vagy nem Puzsért támogatja? Azt mondta erre: ha a Momentum jelöltje a párt tagja lesz, akkor felfüggeszti a tagságát a választásokig, de ha „valamilyen levitézlett baloldali induló mögé állunk be esetleg, akkor kénytelen leszek elhagyni a Momentumot, bármennyire is fájó szívvel tenném ezt meg alapítóként”.
Kerestük a Momentumot is, Gerencsér Mária szóvivő írásban csak annyit üzent, hogy „sok sikert kívánnak” Zaránd Péternek. Puzsér Róbert a héten jelentette be, hogy függetlenként elindul Tarlós István kihívójaként, mondanivalója központja eddig az, hogy Tarlós „betonba öntené Budapestet”, ezzel szemben képviseli ő az élhető, modern, XXI. századi város szellemiségét. Az MSZP, a Párbeszéd és a DK még nem döntött arról, milyen formában állítanak főpolgármester-jelöltet. Karácsony Gergely a Párbeszéd részéről az előválasztást szorgalmazza. A Jobbik várhatóan saját jelölttel indul.
2018.10.19 19:05
Frissítve: 2018.10.19 19:11